Százmilliárdos adócsökkentés jövőre
– Tegnap újabb adóváltozásokról szavazott az Országgyűlés; a megannyi paragrafust egyszerre átíró változtatásokat szokás adócsomagnak is nevezni. Efféle intézkedésekben a szociálliberális időszak is bővelkedett, például Gyurcsány Ferencnek és Bajnai Gordonnak is megvolt a maga csomagja. Mi a különbség a mostani és a korábbi csomagok között?
– Egyetlen különbség van, de az elég markáns. A Fidesz-kormány immár több mint fél évtizede folyamatosan csökkenti a magánszemélyek és a kisebb cégek adóját, a szocialista kormányzás alatt ellenben csak durva adóemelések voltak. A lakosság megsarcolását persze nem merték néven nevezni 2002 és 2010 között: volt szó takarékosságról, átcsoportosításról, néha megszorításról. Az utóbbi években egészen más a helyzet. Adócsökkentés van és nyugdíjemelés, munkahelyteremtés van és államadósság-csökkentés, de van családtámogatás és fejlesztés is.
– A választások közelsége miatt az ellenzéki oldalon kialakult sajátos hangzavarból néha-néha kiszüremkedik néhány gazdasági természetű elképzelés, választóknak szóló ajánlat. Ezek egy része elképzelhetetlen pénzesőt helyez kilátásba, másik részük viszont mintha adóemelésről szólna. Mi a véleménye az ellenzéki kampányígéretekről?
– A baloldal jóformán ma is csak megszorításban tud gondolkodni, ami nem csoda, hiszen amikor kormányon voltak, nyolc évig mást sem csináltak, csak adót emeltek, és mindent elvettek a lakosságtól, amit csak lehetett. Közben persze felelőtlenül ígérgettek. A Fidesz–KDNP kormánya éppen azért lehet sikeres, mert nem vagyunk felelőtlenek és nem ígérgetünk a vakvilágba. Adócsökkentésről beszéltünk, és ma a magyar társasági adó a legalacsonyabb az EU-ban, a személyi jövedelemadó pedig a második legkisebb. A hétköznapi költségek kordában tartását tűztük ki célul, és bevezettük a rezsicsökkentést, amit kiegészítettünk az alapvető élelmiszerek áfájának számottevő mérséklésével. A munkahelyek fontosságát hangoztattuk, és ma háromnegyedmillió állással van több idehaza, mint 2010-ben. Jól látható, hogy a gazdaságpolitikában nincs helye mellébeszélésnek, trükköknek, mert azokért súlyos árat fizethet egy ország.
– Említette az imént az adócsökkentéseket. Jövőre hogyan alakulnak a szabályok?
– A változások két csoportra oszthatók, elsőként az újabb köztehermérsékléseket említem meg. Kezdjük a vállalkozásokkal. A tavaly megkötött hatéves bérmegállapodást betartva a munkaadók által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adó az idei 22 százalékról jövőre 19,5 százalékra mérséklődik, ami összességében kétszázmilliárd forint megtakarítást jelent a vállalkozói szférának. A kisebb módosítások közül megemlíthető, hogy a kisvállalati adó kulcsa egy százalékkal alacsonyabb lesz, de egyszerűbben boldogulhatnak a lakásukat kiadók is. A magánszemélyek helyzetét elsősorban az könnyítheti meg, hogy jövőre is folytatódik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. A hal forgalmi adója január elsejével öt százalékra csökken, pontosan úgy, mint sertésbelsőség áfája. Ezzel a két változtatással nagyjából hatmilliárd forintot hagyunk a lakosságnál. De ötszázalékos lesz az internet forgalmi adója, ahogy a vendéglátóknál helyben készített ételek és alkoholmentes italok közterhe is. Ezekkel újabb 40-45 milliárd forintról mond le a költségvetés. És akkor még nem említettük a kétgyermekes családok adókedvezményének emelkedését, amely nagyjából 390 ezer szülőnél hagy újabb 15 milliárd forintot. A jövő évi adócsökkentések tehát 260-280 milliárd forintot tesznek majd ki. Ennyi marad a lakosság és a cégek kasszájában.
Fotó: Kurucz Árpád
A tárcavezető rámutatott, hogy a feketézés visszaszorításával tovább csökkenthetők a közterhek
– Milyen intézkedések tartoznak a változtatások másik csoportjába?
