NÉMETORSZÁGBAN ÉVEK ÓTA NEM EMELKEDTEK ANNYIRA AZ ENERGIAÁRAK, MINT MOST
A német sajtóban az elmúlt hetekben egymást érték azok a hírek, amelyek az iszonyatosan drága német energiaárak további emelkedéséről, ezzel kapcsolatos baljós előrejelzésekről és azokról szóltak, akiknél egyszerűen ki kellett kapcsolni az áramot, mert nem tudták fizetni annak árát.
Arról a Németországról van szó, ahol olyan energiagyártási reformokat vezettek be, hogy (Bernie) Szél Bernadettnek túlcsordulásig futott össze szájában a nyál, öt percre elfelejtve a Paks II elleni neokon megrendelésű, a Krekó Péter-féle Political Capital által is imádott Putyin-pincsi mantrát, miközben az MSZP hetente figyelmeztet arra, hogy a fideszes diktatúra semmibe veszi az energia világpiaci árának általa tapasztalt alakulását.
Logikusan gondolkodva – populista trükk – viszont felmerül a kérdés:
ha egy olyan Németországban, amelynek „demokratikus” rendszerét sem az MSZP, sem a „demokratikus ellenzék” nem meri kétségbe vonni, ahogyan piacgazdasági jellegét sem, így emelkednek az energiaárak, nem kellene nekünk, ahol az egész EU-ban a legolcsóbb, illetve majdnem a legolcsóbb a villamos áram és a földgáz ára, drasztikusan emelni azokat? Azért, hogy példásan demokratikusan és piaci alapon járjunk el?
Mindezt azzal megfejelve, hogy azzal együtt apartheid-rendszerben kellene megosztani a magyarországi energiaárakat: azok, akik bejelentik a szolgáltatóknál, hogy ők a liberális, demokratikus, piacgazdaság alapú rendszer elkötelezett hívei, a jövőben német áron kapnák az energiát, míg a rezsicsökkentéssel roppant elégedett jobboldali szavazók – az emberek hatalmas része – pedig továbbra is a mostani áron jutna hozzá. Olykor undorral emlékezve vissza az MSZP-rezsim idején folyamatosan és természetesen szigorúan piaci alapon, ultrademokratikusan felfelé lökött energiaárakra.
Most pedig nézzük azt a tömör és igen lehangoló tényközlést, amely tegnap késő délután a Deutsche Wirtschafts Nachrichten nevű független német hírportálon jelent meg ezzel a mondattal indítva:
A magasabb energia- és élelmiszerárak a német fogyasztói árakat 2017-ben olyan mértékben emelték, mint amire öt éve nem volt példa.
A német statisztikai hivatal keddi jelentése szerint a fogyasztói emelkedés 2016-hoz képest 1,8 százalék volt. Ilyen nagymértékű növekedés nem volt 2012 óta, amikor ez az emelkedés 2,0 százalék volt.
A hatóságok szerint az árakat elsősorban az energiaárak hajtották fel. Ezek tavaly 3,1 százalékkal nőttek 2016-hoz viszonyítva. Tavaly a könnyű fűtőolaj 16 százalékkal nőtt, viszont ha ez nálunk történne, egy Ungváry Krisztián nevű történész és falkája számára ez egy „mutáns fasisztoid rezsim” egyértelmű bizonyítékát jelentené.
Az üzemanyagok ára tavaly hat százalékkal nőtt, de amennyiben ha ez szintén nálunk történne, ugyanaz a falka Arturo Uiiii!!!-zna, Weimart emlegetné, amit a Washington Post-os Anne Applebaumtól kezdve a Der Standard-os Paul Lendvaiig visszhangozná a nemzetközi sajtó.
Visszatérve a józan tények talajához: az élelmiszerek három százalékkal lettek drágábbak Németországban.
Viszont 9 teljes százalékkal csökkent a közlekedés terén a biztosítási szolgáltatások ára.
Nyilván azért, mert ott még a Szél(Bernie) kerekek nem fejtették ki áldásos hatásukat.
(Lovas István, magyaridok.hu)
