Jókor lépett az Orbán-kormány, ma már késő lenne haderőt fejleszteni

Nagy Gábor és Veczán Zoltán írása

Déli határainknál a migráció, északkeleti végeken az ukrán-orosz konfliktus, Európa-szerte pedig az épp lappangó terrorizmus – ezekből egy is alapos indok egy haderőfejlesztési program véghezvitelére. Persze, kétezer-tizenhatban, amikor a harmadik Orbán-kabinet zöld lámpát adott a Zrínyi 2026-nak, még „csupán” a bevándorlási krízis és az akkortájt előforduló tragikus terrortámadások tűntek veszélyforrásnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai inváziója viszont ismét tekert egyet a történelem kerekén, közelebb kormányozva minket azon félelmeinkhez, amelyekről a balkáni konfliktust kivéve majd nyolcvan éve nem volt tapasztalatunk a kontinensen. Vagyis, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott nemrég, a madridi NATO-csúcsot követően: bár Luhanszk és Donyeck távoli helynek tűnik, ha gyorsan változik a helyzet, az ukrajnai háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarország felé.

„Így gyorsítani kell a hazai haderőfejlesztési programot, és hazánk védelmi képességeit meg kell erősíteni” – mondta a kormányfő.

Gyakori kritika a jobboldali kabinetek felé, hogy egyes szakpolitikai kérdésekben hiányzik a hosszútávú elképzelés és koncepció végrehajtása. A védelmi politika terén ez biztos nincs így, hiszen a Zrínyi 2026 az elmúlt évtizedek legnagyobb honvédelmi- és haderőfejlesztési programja, amely a már a rendszerváltoztatást megelőzően is ismert több évtizedes műszaki és infrastrukturális lemaradást hivatott ledolgozni. Külön értéke a programnak, mondhatni, hogy egyes eszközbeszerzéseknél, ahol erre van esély, ott a hazai gyártást, összeszerelést preferálják, így a védelmi képességek erősítésén túl a gazdaság fejlesztése is előtérbe kerül.

Hadiipari fejlesztések Magyarországon

Ahhoz, hogy ezeket a fejlesztéseket végre lehessen hajtani, teljes szemléletváltásra volt szükség a szaktárcán belül is. Mint a lenti grafikán is látható, 2015 óta majdnem megötszöröződött a Honvédelmi Minisztérium kiadása.

A tendencia persze nem egyedi, Krím orosz annektálása után a megváltozott körülményekre Románia reagált a leggyorsabban, két év alatt teljesítették azon NATO-kötelezettségüket, amely szerint a védelmi szövetséghez tartozó tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát fordítják biztonságpolitikára. Két éve a visegrádi négyek között Magyarország 1,6 százalékos ráfordításával egyedül Csehországot előzte meg (1,35), Szlovákia a GDP 1,8, míg Lengyelország 2,2 százalékát költötte erre a területre. Azonban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa a Világgazdaságnak megjegyezte: Bukarest és Varsó fegyverkezését nagyban támogatta, hogy ott a védelmi kiadások legalább kétszázalékos szinten tartása alkotmányos kötelezettségnek számít.

A következőkben sorra vesszük azokat a nagyobb mértékű fejlesztéseket, szerződéskötéseket, amelyek teljesen új alapzatra építik a Magyar Honvédséget. Kiemelendő,

e kontraktusokat ma nem, vagy nem ezen kondíciókkal, és főleg nem ezen az áron lehetne megkötni: vagyis vagy nem lenne, aki leszállítja az eszközöket, vagy ha igen, akkor is sokkal drágábban tenné.

Kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer korszerűsítése

2017 márciusában kezdték el a Mistral kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer korszerűsítését. A honvédség Mistral 3 (M–3) típusú rakétákat szerzett be, MATIS MP3 típusú hőkamerákkal együtt, mindezen felül elkezdődött már a radaros MCP tűzvezetési pontok modernizációja is.

