A magyar származású amerikai milliárdos Soros György szerint a Brexit kimenetelét vissza lehet fordítani és ezután az Európai Uniót teljesen meg kell újítani, méghozzá úgy, hogy a hatalmat el kell venni a nemzetállamok kezéből és átadni az Európai Unió testületeinek.
A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations, ECFR) éves tanácskozására 2016 júniusában meghívott spekuláns egy panelbeszélgetésben mondta el véleményét számos témával kapcsolatban, így megemlítette például hazánkat is. Szerinte az olyan populista „illiberális demokráciákat” mint Magyarország meg kell regulázni, és újra kell modellezni az európai értékek mentén.
A brit EU-s tagságról szóló népszavazásról beszélve azt mondta, a brit társadalmat sokkolta, hogy a választópolgárok a kilépés mellett döntöttek és állította, hogy a távozásra szavazókban olyan bűntudat ébredhetett, mint mikor egy vásárlást megbánunk. Vitatkozott azzal, hogy sok kilépéspárti azért szavazott így, hogy kifejezze nemtetszését, abban a tudatban, hogy úgyis a maradáspárti szavazatok győznek. Közvélemény-kutatások szerint viszont ebben Sorosnak nincs igaza, sőt, inkább az ellenkezőjét bizonyítják: több maradásra szavazó polgár elégedett végül a kilépéssel, mint ahány kilépésre szavazó megbánta döntését.
Az eredmény nyilvánosságra hozatalát követően indult, újabb népszavazást követelő aláírásgyűjtést méltatva a spekuláns vitatta azt is, hogy a Brexit egy kész tény lenne. Szerinte a kezdeményezés több aláírást gyűjthet össze, mint a kilépéspárti 17,5 millió szavazat és ezt már komolyan kell, hogy vegye a brit parlament.
Olvasóink – és a fentiek alapján angolszász közjogban járatlan spekuláns – kedvéért egy kis kitérőt teszünk, hogy világos legyen, miért nincs igaza Sorosnak. Az angolszász jogi struktúra sajátossága a brit közjog törvényhozás-központúsága. A brit alkotmány alapja nem a népszuverenitás, hanem a törvényhozás, a parlament szuverenitása. Ez abban fejeződik ki, hogy a parlament törvényalkotás útján szinte bármit megtehet – azon kívül, hogy megkötné egy későbbi parlament kezét. Tréfásan, Bagehot-öt (Walter Bagehot, XIX. századi angol politikai és társadalomtudományi író) idézve szokták mondani: „az angol parlament mindent megtehet, kivéve, hogy a lányt fiúvá, a fiút pedig lánnyá formálja át.” Valószínűleg Soros és LMBTQIxyz szervezetei számára ez utóbbi is rossz hír…
Tekintettel arra, hogy egy „jó” spekuláns nem hagyhat ki egy válságot sem, Soros a Brexitben is meglátta a remek lehetőséget. A végeredmény ugyanis fellobbantotta az emberek szívében a kontinentális Európához való tartozás vágyának lángját és létrejött egy pro-EU mozgalom. Ezen a vonalon haladva a beszélgetésben megemlítette egy korábban írt cikkét is, amely szerint a Brexit az EU szétesése felé vezető úton megtett első lépés. Azt tanácsolja ennek megakadályozására, hogy a politikai és gazdasági uniót az alapoktól újjá kell építeni.
Hogy mit lát a probléma gyökerének? A nemzeti érdekeket. Véleménye szerint több hatalmat kell az Európai Bizottság kezébe helyezni, mert ez viszi majd előre az EU-t, nem a különböző nemzeti érdekek képviselete.
A beszélgetés moderátora, utalva arra, hogy már évtizedek óta igyekszik rátukmálni a nézeteit különböző társadalmakra, azt kérdezte Sorostól: nem aggódik-e, hogy vesztésre áll az ideológiák háborújában. Erre bevallotta, hogy igen, nagyon is aggódik, majd nekilátott szülőhazáját és annak kormányát támadni.
Orbán Viktor miniszterelnök szerinte az Európát és az Európai Uniót létrehozó értékek ellentétét képviseli, nem a közös, hanem a saját nemzete érdekeit tartva szem előtt. Ez nacionalizmushoz vezet és az európai elveket és értékeket elutasító magatartás.
