Jurák Kata jelenti – Soros a tűzzel játszik a nyílt társadalommal

Az Egyesült Államok jelenleg világunk egyik vezető, ugyanakkor összezavarodott, önmagában is megosztott hatalma – mondta Marek Jan Chodakiewicz lengyel származású, Amerikában élő történelemprofesszor a Magyar Időknek adott interjúban. A történész egyebek mellett Donald Trump amerikai elnök emlékezetes varsói beszédének megírásában is jelentős szerepet vállalt. Lapunknak arról is beszélt: az amerikai társadalom alapvetően nem érti, ami a világban történik, nem méri fel a valós veszélyeket. Szerinte Soros György politikai akcióit a destabilizálás jellemzi, minden eszközt bevet célja, a nyílt társadalom megvalósításáért.

 

– Ön részt vett Donald Trump elnök beszédének előkészítésében, az amerikai Newsweek ennek kapcsán antiszemitizmussal vádolta meg, majd megpróbálták megakadályozni PhD-je megvédését a Columbia Egyetemen. Hogyan élte meg mindezt?
– Igen, valóban ez történt, de szerencsére hamar lecsengett az ellenem irányuló támadás, alig egy hónap alatt, talán mert nem reagáltam a vádakra. Fontos tudni, hogy nem mi írjuk a beszédeket, mi a beszédírók munkáját segítjük, válaszolunk a felmerülő kérdésekre, konzultálunk velük, háttéranyagokat készítünk. Ők döntik el, hogy megfogadják-e a tanácsainkat, iránymutatásunkat, esetleg beépítik-e azokat az elnöki beszédbe vagy nem. De végül az elnök dönti el, hogy tetszik-e neki. Tehát nem mi diktáljuk azt, hogy mit mondhat az elnök. Ezt viszont figyelmen kívül hagyták azok, akik mondvacsinált okból megtámadtak engem a lengyelországi beszéd miatt, persze jól tudjuk, hogy ha nincsenek érvek, akkor az antiszemitizmus-kártya mindig bevethető. A karaktergyilkossággal akarják elhallgattatni a számukra veszélyes hangokat, de engem nem sikerült nekik. Szerintem ez az eszköz kétélű fegyver, hiszen ha többször átverik az embereket, nem lesz súlya annak, amit mondanak.

– Trump elnök is részt vett a varsói Három tenger kezdeményezés csúcstalálkozón, ahol a katonai biztonság, az energiabiztonság, valamint a migrációval, a klímaváltozással és a terrorizmussal összefüggő biztonsági kérdéseket vitatták meg a közép-európai országok vezetői. Az amerikai elnök által megfogalmazott álláspont nagyon sok hasonlóságot mutatott Orbán Viktor politikájával.
– Különleges figyelem kísérte Donald Trump beszédét, hiszen ez volt az első jelentős politikai fellépése Kelet-Közép-Európában. Ebben egyebek mellett azt szorgalmazta, hogy minden NATO-tagállamnak eleget kell tennie a vállalt pénzügyi kötelezettségeinek. A társadalmi élet középpontjában a családnak, nem pedig a kormánynak és a bürokráciának kell állnia, ez pedig – csakúgy, mint a védelem kérdése – valóban a magyar állásponttal megegyező gondolat.

– Ön volt az első, aki megfogalmazta, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal kell szembenéznie Európának. A Három tenger kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak közös fellépése, ami az ön nevéhez fűződik. Mi ösztönözte ezt az aktivitást?
– Valóban lengyel elképzelés alapján, történelmi előzmények ismereté­ben jött létre a Három tenger kezdeményezés még 2016-ban, ami deklaráltan nem új politikai szervezet vagy tömb, hanem elsősorban gyakorlati célokat szolgáló együttműködés. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határokon átnyúló projektek megvalósítását, az infrastruktúra (közlekedés, kommunikáció) és az energiaszektor fejlesztését kívánja elősegíteni. Ma már persze a gazdasági kérdések is (mint például az energiabiztonság vagy a védelem kérdései) szorosan összefüggnek a politikai döntésekkel a Három tenger kezdeményezés keretében.

– Kimondható, hogy egy új szövetség van kialakulóban a Nyugat és Kelet határán, az Európa és Oroszország közti „demarkációs” vonalon? Többen azt hangoztatják, hogy ennek legjelentősebb bástyái Kelet-Közép-Európában Lengyelország és Románia lesz, bár stratégiai fontosságúnak tartják Magyarországot is. Mit gondol, milyen súllyal vehetnek részt a magyarok ebben?
– Nézze, ez egyelőre csak egy koncepció, ami viszont a V4-ek politikai súlyának növekedésével és Magyarország szerepvállalásával egy olyan szövetséggé válhat, amely élvezi az USA támogatását. Donald Trump ugyanis támogatja az ötletet. A multinacionális intézményeket nehéz létrehozni. Időre, pénzre és politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy jól tudjon működni az összefogás. Az Egyesült Államok szempontjából fontos, hogy Európa stabil, békés, a folyamatos fejlődést lehetővé tevő övezet legyen.

