A programban magyarországi iskolák hetedikes tanulói az állam támogatásával vehetnek részt osztálykiránduláson a szomszédos országok magyarlakta területein. A program arra is lehetőséget ad, hogy a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályok egy közösen megvalósítandó projekt keretében együttműködjenek egy hasonló életkorú, határon túli magyar gyerekekből álló osztállyal.

Rétvári Bence elmondta: az a cél, hogy senki ne fejezze be úgy a tanulmányait, hogy nem járt határon túli magyar közösségnél. Kiemelte, nincs az a tanóra, amely ennél egyértelműbbé tudja tenni minden magyar diák számára, hogy „mi, magyarok összetartozunk, (.) egy nyelvet beszélünk, egyként gondolkozunk”.

Hangsúlyozta: a program hosszú távon szolgálja a nemzet egységét, és a jövő generációja szemléletformálása miatt fontos igazán, hogy mindenki érezze, tapasztalja meg, hogy a magyar határt elhagyva több száz kilométerre is találkozni lehet magyar közösségekkel. „Ez válthatja aprópénzre azt, amit az alaptörvényben is írtunk, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért” – jelentette ki.

Elmondta: igyekeztek könnyűvé tenni a pályáztatást, ezért sokat változtak a feltételek, ma már utazási és szállási költés mellett étkezésre, kárpátaljai kirándulás esetében útlevél kiállítására, továbbá programok költségeire, projektvezető tiszteletdíjára is fordíthatják az iskolák a támogatást.

Rétvári Bence kiemelte: 2013, a program indulása óta 8,7 milliárd forintot fordítottak a programra, a kezdeti 396 millió forint helyett ebben az évben már 4,1 millió forint a program forrása. A diákok számában is jelentős volt a növekedés: az első évben 12 300 diák vett részt a programban, 2017-ben már 54 700, az öt év alatt pedig csaknem 200 ezren.

Hangsúlyozta, ez is mutatja, hogy óriási igény van a programra, amit korábban a magyar állam nem tudott kielégíteni.

Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, az első évben mindössze 349 iskola pályázott sikeresen, idén pedig már 1411.

Közölte: 2004. december 5-én „irigységre alapozva”, nem a nemzet egyesítését, „hanem pontosan a szétszakítását akarta elérni az akkori balliberális kormány”, és „mindenkit szembe akartak állítani a külhoni magyarokkal”.

Szólt arról, hogy a programban részt vevő diákok életre szóló élményt szereztek, és legalább ilyen fontos, hogy láthatták azokat a helyszíneket, amelyekről irodalom- vagy történelemórán tanultak.

Marcsinák Judit, a budapesti Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium, Közgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola történelemtanára, aki maga is vezetett ősszel iskolás csoportot a Székelyföldre, arról beszélt, a diákoknak hatalmas élmény volt a kirándulás. Megjegyezte: a kovásznai „fogadóiskola” diákjainak is nagy élmény volt a magyarországi viszontlátogatás.

Soltész Miklós bemutatta a program elmúlt éveit összefoglaló kiadványt. Ebben az szerepel: a 2017/2018-as tanév végére várhatóan a hetedikesek 45 százaléka mondhatja majd el, hogy részt vett Határtalanul! osztálykiránduláson.

A gimnáziumok, szakképző iskolák pályázatai esetében nemcsak a magyar diákok utaztak határon túlra, hanem az együttműködés keretében a program a külhoni diákok és kísérőtanáraik utazását is támogatta. A program első négy éve alatt több mint harmincötezer határon túli, magyar anyanyelvű középiskolás vehetett részt 3-6 napos magyarországi tanulmányi kiránduláson, baráti kapcsolatokat kiépítve az anyaország diákjaival.

Az összefoglaló kiadvány szerint a hetedikesek általában 3-4 napos, a középiskolások 5-6 napos kirándulásokat terveznek.

(magyaridok.hu)