Borókai még búcsúzni sem képes ordas hazudozás és kétszínűség nélkül

 

“Halott.
Nem veszi elő többé
a húgyfoltos sliccből a Nagy Októberit.”

Az identitását, becsületét és hitelét vesztett Magyar Nemzet után végre lakat kerül a Heti Válaszra is. Már csak a Hír TV-n dünnyög tovább Kálmán Olga, minden este emlékeztetve bennünket arra, hogy az árulásnak nincs felső korlátja.

Reméljük, ott sem sokáig. A Heti Válasz megszűnésével végre távozik a magyar közéletből a gyomorforgató kétszínűség, az egyfelől-másfelől újságírás hamissága, a mindenhol bő nyállal lefetyelő, de mindenkit lenéző, üres, álértelmiségi, álkonzervatív, áltisztességes, álalapos, álérdekes újságírás. 

 

Borókai Gábor búcsúlevele mindezek beigazolása, egyben tökéletes beismerő vallomás. Arról, hogy Borókai egész szakmai élete egy nyálkás mocsár.

Amiben semmi sem az, mint aminek látszik. Most Borókai azt hazudja: “Mindannyiszor támogattuk, bátorítottuk a kormány ország javát szolgáló erőfeszítéseit, de nem takarékoskodtunk a nemkívánatos jelenségek kritikájával sem. A kormányzati irányok többségét helyeseltük, de erősebb kontrollt kívántunk a hatalmat gyakorlóknak.” Valójában Borókaiék nem támogatták az ország javát szolgáló erőfeszítéseket, hanem – nyilván a győzelmi konc reményében – részt vettek egy aljas bosszúhadjáratban, amit Simicska Lajos indított üzleti sérelmei megtorlásaként. Minden úgynevezett oknyomozást, minden hangzatos címet és címlapot ennek rendeltek alá.

Volt véget nem érő lámpabotránykeltés, lőrincezés, korruptozás, miközben az ország látványos fejlődéséről, az emberek töretlen bizalmáról, a nemzetközi vitáinkról és harcainkról legfeljebb csak cinikus félmondatokban esett szó. Lajosról nem is beszélve, bár azt egyetlen szerkesztőségtől se várjuk el, hogy saját tulajdonosát cinkelje. Sőt, ami még aljasabb, belegázoltak Orbán Viktor fiába az ő erős hite, vallásossága miatt, megágyazva a Hír TV-n gátlástalanul elővezetett még durvább támadásnak is.

Szorri fiúk, nem jött be! A Heti Válasz újságból ronggyá változott a rongyemberek kezében. Hiába hinti el most Borókai, hogy a Fidesz piaci blokádja lehetetlenítette el őket. Valójában az olvasók dobták el a lapot, akiknek hátat fordítottak. Mert lapot olvasók nélkül nem lehet készíteni, az olvasó bizalma és figyelme az egyetlen érték, amiért ezt az egészet csinálni érdemes.

A Simicska-bérencek látványos odakozmálása intő jel minden langyos áljobbernek: két lovat egy seggel ugyebár nem lehet. Gyönyörű volt látni, ahogyan a Magyar Nemzet indexes, exnépszabis ejtőernyősei napok alatt télakoltak és kaptak munkát, miközben a kvizlingeknek a keserű méz marad, a vergődő önigazolás és a személyes csőd.

Nekünk, maradóknak sem lesz könnyű: a PestiSrácok.hu régóta nem zárt olyan rossz félévet, mint a mostani lesz, a választásra tekintettel kiváró, hibernálódó reklámpiacnak és véget nem érő helyezkedésnek köszönhetően. Ha rövid időn belül nem normalizálódik a médiavilág, lehet, csak a politikai pamfletújságírók maradnak talpon, akik már ma komcsizzák, ókonzervatívozzák a régieket. Itt akkor sem lesz G-nap, Gábor, mi nem köpünk a tükörbe. Hiszen választani, tisztességes Választ adni mindig lehet.

(Mottó: Petri György: Leonyid Iljics Brezsnyev emlékére)

(Huth Gergely, pestisracok.hu)