A Soros-hadsereg egyik hazai zászlóshajója a Társaság a Szabadságjogokért nevű úgynevezett civil politikai szervezet. A „jogvédő” címszó alatt működő társaság fő tevékenysége nehezen megfogható, tanulmányok írására, véleményezésre mégis több száz millió forintot költenek el.
Az egyesület beszámolója szerint egy év alatt úgy sikerült növelni a tőkéjüket, hogy a forrásuk megcsappant, nőtt viszont a bevételük, ám az eredmény 2017-ben mégis rosszabb lett. A társaság 2015-től napjainkig több mint 350 millió forintot zsebelt be.
A Társaság a Szabadságjogokért egyesület (TASZ) közzétette 2017-es beszámolóját, amelyben részleteket közölnek a szervezet finanszírozásának hátteréről. A dokumentumból egyebek mellett az is kiderül, hogy munkájukat külföldi szervezetek pénzelik, ezek közül kiemelkedik a sorosista Magyar Helsinki Bizottság és az Open Society Foundations (OSF).
Emlékezetes, hogy a tavaly elfogadott lex civilt követően elsőként a Helsinki Bizottság emelte fel szavát, de szinte azonnal csatlakozott hozzájuk a TASZ is, majd közleményben tudatták, hogy polgári engedetlenségi mozgalommal válaszolnak a törvényre. A jogvédők megbélyegzőnek titulálták azt, hogy a kormány regisztrációra kötelezi azokat a civil szervezeteket, amelyek évi 7,2 millió forintnál több támogatást kapnak külföldről.
A jogvédők a civilek kötelező regisztrációját sérelmezik
Fotó: Facebook
A Helsinki Bizottság, a TASZ és még közel kétszáz másik civil szervezet tiltakozása a pénzügyi beszámolók ismeretében nem is annyira meglepő. A TASZ pénzügyi bázisát ugyanis a külföldről érkező támogatások adják, a Helsinki Bizottságtól és az OSF-től tavaly négy-négy projektre nagyon jelentős összeget zsebeltek be, ezek egy részét leginkább személyi kiadásokra költötték, de a beszámoló alapján azért készítettek egy-egy összefoglaló anyagot is például a jogállamiság magyarországi helyzetéről, amit brüsszeli és washingtoni utakon ismertettek döntéshozókkal. Az, hogy pontosan kikkel és mikor találkoztak, nem derül ki.
A 2017-es beszámolóban a jogvédő egyesület azt írja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak végeztek közhasznú tevékenységet, amiből 9 797 561 ember részesült. Ez már csak azért is elgondolkodtató adat, mert hazánk lakosságának száma éppen eléri el a TASZ által említett lélekszámot.
Ennek értelmében a TASZ az egész országnak végzett közhasznú munkát, amely nem mellesleg hátrányos helyzetű – legalábbis szerintük. Ráadásul az egyesület a saját tőkéjét úgy növelte jelentősen egy év alatt, hogy a forrásuk megcsappant, nőtt viszont a bevételük, az eredmény mégis rosszabb lett 2017-ben, mint azt megelőzően: 13,512 millió forintról 10,279 millióra csökkent.
Az OSF mintegy tízmillió forintot utalt bérköltségre, irodai költségekre, további közel 31 millió forint összegben támogatta a drogpolitikai törekvéseket, viszont ebből ismét „bérköltséget és irodafenntartásához kapcsolódó kiadásokat” fedeztek a két tájékoztató előadás megtartásán túl.
De kaptak pénzt magánadományozók toborzására is: mintegy 34 millió forintot adományszervező és önkéntes munkatársak bérére költötték, míg az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Közhasznú Kft. támogatásának köszönhetően „számos pedagógusból álló hálózatot” építettek, illetve hozzájárultak a „konzorcium közös oktatóhálózatának építéséhez”.
A Szolidaritás Alapítványt 2013-ban szintén az OSF hívta életre, hogy egészségügyi, jogi és foglalkoztatási támogatást nyújtson a „legsebezhetőbb görög állampolgároknak”, de úgy tűnik a magyar helyzet is aggasztja őket, hiszen kétéves időtartamra több mint 112 millió forintot utaltak úgynevezett romaprogramra.
A sorba szépen illeszkedik egy másik Soros-szervezet, a COPE, amely a HIV-vel élők védelmére adott a TASZ-nak támogatást, míg egy másik nemzetközi alap, az ICNLL FF 57 millió forintot utalt a jogalkotás monitorozására, a civiltörvény véleményezésére, amit a bevallás szerint a döntéshozókkal való találkozáskor és nyilvános anyagokban használtak fel.
(Jurák Kata, magyaridok.hu)