– Jövőre is folytatódik az adóigazgatás modernizációja, az adminisztrációs terhek csökkentése, az adóhivatal átalakítása. Az Országgyűlés tegnap új eljárási kódexet fogadott el, az új szabályok megkönnyítik a jogkövető szereplők dolgát, ellenben további akadályokat állítanak az adócsalók, a közkasszát megkárosítók elé. Itt külön is szót ejtenék az adóhivatal munkájáról. Az ország versenyképessége szempontjából sem mindegy, hogy a hatóság miképpen dolgozik, az adófizetőknek mennyi időt kell eltölteniük adóügyeik elintézésével. Elkezdtük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megújítását, ennek keretében a szervezet több feladatot is átvett már az adózóktól, például a magánszemélyek helyett már a NAV készíti el a személyijövedelemadó-bevallást. A jövőben újabb szolgáltatásokkal segíti majd a hatóság a vállalkozók és a polgárok mindennapjait.
– Mi a helyzet a feketézés visszaszorításával?
– Ez a feladat rendkívül fontos, az adócsalás visszaszorítása ugyanis alapvető feltétele volt annak, hogy a kormányzat az elmúlt években több adónem csökkentéséről is határozhatott. Az online pénztárgépek és a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer, vagyis az ekáer üzembe állítása az elmúlt két évben 300-400 milliárd forintot hozott. Ennyivel fizettek be többet az államnak azok a gazdasági szereplők, amelyek korábban illegálisan vagy féllegálisan működtek. A jövő év közepétől újabb feketegazdaság elleni szisztéma lép életbe, megkezdi működését az úgynevezett online számlázási rendszer. Ennek segítségével a NAV látni fogja az adóalanyok közötti, számlázóprogram segítségével kibocsátott, százezer forintnál több áfát tartalmazó számlák adatait, mégpedig azonnal. A három nagy informatikai rendszer kiegészíti egymást, így azt várjuk, hogy az adóügyi visszaélések lehetősége minimálisra csökken. Minél kevesebben kerülik ki a szabályokat, annál kisebb adót alkalmazhatunk, és annál szélesebb kör számára válik érzékelhetővé a gazdasági fellendülés minden kedvező hatása.
– Mire gondol pontosan?
– A kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minden magyar állampolgár és minden idehaza működő vállalkozás azt érezhesse: ő maga is a nyertesek között van. Ezt szolgálják az adócsökkentések, a családtámogatások, de ezért is határozott például úgy a kormány, hogy a nyugdíjasok november elején a nyugdíjkorrekció mellett nyugdíjprémiumot kapnak. A napokban nagyjából hatvanmilliárd forintot utal ki ezen a két címen az államkincstár a jogosultaknak. Ráadásul az érintettek a múlt évhez hasonlóan decemberben kézhez vehetnek tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt is – az összegekkel az idősek ünnepi kiadásaihoz járul hozzá az állam. A nyugdíjasok egyébként a jövőben is számíthatnak a mostani kormányra. A 2018-as nyugdíjemelés mértékéről már korábban határoztunk, a növelés háromszázalékos lesz, és ha a következő esztendőben is megfelelően alakulnak az ország gazdasági viszonyai, egy év múlva újra érkezik nyugdíjprémium. Erre a célra több mint harmincmilliárdot különítettünk el a jövő évi költségvetésben. Ebből is látszik, hogy a családok, a munkavállalók és a vállalkozások mellett a nyugdíjasok ügyével is kiemelten foglalkozik a kormány.
Fontosabb adócsökkentések, 2018
• A szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékponttal csökken, a teher így 22 százalékról 19,5 százalékra mérséklődik.
• Növekszik a munkáltató által adómentesen adható mobilitási, lakhatási célú támogatás mértéke, és bővül a mentesség alkalmazhatósági köre.
• Havi 35 ezerre nő a kétgyermekes családok kedvezménye.
• A kisvállalati adó kulcsa 14-ről 13 százalékra csökken.
• Nem minősül főállású kisadózónak a nappali tagozatos hallgatóként tanuló és közben vállalkozó magánszemély, így havi 50 ezer forint helyett 25 ezer forint adót kell fizetnie.
