Támogatás
Támogatás
Támogatás

Győzött a józan ész: úgy tűnik, mégsem lesz torzó az M1-es autópályából, Vitézy Dávid részben megkegyelmezett Mészáros Lőrincnek – „Nem gondoljuk, hogy a beruházás leállítására szükség lenne”

0 megjegyzések
Facebook

Annak ellenére, hogy hetekkel is még úgy tűnt, hogy a Tisza-kormány Mészáros Lőrinc elleni háborújának áldozata lesz a Budavári Palota után az M1-es autópálya bővítése, most mégis felcsillant a remény, hogy folytatódhat a beruházás. Vitézy Dávid kedden, a Magyar Közlekedési Konferencián tartott előadásában már nem zárta ki, hogy a koncessziós szerződés felmondása után is folyatódhat az M1-es fejlesztése.

 

Egyre megalapozottabbnak tűnik a félelem, hogy a Tisza-kormány ígéreteivel ellentétben a következő hónapokban félbehagyott beruházások torzói lephetik el Magyarországot. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hónapok óta valóságos hajtóvadászatot folytat Mészáros Lőrinc üzleti érdekeltségei ellen, csakhogy az üzletember cégei számos folyamatban lévő beruházás kivitelezésében vesznek részt.

Vitézy Dávid
Győzött a józan ész: úgy tűnik, mégsem lesz torzó az M1-es autópályából, Vitézy Dávid részben megkegyelmezett Mészáros Lőrincnek – „Nem gondoljuk, hogy a beruházás leállítására szükség lenne” / Fotó: Kocsis Zoltán / MTI 

Győzött a józan ész: úgy tűnik, mégsem lesz torzó az M1-es autópályából, Vitézy Dávid részben megkegyelmezett Mészáros Lőrincnek – „Nem gondoljuk, hogy a beruházás leállítására szükség lenne”

Múlt hét pénteken derült ki, hogy a kormány leállítja a Déli Körvasút beruházást. Vitézy Dávid Magyar Péter miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Tisza-kormány szabálytalanságokra hivatkozva szerződést bont a Déli Körvasutat kivitelező V-híddal, így a vasútépítő vállalatnak le kell vonulnia az építési területről.

A döntést azzal indokolta, hogy az Európai Számevőszék megállapítása szerint a V-Híd részéről jogsértő összejátszás történt a közbeszerzési pályázat során a tervezésben részt vevő Kontúr Csoporttal, amelyet pár héttel később felvásárolt Mészáros Lőrinc. Ezért az Európai Bizottság szeptemberben közölte a kormánnyal, hogy eláll a támogatási szerződéstől és visszavon több száz milliárd forint uniós pénzt a projekttől.

Vitézy maga is elismerte, hogy a beruházás hazai forrásból is folytatható lenne, vagyis a leállítása korántsem elkerülhetetlen. A kormány aaz uniós források elvesztésének kockázatára hivatkozva mégis a teljes leállítás mellett döntött, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a jelenleg 42 százalékos készültségnél tartó beruházás akár évekre befejezetlenül maradhat.

Az M1-es autópálya bővítése ügyében azonban úgy tűnik, végül felülkerekedett a józan ész. Bár a kormány a tervek szerint 2026. március 31-ig felbontja az MKIF-fel kötött szerződést, Vitézy szerint ez nem akadályozza meg a kivitelezőket abban, hogy folytassák a már megkezdett munkálatokat.

A miniszter kedden Egerben, a Magyar Közlekedési Konferencián tartott előadást a közútfejlesztések jövőbeli irányairól. Itt hosszan beszélt az MKIF-ről és folyamatban lévő beruházásokról.

„Ebben a formában ezt a szerződést a magyar állam továbbvinni nem tudja, és nem is akarja. Az egyetlen fontos kérdés, hogy mi történik a futó beruházásokkal. Ez gyakorlatilag egy darab, az M1-es autópálya átépítése és bővítése” – fogalmazott Vitézy Dávid.

Itt a kormány azon az állásponton van, hogyha az MKIF és az MKIF alatt működő különböző kivitelezők képesek arra, hogy egy kellő transzparenciát és átláthatóságot teremtsenek a saját beruházási költségeik körül, és a lezárás kapcsán ebben sikerül megállapodni, akkor alapvetően az M1-es esetében nem gondoljuk azt, hogy a beruházás leállítására lenne szükség

– mondta, majd hozzátette, azon az állásponton van a kormány, hogyha a beruházás félbemaradna, ahhoz olyan hátrányok társulnának, ami aránytalan. Ezért a M1-est csak a beruházás lezárása után vennék vissza állami működtetésbe.

