Október 23-án, szombaton rendezik meg a nyolcadik Békemenetet, amelyre ismét több százezer embert várnak a szervezők. Az idei azonban nagyban eltér elődeitől, hiszen Magyarország történetének legfontosabb választása közeleg. Jelenleg számos tényező veszélyezteti az országot: a növekedő migrációs nyomás, és persze Brüsszel folyamatos támadásai. A leglényegesebb viszont mégis az, hogy ismét Gyurcsány Ferenc és az a baloldali politikai elit próbál meg hatalomra kerülni, akik 2010 előtt tönkretették az országot, adókat emeltek, elvették a nyugdíjasok megélhetését és porba tiporták az emberek jogait. Az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője beszélt arról, hogy ilyen turbulens időkben miért van szükség a Békemenetre.
Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta:
Ahogy korábban Önöknek fogalmaztam, a 2020-as év legfőképpen nemzetközi hadszíntéren állította kihívás elé a régió országait, így hazánkat, hiszen a tavasz folyamán világszerte elhatalmasodó koronavírus-járvány hosszabb ideje nem tapasztalt nehézségekkel szembesítette az egész emberiséget. Bár a 2015-ben Európára koncentrálódó, akkor kicsúcsosodó migrációs krízis minket közelebbről is érintett, most egy új típusú globális krízissel, az egészségünk, sőt életünk épségét is fenyegető veszéllyel kerültünk szembe.
EBBEN A SZIMULTÁN KÜZDELEMBEN – GUSTAV RADBRUCH HASONLATÁT KÖLCSÖNVÉVE – AZ ÁLLAMISÁG SZÍVKAMRÁJA A SZUVERENITÁS, AMELYNEK MEGŐRZÉSE ÉS FENNTARTÁSA ORSZÁGUNK VITÁLIS ÉRDEKE LESZ EBBEN AZ ESZTENDŐBEN IS.
A 2021-es esztendő még drámaibbra sikeredett az EU szempontjából – a hibás brüsszeli egészségügyi válaszok miatt elhúzódó pandémia, kiújuló gazdasági bajok, amelyek miatt központilag fel kell függeszteni a korábban jól működő konvergenciakritériumok számonkérését, intézményi és strukturális válságok, amelyeket egyébként jól kihasznál az Európai Parlament sorosista, neomarxista, szélsőbaloldali többsége.
Mindezekre Magyarország egyértelmű válaszokat ad, nem csupán a diagnózist állítja fel pontosan a kormány, de a helyes terápiát is alkalmazza a válságkezelésben. Ehhez képest az EU reakciója nem meglepő, olyan szempontok szerint támadják hazánkat, ahogy erre Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke az Önöknek adott interjúban utalt, amelyek definiálatlansága okán jóval nehezebb racionális érvek mentén kivédeni azokat.
A nagy megmozdulásokat mindig is nagy figyelem övezte, az én tudomásom szerint az első békemenet az Egyesült Államokban 1967-ben és az azt követő hasonló demonstrációk komoly bel- és külpolitikai változásokat generáltak a vietnami háborúval kapcsolatban. Persze a legtöbb felvonulás egyben politikai állásfoglalás is volt, de ez ma sincs másként, a német választások előtti pénteken a szövetségi parlament épülete előtt vonulhattak fel Greta Thunberg vezetésével a klímatüntetők, persze nem leplezett kiállással a német zöld párt mellett.
A mi Békemenetünk abban hasonlít a nagy elődmegmozdulásokra, hogy Magyarországon az első alaptézisből indul ki minden egyes megmozdulás.
Történelmi kontextusban a menet valódi lényege az lehet, hogy nem engedünk sem a 48-ból, sem 56-ból.
NEM KÍVÁNJUK FELADNI NEMZETI SZUVERENITÁSUNKAT, A MAGYARSÁG ÖNRENDELKEZÉSHEZ VALÓ JOGÁT, ÉS AZ ORSZÁG ABBÉLI FÜGGETLENSÉGÉT, HOGY A LEGFONTOSABB, ALAPVETŐ KÉRDÉSEKBEN A MAGYAR ÉS NE A BELGA FŐVÁROSBAN DÖNTSENEK.
A BÉKEMENET SZILÁRD ÜZENETE, HOGY SOHA TÖBBÉ NEM KÉRÜNK A POSZTKOMMUNISTA BALOLDALBÓL, NEM RIADUNK MEG A GYURCSÁNY-MÁRKI ZAY VEZETTE BALOLDAL PROVOKÁCIÓJÁTÓL, KIÁLLUNK EGYMÁSÉRT ÉS A NEMZETI KORMÁNY POLITIKÁJÁÉRT.
Akár a migráció, akár a családvédelem, akár a rezsicsökkentés, akár a teremtett környezet védelmének kérdéséről beszélünk, a mi válaszaink azonosak a polgári kormány törekvéseivel, és nem hagyjuk, hogy az elmúlt tizenkét esztendő eredményeit és vívmányait a nemzetközi baloldal által dróton rángatott Gyurcsány-Márki Zay-egységfront veszélybe sodorja.
„Ne a republikánus vagy a demokrata választ keressük, hanem a helyes választ. Ne a múlt hibáinak kijavítására törekedjünk. Fogadjuk el saját felelősségünket a jövőért.”
Az idézet John F. Kennedytől, az USA 35. elnökétől származik, aki 1960-ban, a forradalom kitörésének negyedik évfordulóján kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott „1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”
Ilyenek vagyunk mi, magyarok, és ebből nem engedünk – zárta ifj. Lomnici Zoltán.
Add tovább!