Az M–3 típusú rakéták beszerzése és a folyamatban lévő MCP–SHORAR vezetési pont- és lokátor-modernizáció következtében a megújuló fegyverrendszer képes lesz megfelelni a kor kihívásainak, állítják szakértők, és egyben a NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszerének is hatékonyabb részét fogja majd képezni. Éjjel, nappal. A változtatások egyébként csak az állványra kerülő rakétákat érintették, a légvédelmi rakétakomplexum részét képező Atlas indítóállvány alkalmas mind az M–2, mind az M–3 típusú rakéták indítására.

Új csapatszállító repülőgépek érkeztek meg Kecskemétre

Egy évvel később érkeztek meg Kecskemétre a honvédség csapatszállító repülőgépéi: az Airbus A319-esei. A használtan vásárolt gépek várhatóan másfél évtizeden át lesznek szolgálatban.

Folyamatban van a szovjet-orosz eredetű fegyverek cseréje

Ekkor jelentették be, hogy a cseh CZ fegyvergyárral kötött megállapodás értelmében Magyarországon, Kiskunfélegyházán fogják gyártani licenc alapján a honvédség kézi fegyvereit. 2018 augusztusában mutatták be az új kézi fegyvereket:

a CZ Bren 2 gépkarabélyt, a Scorpion EVO3 géppisztolyokat, valamint a CZ P-07 és P-09 pisztolyokat.

A Bren 2 elődje a világszerte ismert VZ58-as gépkarabély, amelyet a Kalasnyikov alternatívájaként vezettek be a csehszlovák néphadseregben. Ez az automata, egyes és sorozatlövésre is alkalmas fegyver háromféle űrméretben gyártható: az 5,56×45 mm-es változatba a NATO-szabvány karabélylőszer való; a 7,62×39 mm-es verzióba a szovjet fegyvereknél ismert 43M töltény való; a legnagyobb változat pedig 7,62×51 mm-es tölténnyel működik.

A Scorpion EVO3 rendszeresítése új fegyveres képességet teremt, a legnagyobb előnye pedig talán az az, hogy karbantartásához nem szükséges külön céleszköz. A fegyverrel egyes, hármas rögzített, illetve sorozatlövés adható le. A tárba 30 darab 9×19 mm-es Luger lőszer való, csakúgy, mint a P-09 és a P-07 pisztolyokhoz.

Forgószárnyasok beszerzése, szovjet gépek nyugdíjazása

2018-ban több jelentős szerződéskötésre is sor került. Júniusban az Airbus Helicopters vállalattal 20 darab könnyű, többfeladatú H145M típusú helikopter beszerzésről született döntés, 2021. december 3-án lett teljes a flotta kutató-mentő, általános célú és többcélú gépekkel. Kiszolgáló-eszközökkel összesen mintegy 105 milliárdba került a helikopterek beszerzése és 60 magyar pilótát képeztek ki erre a típusra 2021 decemberéig.

Az eszközökre felszerelhető a bakonyi lőtéren is tesztelt, HForce névre keresztelt fegyverrendszer, amelynek lényege, hogy egységes, modulrendszerű architektúrával fegyverzeti opciót kínáljanak helikopter-portfóliójuk számára. Az Airbus rendszerének „lelke” a Rockwell Collins Deutschland fedélzeti számítógép, a Thales Scorpion sisakcélzó, illetve a Wescam szenzortorony. Az európai gyártó által kínált opciókban szerepelnek géppuska- (12,7 mm) és gépágyúkonténerek (20 mm), infracsapdák, nem irányított rakétablokkok és irányított fegyverek is, úgymint a lézerirányítású 68/70 milliméteres kisrakéták, páncéltörő rakéták (Rafael Spike) és a levegő-levegő rakéták.

Ez év decemberében, ugyancsak az Airbus Helicopters vállalattal kötött kontraktus értelmében 16 darab H225M érkezik majd Magyarországra.