Mindez jelentős fordulat a korábbi bizonytalansághoz képest. Vitézy még szeptember 18-án jelentette be, hogy az állam felbontja az MKIF-fel 2022-ben kötött koncessziós szerződést. Akkor arról írtunk, hogy az M1-es autópálya lehet a Tisza-kormány első torzója. Ezt a lehetőséget erősítette, hogy a miniszter akkor még maga sem tudott egyértelmű választ adni arra, milyen sors vár a már folyamatban lévő beruházásra.

„Most, hogy a koncessziós szerződés lezárása ezt az ütemezést módosítja-e, és ha igen, akkor mennyiben, erre a jelenlegi helyzetben nem tudok választ adni” – mondta szeptember 20-án a Kontrollnak adott interjújában. Később már annak lehetőségét is felvetette, hogy a beruházás állami forrásból folytatódjon. Abban, hogy végül mégis a jelenlegi kivitelező mellett döntöttek, pénzügyi szempontok is szerepet játszhattak: a 800 milliárd forintos beruházás ugyanis döntően hitelből valósul meg, ekkora összeget pedig vélhetően nem akartak a költségvetésből kipótolni.

Így is vége lehet az MKIF-nek és a többi fejlesztésnek

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy ha szakad, ha nem, felmondja a koncessziós szerződést a kormány. Vitézy Dávid azt sem titkolta, hogy a Tisza-kormány döntése mögött a közúthálózat fejlesztésének előtérbe helyezése áll. Szerinte ugyanis tarthatatlan a jelenlegi helyzet, amelyben a közutak fejlesztésére alig jut pénz, miközben az autópályákra évente több száz milliárd forintot fordítanak a költségvetésből.

„Teljesen világos álláspontunk, hogy ez a szerződés véget ér, így vagy úgy” – mondta Vitézy Dávid, aki azt is elismerte, hogy a döntés sokak számára fájdalmas következményekkel járhat. A koncessziós szerződés megszüntetése ugyanis nemcsak az M1-es autópálya jelenleg is zajló bővítését érintheti, hanem számos olyan útfejlesztés sorsát is megpecsételi, amelyet az MKIF a következő tíz évben valósított volna meg.

A tervek szerint már jövőre ősszel indulna az M7-es autópálya 2×3 sávra történő bővítése az M0-s autóút és Balatonszabadi között, illetve az M0-s alternatívájának számító M200-as gyorsforgalmi út építése. Úgy tűnik, hogy utóbbi hiába szerepel a Tisza programjában, így is áldozata lehet a kormány Mészáros Lőrinc ellen vívott háborújának.

Bár az M7-es bővítése is fontos lenne, a két beruházás közül egyértelműen az M200-asnak vagyon nagyobb jelentősége. 36 évvel a rendszerváltás után ugyanis az ország egyik legnagyobb infrastrukturális problémája, hogy az úthálózat továbbra is sugaras elrendezésű, azaz lényegében egy az egyben a főváros felé tereli a tranzitforgalmat.

Ez a leglátványosabban az M0-ás autóút forgalmi adataiban látszik. A déli szakaszokon évről évre egyre zsúfoltabb a forgalom, ami ma már ott tart, hogy a 6-os főút és az M5-ös autópálya között naponta átlagosan 100-120 ezer gépjármű halad el. Épp emiatt született meg az M0-s kiváltására az M200-as ötlete, amely az M1-es autópálya 13. számú főúti csomópontjától indulna, és Székesfehérvár érintésével, Sárbogárd térségében csatlakozna az M8-as gyorsforgalmi úthoz, ami egészen Kecskemétig haladva félköríves körgyűrűt alkotna, tehermentesítve az M0-ást.

 

A tranzitforgalom elvezetésén túl van egy másik jelentősége is. A fejlesztés leállítását elsősorban a Mór és Kisbér környékén élők szenvedhetik meg, a 81-es főút zsúfoltsága már így is rengeteg kellemetlenséggel jár a helyiek számára. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy rengeteg kamionos már eleve letér az M1-esről, és a 81-es főúton, Székesfehérváron keresztül a 62-es főút felé veszi az irányt. Habár az utóbbi főúton megépültek az elkerülő utak, így is állandósult a kamionforgalom Dunaújváros és Székesfehérvár között. A megoldást az M200-as, majd az M8-as Sárbogárd és Kecskemét közötti szakaszának megépítése jelenthetné. És épp ez magyarázza, hogy a Tisza programjában, amely főként vasútfejlesztéseket tartalmaz, miért kapott helyet a gyorsforgalmik között.

