in ,

“Heller Ágnesnek nincs is szellemi öröksége”

Nem tudok másként tekinteni Heller Ágnesre, mint egy celebre

HELLER ÁGNES CELEBSÉGÉRŐL, MÚLANDÓSÁGÁRÓL

Nem tudok másként tekinteni Heller Ágnesre, mint egy celebre.

A Wikipédia imigyen határozza meg a celeb fogalmát: „A celeb a 21. század első évtizedében divatossá vált, főleg a médiában használatos szó, amely a celebritás (angolul: celebrity – jelentése: híresség, hírnév, híres ember, ismert személyiség) rövidüléséből származik. Elsődleges jelentése: felkapott, »ünnepelt« híresség. A kifejezés mellékjelentésként azt a tartalmat is hordozza, hogy az ismertség alapja nem (vagy nem szükségszerűen) az illető tudása, ill. egyéb autonóm képessége, hanem egy, a média által róla mesterségesen kialakított kép, amely beépült a fogyasztók (olvasók, nézők) gondolatvilágába.”

Mert tényleg, mitől lenne más Heller Ágnes, mint egy celeb? Néhány elszánt marxista filoszon kívül kit érdekelnek manapság (vagy kit érdekeltek régebben) Heller Ágnes filozófiai tézisei, gondolatai? Mindig is politikai-ideológiai alapon érvényesült: kezdetben cionista volt, aztán kommunista, aztán ellenálló a Kádár-korszakban, aztán a balliberalizmus híve, sőt még a Jobbik szimpatizánsa is. Mindenkori politikai aktivitásának, pontosabban politikára építő marketingjének köszönheti ismertségét, nem pedig tudományos munkásságának.

Ne dőljünk be a tálalásnak, a nemzetközi karriernek, Elena Ceausescu elvtársnőt is meghívta és kitüntette számos egyetemi és tudományos intézmény szerte a világon. Illinois állam tudományos akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta 1978-ban, a Royal Society Chemistry, vagyis a királyi kémiaintézet a tagjává, Londonban, ugyanabban az évben, 1980-ban Rómában Marie Curie-aranyéremmel tüntették ki, és még egy oldalnyi ilyen cuccot fölsorolhatnék.

Félreértés ne essék, nem összehasonlítani akarom ezzel a két hölgyet, csupán csak azt bizonygatom, hogy az ilyen hangzatos címeket és kitüntetéseket nagyon gyakran ideológiai alapon is osztogatták, és hogy elég nagy, színes és perverz a világ ahhoz, hogy a zsák a foltját valamelyik univerzitáson vagy szellemi körben megkapja.

A titulusok, az ilyen vagy olyan okból való ismertté válás nem feltétlenül jelenti azt is, hogy meghatározóvá válsz a szakmádban, a hazai vagy a nemzetközi kultúrában. Ahhoz nemcsak a státusodat, hanem a munkáidat is kellene ismerniük, hatással kell lenned másokra is.

Hányan vannak azok, akik kapásból választ tudnának adni arra a kérdésre, hogy miből is áll Heller Ágnes filozófiája? Mivel és mennyiben gazdagította a nemzet és a világ gondolati kultúráját? Melyek azok a helleri szállóigék, amelyeket előszeretettel idézünk? Kik azok a közismert gondolkodók, akik Heller Ágnest vallják meghatározó mesterüknek?

Kevés lenne a jelentkező, és nem sokan tudnának válaszolni.

Heller Ágnest ugyan sokan ismerik, de csak mint politikai celebet. Amikor megnyilatkozik, egyesek ujjonganak, mások meg szörnyülködnek. Azoknak, akik ilyenkor ünnepelik, 99,9 százaléka egy sort nem olvasott Heller Ágnes tudományos munkáiból.

Ugyanennek az olvasottságnak örvend az utálkozók soraiban is. Azaz Heller Ágnes nem tudósként, hanem megmondócelebként él a köztudatban. Meglehetősen unalmas celebként, hiszen mindig ugyanazt hajtogatja: diktatúra van, zsarnokság van, elnyomás van. Ezekben a megnyilatkozásaiban semmi Heller Ágnes-i specifikum nincs, azaz semmivel sem sivalkodja ezt filozofikusabban, mint az ellenzéki politikusok vagy egyéb megmondóemberek.

Mégis valahányszor megszólal, abból téma lesz. Az ellenzéknek megfelel, ezért igyekszik kimaxolni a nyilatkozat jelentőségét, a kormányoldal is örül, hiszen Heller Ágnes egyike azon közutált személyiségeknek, akik szép számú szavazatot hoznak a kormánypártnak, mint ahogy ezt Gulyás Gergely a minap köntörfalazás nélkül be is vallotta: „Heller Ágnes természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege. E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának.”

Heller Ágnes tehát most is ugyanaz, aki volt világéletében: politikai eszköz. A szánalmas pedig az, hogy sokkal inkább szolgálja azok érdekeit, akik ellen agitál. Így aztán nehéz lenne bölcsnek gondolni, márpedig a gyarló ember bölcsességet várna el egy filozófustól.
Hallgatni arany, beszélni Heller.

De hát ki is tekint már filozófusként Heller Ágnesre? Az a néhány száz nyughatatlan balliberális, aki alá fogja írni a petíciót, melyben tiltakozik a cikkem ellen, és Heller Ágnes szellemi öröksége mellett tesz hitet?

Egytizedük sem olvasott néhány oldalnál több Heller Ágnest. És Heller Ágnesnek nincs is szellemi öröksége, ugyanúgy, ahogy nincs mesterének, Lukács Györgynek sem. Pontosabban Lukács Györgynek még van szellemi öröksége: maga a politikai celebbohóccá torzult Heller Ágnes. Együtt fognak dicstelenül fölszívódni az érdektelenség és a feledés semmijében.

(Orbán János Dénes, magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Bayer Zsolt – A keresztekről

Már a románok is Erdély autonómiáját kívánják!