Az őt meghívó Külkapcsolatok Európai Tanácsa egy nemzetközi think tank (agytröszt), amely honlapja szerint „biztonságos találkozási pontként szolgál aktivistáknak, értelmiségieknek és politikai döntéshozók számára”. Támogatóikat a pénzadomány mértéke alapján kategóriákba sorolták; az Open Society Foundations a legmagasabb kategóriába, a 250.000 dollárnál többet adományozók körébe tartozik (és ez csak a 2016 és 2017 évre vonatkozik). Ők az egyetlenek a támogatók közül, akik külön ki vannak emelve, és akiknek a leghálásabbak.
Sorost egyébként sokan hibásnak tartják abban, hogy a britek a kilépés mellett döntöttek. Úgy vélik, hogy ő irányította a háttérből a brit elit pénzügyi félelemkeltését és az EU vezetőinek nyilatkozatai mögött is őt látják megnyilvánulni. Többet ártott azonban ezzel, mint használt. Talán megtanulja, hogy nem szabad beavatkozni magánemberként egy ország belügyeibe.
Köztudott, hogy korábban sokat ártott már az Egyesült Királyságnak 1992-es spekulációs mutatványával, ami igazán gazdaggá tette: az angol font árfolyama ellen intézett támadásával. A józan ésszel gondolkodó ember számára meglepő módon a maradás mellett gazdasági érveket felhozó 2016. június 20-án (a népszavazás előtt három nappal), a Guardianben megjelent cikkében még büszkén is említi ezt az akciót. Arról ír, hogy tulajdonképpen ezzel ő jót tett az országnak, az angol gazdaságnak és később dicsérték is érte, mert így nem volt nyomás az angol kormányon, hogy a font erősségét továbbra is fenntartsák. Ez csak számunkra érthetetlen!?
Bár látszólag a maradást támogatta, bizony nem járt rosszul az öreg a kilépéspárti szavazatok győzelmével. Az angol nyelvű pénzügyi folyóiratok és honlapok már a népszavazás másnapján megírták, hogyan profitált a spekuláns milliárdos ismét a britek kárára. Tekintettel arra, hogy nem foglalkozunk pénzügyi újságírással, nem tudjuk kimerítően bemutatni a különböző folyamatokat, csupán a cikkekre hagyatkozva közöljük olvasóinkkal, miként gazdagodott Soros a Brexitből.
Soros még a Brexitről szóló népszavazás előtt figyelmeztetett: Fekete Péntek lesz a tőzsdéken, ha a britek a kilépésre voksolnak. Bejött a jóslata, a világ tőzsdéi jelentős eséssel reagáltak a történtekre. Soros az 1992-es fontspekulációhoz hasonlóan ebből is jól jöhetett ki, miután jelentős pozíciókat épített ki az aranykitermelő cégekben és az arany árfolyamát lekövető alapokban is.
Jóllehet hivatalosan már 2011-ben abbahagyta az aktív befektetési tevékenységét, a Wall Street Journal 2016. június 9-i cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a milliárdos ismét mozgolódni kezdett a pénzügyi piacokon. Még meg is jegyezték, hogy bizonyára a levegőben lógó pénzügyi és politikai válságok szaga hozta ki ismét a fényre. A lap szerint a Brexit népszavazást megelőző időszakban számos olyan intézkedést tett, amelyek következtében a piacok esése és a világgazdaság komoly problémái esetén profitálhat.
A Soros Fund Management LLC részvényeket adott el, majd aranyat és aranybánya cégek részvényeit vásárolta meg, ami arra utal, hogy komolyabb piaci zavarokra számított. Az arany árfolyama ugyanis gyakran emelkedik ezekben az időszakokban, mivel a befektetők általában biztonságos menedékként tekintenek a nemesfémre – írja a lap. A Brexit bekövetkeztével az arany árfolyama 5%-ot emelkedett, így bejött a számítása; 2014 márciusa óta nem volt ilyen magas az aranyárfolyam.
A legutóbbi alkalom, amikor Soros ilyen aktívan részt vett a befektetési döntésekben, 2007-ben volt. Akkor az amerikai ingatlanpiac helyzete miatt aggódott, s nyitott a piac esésére játszó pozíciókat, majd 2008-ban bekövetkezett a világgazdasági válság, amely neki két év alatt összesen egymilliárd dollárnyi nyereséget hozott.
Van, akinek semmi sem szent…
(tuzfalcsoport.blogstar.hu)