A helikopter több néven (EC725, Puma, Super Puma, Cougar, Caracal) ismert, mivel több országban is gyártották már. A H225M-ek is megkapják a HForce-t. Ez itt Thales FZ275-ös lézerirányítású kisrakétákat, nagy hatótávolságú irányított páncéltörő rakétákat (izraeli Spike-ok, amerikai Hellfire-ök), 70 milliméteres nem irányított rakétákat, FN géppuska- és Nexter gépágyúkonténereket jelent. A közepes méretű gépeket két különböző, harcászati és különleges műveleti konfigurációban szállítja le majd az Airbus.

Jövőre érkeznek a nagymacskák és a kiegészítőik

2018-ban írtak alá egy nagyvolumenű szerződést: a Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal kötött kontraktus értelmében 44 darab új Leopard 2 A7+ (A7HU) és 24 db PzH2000 (Panzerhaubitze 2000) önjáró löveggel, valamint az ezekhez tartozó kiegészítő eszközökkel és szolgáltatásokkal gyarapodott a honvédség. A kiképzésre további 12 darab Leopard 2 A4HU harckocsit bérel a honvédség, amelyek a bérleti idő letelte után magyar tulajdonban maradnak. A harckocsik támogatására 3 darab Leguan hídvető harckocsit és 5 darab WISENT 2 műszaki-mentő harckocsit is megrendeltek. A 12 darab A4 2020. december 1-ig mind beérkezett a tatai dandárhoz, amely magyar harckocsizó fegyvernem otthona. Az első Leopard 2A7 harckocsik 2023-ban érkeznek várhatóan és 2025-re lesz teljes a flotta.

A Leopard 2 A7+ név egy moduláris védelmi készletet takar, amely fokozott mobilitást, könnyebb és egyszerűbb üzembentartást, megnövelt védelmi képességeket, továbbfejlesztett felderítő képességet és egy pontosabb tűzvédelmi rendszert tartalmaz. A Leopard 2 A7 + moduláris kialakítása lehetővé teszi a városi terepen végzett hadműveleteket, valamint a nagy intenzitású, terepen zajló harcokat is. Az A7+ készlet minden Leopard 2 verzióhoz elérhető, és egy átfogó komponenskészletet tartalmaz. A Leopard 2A7 + egy sima csövű 120 mm / L55 löveggel van felszerelve, amelyet a Rheinmetall GmbH fejlesztett ki. Az eszközök 72 km/h maximális sebességet érhetnek el, hatótávolságuk egy feltöltéssel 450 km.

Sajnálatos mód a korábban használt BM–21 sorozatvetők, 2Sz1 Gvozgyika és a 2Sz3 Akacija tarackok kivonásával a magyar haderő 2004-től önjáró, nagy mobilitású tüzéreszközök nélkül maradt. Kizárólag a mára teljesen elavultnak tekinthető D–20 vontatott tarackok maradtak hadrendben. A PzH 2000-rel viszont változik a helyzet, melynek 155 mm-es ágyúját a Rheinmetall DeTec fejlesztette ki.

A PzH 2000 teljesen automatikus rakodó- és lőszerkezelő rendszerrel van ellátva. A tűzhelyzetnek megfelelő lövedék és töltet kiválasztását számítógépek vezérlik a töltőkezelők utasításaira, a töltés automatizált a cső bármely oldal- és magasságszöge esetén. A töltőszalag elektromos meghajtású, amely kizárja a kezelőszemélyzet sérülését éghető folyadékok (hidraulikaolaj) hiányából adódóan. Rendszerhiba esetén megoldott a kézi töltés is. A rendszer tűzgyorsasága önműködő töltés esetén 3 lövés/10 másodperc, illetve 8-9 lövés/60 másodperc, 20 lövés/2,5 perc, 60 lövés/20 perc, 120 lövés/óra. Kevesebb, mint két perc kell ahhoz, hogy egy menetben levő jármű a megkapott tűzfeladathoz kiválassza a megfelelő lövedéket, rövid megállásból végrehajtsa az irányzást, leadja a 8-9 lövésből álló tűzcsapást, majd tovább folytassa a menetet. Az ágyú automata működésű töltőberendezéssel és egy 32 lőszerből álló lőszertárolóval együtt 12 lövést alig 60 másodperc alatt képes leadni.