• A kisadózók tételes adóját az ügyvédi irodák is választhatják.
• 5 százalékra csökken az internetszolgáltatás, az éttermi étkezés és a helyben készült alkoholmentes italok, valamint a halhús, a sertésbelsőség és a Braille-nyomtatók, illetve -kijelzők áfakulcsa.
• Megszűnik az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás.
Gratulált a kormányfő
Gratulálok! – ezt mondta Orbán Viktor az Atv.hu tudósítása szerint, amikor a portál munkatársa a parlamenti folyosón tegnap megkérdezte: mit szól ahhoz, hogy olcsóbb lett a benzin Tállai András választókörzetében azután, hogy az adóhivatal vezetője egyeztetést folytatott a Mollal. – Tállai András a lehető leghelyesebben járt el, a Fidesz-frakció egy emberként gratulál neki, csatlakozva a miniszterelnökhöz – ezt már Gulyás Gergely mondta tegnap. A Fidesz frakcióvezetője kifejtette: míg a benzin ára a budapesti Mol-kutakon literenként 353–355 forint között alakult, Mezőkövesden 374 forint volt. – Mit csináljon egy egyéni választókerületi képviselő, ha ilyet tapasztal? Nem az a kötelessége a saját választóival szemben, hogy ezt szóvá tegye? – tette fel a kérdést. Az ellenzék viszont bírált. Tóth Bertalan (MSZP) azt javasolta Tállai Andrásnak: ne csak a saját körzetében, hanem az ország összes településén intézze el, hogy olcsóbb legyen az üzemanyag.
Az LMP hivatali visszaélés miatt feljelentést tett, a DK pedig kilátásba helyezte, hogy az ügyben az Európai Bizottsághoz fordul. A Jobbik szerint a NAV vezetőjeként Tállai nem tehet ilyet, az adóhatóság élén pedig egy független szakembernek kellene állnia. Tállai András korábban arról számolt be Facebook-oldalán, hogy állampolgári megkeresést kapott: Mezőkövesden és térségében a Mol feltűnően borsos áron adja az üzemanyagot. Az államtitkár egyeztetéseket folytatott az olajipari cég képviselőivel, amelyek eredménye, hogy az október 31-i állapothoz képest Mezőkövesden a benzin ára 11, míg a gázolajé 5 forinttal csökkent. A politikus szerint semmilyen szabálytalanságot nem követett el, csak a képviselői munkáját végezte, amikor az olcsóbb üzemanyagért lobbizott. (B. G.)
Kevesebb bírság, kevesebb eljárás
Az Országgyűlés tegnap megszavazta az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvényeket. Tudósításában a távirati iroda kiemelte: egyszerűsödik a mulasztási bírság szabályozása, és megszűnik néhány bírság, így nem szabnak ki szankciót ezentúl egyebek mellett a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztásakor vagy a számlatartási kötelezettség megsértéséért. Megszűnik továbbá az adószám-felfüggesztés intézménye, mivel a felfüggesztés nehezen kezelhető helyzetbe hozhatta az érintetteket, a csupán időhúzás miatt beadott fellebbezések visszaszorításáért pedig bevezetik a feltételes adóbírság-kedvezményt.
Utóbbi értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzésről meghozott határozat elleni fellebbezéséről, és az esedékességig megfizeti az adókülönbözetet, akkor mentesül a kiszabott bírság 50 százaléka alól. Megújították az ellenőrzések rendszerét is, a korábbi hét eljárástípussal szemben ezentúl csak kettő lesz. A jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív kötelezettségeinek, de adatokat is gyűjthet és vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. Az adóellenőrzésben pedig adónként és időszakonként vizsgálhatja meg a hatóság, hogy az adott cég vagy magánszemély teljesítette-e adómegállapítási és -bevallási kötelezettségét. Ezek mellett a törvényhozás kimondta azt is, hogy az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot, míg a cégbejegyzésre nem köteles adózóknál megmarad az eddigi 180 napos maximális ellenőrzési határidő, ami csak akkor léphető túl, ha az érintett akadályozza az eljárást. Lényeges, hogy teljes körűvé vált az elektronikus ügyintézés lehetősége. (J. T.)
(Jakubász Tamás, magyaridok.hu)