Ugyanakkor nem csak az M200-as és az M7-es kerülhet parkolópályára, a koncessziós szerződés ezen kívül tartalmazza még

  • az M8-as Sárbogárdtól Kecskemétig tartó szakaszának,
  • az M4-es még hiányzó, Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti részének megépítése mellett
  • az M3-as autópálya bővítését is.

Itt nem kis összegekről van szó, 2024-ben még az MKIF vezérigazgatója úgy számolt, hogy 4000 milliárd forintból valósulhatnának meg, főként hitelből ezek a beruházások a következő tíz évben, amivel 279 km új gyorsforgalmi épülne meg, továbbá 299 km-en bővülne a hálózat.

 

Még mindig olcsóbb az MKIF, mint az M5-ös, vagy M6-os autópályák

Érdemes felidézni, hogy a magyar állam még 2022. május 17-én kötötte meg a koncessziós szerződést, ezt követően az MKIF ténylegesen 2022. szeptember 1-jén vette át 1237 km már meglévő gyorsforgalmi út kezelését, üzemeltetését, fenntartását és fejlesztési feladatait. Az utak ugyanakkor továbbra is állami tulajdonban maradtak, vagyis az MKIF nem „megkapta” az autópályákat. A cég a hálózat működtetésére, karbantartására, felújítására és fejlesztésére kapott hosszú távú jogot és egyben kötelezettséget.

Az MKIF kezelésébe került többek között az M1, az M3 és az M7 jelentős része, továbbá az M4, az M15, az M25, az M30, az M35, az M44, az M70, az M85 és az M86. Nem tartozik ugyanakkor hozzá a teljes magyar gyorsforgalmi hálózat: az M0 több szakasza állami kezelésben maradt, az M5 és az M6 egyes részei pedig más, korábban megkötött koncessziós szerződések hatálya alá tartoznak.

A konstrukció egyik fontos eleme, hogy az autópálya-matricákból és a tehergépjárművek útdíjából származó bevétel nem közvetlenül az MKIF-hez folyik be. Az útdíjakat az állam szedi be, a koncessziós társaság pedig a szerződés alapján úgynevezett rendelkezésre állási díjat kap. A jelenlegi útdíj nagyjából mintegy 70 százaléka kerül az MKIF-hez.

Ugyan Vitézy ezt sosem cáfolta, de a külföldi koncessziók által üzemeltetett autópályák, mint az M5-ös és M6-os többe kerülnek az adófizetőknek, mint az általa kritizált MKIF.

A legjobb összehasonlítási alap a 2026-os költségvetés, mert ebben ugyanazon az alapon szerepel egymás mellett a két tétel: az állam 2026-ra

  • 180 milliárd forintot irányzott elő az M5-ös és az M6-os autópálya rendelkezésre állási díjára együttesen,
  • míg az MKIF által kezelt gyorsforgalmi úthálózatra 386 milliárd forintot, pedig az általa fenntartott autópályák hossza közel két és félszer nagyobb.

Utóbbi rendelkezésre állási díját 210 milliárdról emelte az új kormány, ugyanakkor még így is olcsóbbnak számít, mint a külföldi hátterű koncessziós társaságoké. Csak az összehasonlítás kedvéért: míg az M5-ös és az M6-os autópálya koncesszorai 354,9 km-t üzemeltetnek idehaza, addig az MKIF 1237 km-t. Ez azt jelenti, hogy az MKIF által üzemeltetett hálózat egy kilométerére évente 312 millió forint költségvetési forrás jut, szemben az M5-ös és az M6-os autópályával, amelyeknél 507 millió forint a fajlagos költség.

 

vg.hu

 

 

 

Kérlek segítsd munkánkat és a mindenszo.hu fennmaradását, mert nem sok nemzeti média maradt a patrióta oldalon!

Támogasson minket!

Kártyás fizetéshez kattintson az összegre, amennyivel támogatni szeretne minket.


Egyedi összeggel szeretne támogatást küldeni? Kérem, írja be az összeget, majd nyomja meg a "Támogatom" gombot!


Átutalással szeretne támogatást küldeni?

Gyere, szólj hozzá te is!oszd meg a véleményed!mondd el, mit gondolsz!

Leave a Comment

Facebook

HÍRLEVÉL

Itt kérd a tájékoztatónkat!

Adblock észlelve

Kérjük, támogasson minket azzal, hogy kikapcsolja az AdBlocker kiterjesztést a böngészőjéből a weboldalunkhoz.