Légtérvédelem fejlesztése, ilyet használ a Luftwaffe is

Ugyancsak 2018 decemberében rendelte meg a honvédség az Airbus által kifejlesztett légvédelmi irányítóközpontot. Tavaly a győri légvédelmi rakétaezred laktanyájában átadásra került a SAMOC „irodai környezetben” üzemelő rendszere. A rendszernek több fix és mobil (konténeres) alkalmazása lesz.

A SAMOC lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Mint műveleti vezetés-irányítási rendszer, biztosítja az egymással együttműködő harcegységek koordinációját, képes adatokat biztosítani a légvédelmi rendszereknek az esetleges ellenséges repülő eszközökről. Ennek érdekében a SAMOC a Műveleti Operációs Adatbázis releváns adatait szinkronizálja és osztja meg az egységek között, illetve továbbítja. A rendszer szakértők szerint jól hozzáilleszthető a már meglévő, vagy a jövőben felépítendő struktúrákhoz, egy későbbi magyar földi telepítésű légvédelmi rendszer (GBAD) első, kulcsfontosságú építőeleme lehet.

Érkeznek a gránátvetők, Ukrajnában is ilyeneket használnak

2019 januárjában nyilvánosságra került, hogy Magyarország is rendszerbe állítja a svéd SAAB Bofors Dynamics Carl Gustaf M4 hátrasiklás nélküli lövegek elvén működő többfunkciós gránátvetőt, a megrendelés értéke 429 millió svéd korona, körülbelül 55 millió amerikai dollár. 2019 szeptemberében pedig már megtörtént az első éleslövészet a gránátvetőkkel.

Megjelenése ellenére nem rakétaindító, hanem hátul tölthető hüvely-lövedék felépítésű lőszert tüzelő eszközről van szó, amelynél a hajtótöltet gázai hátrafelé is kiterjednek, ezzel kioltva a hátrarúgást. A 84 mm-es kaliberű, huzagolt csövű fegyver muníciók széles körét tudja tüzelni, a sörétes jellegű nyíllövedék-csomagtól a repeszromboló vagy kumulatív páncéltörő robbanófejes lőszerekig. Mozgó járművek ellen 3-500 méterig hatásos, álló célpontok ellen rakétapóthajtású gránáttal akár 1000-1200 méterről is bevethető

Még több állat, párducok mellé Hiúzok és Gidránok

2020. augusztus 16-án a magyar állam szerződést írt alá a német Rheinmetall céggel Lynx gyalogsági harcjárművek gyártására Magyarországon. A honvédség 218 darabot rendelt, ebből 172 darab fog idehaza, Zalaegerszegen készülni. A német gyártású eszközök már készülnek.

Komoly előnye a Hiúznak, hogy lánctalpas jármű létére az 50 tonnás jármű rendkívül mozgékony. A KF41-es Hiúzt egy 27 ezer köbcentiméteres lökettérfogatú 1470 lóerős teljesítmény leadására képes 6230 Newtonméter csúcsnyomatékkal bíró Liebherr motor hajtja. Az eszköz elsődleges fegyverzete egy 30 mm-es gépágyú, a másodlagos fegyverzete pedig egy 7,62 mm-es géppuska, de akár LR2-es Spyke páncéltörő rakétákkal is kiegészíthető, nem utolsó sorban pedig éjjellátó képességekkel is rendelkezik.

Ekkortájt jelentették be, úgyszintén, hogy Kaposváron készülnek majd a Gidrán elnevezésű 4×4-es meghajtású harcjárművek. A honvédség számára készülő 300 darab Gidránból, körülbelül 260-280 is ebben a gyárban fog elkészülni.