Az európai államokban való NATO-jelenlét, az amerikai csapatok ittléte egyfajta biztosíték is az adott államok számára, hogy az Egyesült Államok azonnal lépni fog, ha létesítményei, katonái veszélybe kerülnek. Az orosz nagyhatalmi érdekek és Kína mindent lehengerlő, felemésztő gazdasági terjeszkedése valós veszély. Nem a NATO-ra és az Egyesült Államokra kellene panaszkodni, ezeknek a csapatoknak a jelenléte, a fennálló katonai szövetség erőteljes üzenetet hordoz Moszkva számára.

A múlt példáiból tanulva Oroszország nemigen képes partnerként szövetkezni más államokkal, megszokta, hogy „rabszolgaként” kezelje őket. A másik, egyre erősödő világhatalom Kína, amelynek gazdasága egyszerűen felszippant cégeket, technológiákat másol, és lobbitevékenységet folytat szerte a világon. Körülbelül 300 ezer kínai diák tartózkodik az Egyesült Államokban, közülük 50 ezren valószínűleg információgyűjtéssel foglalkoznak. Ilyen körülmények között Európának még mindig megfelelőbb szövetségese az Egyesült Államok. A közép-európai államok, Magyarország és Lengyelország szempontjából különösen fontos a megfelelően megfogalmazott narratíva, amely érthetővé teszi, hogy mit várnak el tőle, és miért fontos ezeknek az országoknak a védelme.

– Soros György tevékenységét az USA-ban is komoly kritikák érik. Ön mit gondol a milliárdosról?
– Ellentétben kritikusaival és ellenfeleivel, Soros pénzt áldoz arra, hogy megvalósítsa az általa elképzelt világot, nem pedig másokkal finanszíroztatja azt meg. Az utóbbi 30 évben legalább hárommilliárd dollárt költött a saját vagyonából erre a célra, persze akciói középpontjában a destabilizáció áll. Láthattuk, hogy elsősorban a volt szovjet zónában támogatta a forradalmi törekvéseket, de az Egyesült Államokban is több mint 20 éve próbálkozik: először a marihuána legalizálásáért harcolt, szerinte ez a szabadság szimbóluma. Aztán a rendfenntartó intézményeket, azaz a rendőrséget és a bíróságot próbálta behálózni. Például úgy, hogy pénzt ad a kerületi ügyészek támogatására és kijelölésére. Ezek olyan pozíciók, amelyekből baloldali igazságügyi és büntetés-végrehajtási politikát folytathatnak. Soros kedvelt eszköze a „forradalmi mozgósítás” tüntetésekkel, erőszakkal. Szerinte ezek segítik azokat a reformtörekvéseket, amelyek célja az úgynevezett nyílt társadalom létrejötte. Szerintem viszont a tűzzel játszik.

– Ön történelemprofesszor, mindent a történelem nézőpontjából vizsgál. Mit gondol, az USA képes megemészteni Európa történelmét?
– Ha megnézzük a világtörténelmet, még mindig a Pax Americana az első, a mérvadó, mégis sokan ellenségként tekintenek az amerikaiakra, pedig ez butaság. Ami az 1960-as években történt, az megölte a józan észt a kisebbségekkel kapcsolatban. Az én generációmnak mind­össze harminc százaléka tudja, hogy milyen nemi identitású, ez pedig elgondolkodtató. A többiek vajon miért bizonytalanok egy ilyen alapkérdésben? Az is baj, hogy bár sokan akarnak változást, de nem értik, mi történik. Az elit sem. Pedig fontos lenne megérteni, milyen hatalommal van dolgunk. Ha körbenézünk Amerikában, látjuk, milyen sok összezavarodott ember van például az egyetemeken, de az is kirajzolódik, hogy megosztottá vált az ország. Nem a marxizmus vagy a bolsevizmus okoz most zavart, hanem például a leszbinizmus, a genderkérdés, az alapvető identitásbeli elbizonytalanodás. Az amerikai katonai perspektívának a békét kellene garantálnia. Valójában viszont több országban is azt gondolják, hogy az Egyesült Államokat le lehet és le kell győzni. Kérdés, hogy például Magyarország mit tesz és mit kíván tenni a katonai szövetségért.

– Magyarország 2016 óta évről évre emeli a katonai kiadásokat, 2024-re ez eléri a GDP két százalékát. A törekvés tehát egyértelmű, hazánk teljesíti a NATO-vállalást.
– Ez igaz, úgy tudom, hogy Lengyelország is, és Magyarország jól teljesít a Zrínyi-programmal. Jó döntések születnek a katonai kiadásokról is, önöknél ebben a kérdésben egységes a politikai akarat. Visszatekintve a 2008-as csúcsra, az a biztonság szempontjából fontos volt. A NATO-tagállamokban megvan a képesség, hogy a döntéseket végrehajtsák, bár azért akad néhány olyan tagállam, ahol vannak bizonyos megkötések a katonai kiadásokban, de összességében, úgy gondolom, minden tagállam lépni fog A kérdés az, ezt milyen gyorsan teszik meg.

 

(forrás: Jurák Kata, magyaridok.hu)