A Gidrán egy úgynevezett MRAP, ami olyan katonai harcjármű, amely páncélzatának köszönhetően megvédi a bent ülő katonákat az aknáktól, a házilag barkácsolt bombáktól és a rajtaütésszerű támadásoktól. A járműnek STANAG 4569 Level 3-as páncélvédettsége van. Az önvédelméről pedig egy 12,7 milliméteres Browning géppuska gondoskodik.

Újabb szállító repülőgépek jönnek, ezúttal Brazíliából

2020. november 17-én szerződés született a brazil Embraer céggel két darab KC-390 típusú légi utántöltésre is képes katonai szállító repülőgép beszerzéséről – leszállításuk 2023-ban és 2024-ben várható.

A KC–390 Millenium hét éve repült először, sorozatgyártása 2016-tól folyik. Hasznos terhelése 23 tonna, amellyel a C–130J Super Hercules piaci konkurensévé válik, sőt, számos paramétere még jobb is annál. Az alapváltozat képességei: levegőben üzemanyag felvétele, különleges alakulatok és eszközeik célba juttatása, „kutatás és mentés” feladatok ellátása, előkészítetlen repterekről való üzemelés.

Még több, még jobb, még hatékonyabb légtérvédelem

2020 decembere és 2021 decembere között számos, légtérvédelmet érintő szerződésről érkezett bejelentés. Többek között arról, hogy Magyarország a NASAMS norvég-amerikai légvédelmi rakétarendszert beszerzése mellett döntött. A rendszerhez százhúsz darab AMRAAM-C7 és hatvan darab AMRAAM-ER került beszerzésre. Az első NASAMS egységek jövőre érkeznek, a rendszer 2025-re lesz teljes. Az első tűzegységnek 2024 végére el kell érnie a műveleti készenlétet.

Vagy arról, hogy a honvédség 11 darab ELM-2084 radart szerez be. Az eszközök a Rheinmetall Canada vállalat segítségével lesznek NATO-kompatibilissá alakítva a magyar igényeknek megfelelően. Az első öt nagy hatótávolságú légtérellenőrző, amely az ország légterének forgalmát figyeli és ellenőrzi, a második (6 darabos) csoportba pedig mobil közepes hatótávolságú radarok, valamint tüzérségi radarok tartoznak. Az első radarok érkezése 2022-ben várható, míg az utolsók 2027-ben állnak szolgálatba. A radarok egy része itthon, Nyírteleken lesznek összeszerelve és a későbbiekben karbantartva.

Nem mellékes, hogy döntés született a tizennégy darabos Gripen-flotta modernizációjáról, amely tartalmazza a radar, valamint a fegyverzet továbbfejlesztését is. A fejlesztés során a magyar Gripenek új MS20 Block 2 szoftvercsomagot kapnak, modernizálják a radarokat Mk.4 szintre (ezzel 70 százalékos felderítési távolság növekedés várható), illetve a METEOR és IRIS-T rakéták és a GBU-49 lézer-GPS kombinált vezérlésű bombák is bevethetővé válnak. A harci képességeket megújítva, felfrissítve történt az úgynevezett IRIS-T kis hatótávolságú légiharc-rakéták beszerzése, amelyek az elavult AIM-9L Sidewinder rakétákat váltják majd fokozatosan a vadászrepülők arzenáljában.

Idén érkezett a bejelentés: kiképzőgépeket is veszünk

A kormány összesen 12 darab, a cseh Aero Vodochody által gyártott könnyű sugárhajtású repülőgépet vásárol a Honvédségnek, 8 ebből a (Gripen-)pilóták kiképzését, 4 pedig felderítő célokat fog szolgálni, írta áprilisban a Portfolio. A megrendelt eszközök 2024-től érkeznek Magyarországra.

(mandiner.hu)