Régi tapasztalat: a baloldal – főként a posztkommunista baloldal – egyik legfőbb jellegzetessége, hogy azzal vádolja meg a másik oldalt, amire saját maga készül.
Ezt főleg a fiataloknak mondom, mielőtt még Gyurcsány csapdájába esnének.
A mi jó Ferink azt hörögte a nyilvánosság elé a napokban, hogy azzal számolnak, ha a Fidesz elveszíti a választásokat, akkor nem lesz békés a hatalomátadás, utcai tüntetésekre, harcokra, egyszóval polgárháborúra lehet számítani.
Lefordítom magyarra, hogy ez a baloldal nyelvén mit jelent valójában: Gyurcsány arra készül, hogy ha ő és a balliberális szivárványkoalíció elveszíti a választásokat 2022 tavaszán, akkor utcai harcokat és tüntetéseket fognak provokálni a Fidesz–KDNP ellen, vélhetően választási csalásokat vizionálva.
Erre kell valójában számítanunk, és felkészülnünk.
Ez Gyurcsány üzenetének lényege, semmi más.
Amivel pedig indokolja e lázas rémálmait, különösen bicskanyitogató – de persze már megszoktunk tőle mindent és még a mindenebbet is.
Mégis, mit is hazudik most éppen?
A következőket (a Szeged.hu számára adott interjújában): „Nézze, 2002-ben is volt hídfoglalás, 2006 után egy dolgot biztosan elveszített a mi oldalunk, a naivitását és a jóhiszeműségét a Fidesszel szemben (na, itt nagy önuralomra van szükség, hogy ne csapjon az ember az asztalra és ne káromkodjon egy nagyot – F. T.). Készülnek azok a forgatókönyvek, amelyekkel ebben a helyzetben a stabilitást megőrizhetjük.”
És még fokozza: „Az ország érdeke, hogy békés úton történjen meg a hatalomátadás. Egyben ez a demokratikus alkotmányosság egyik sarokköve. (Hihetetlen: most nyilatkozgatnak éppen arról a balos „szakértők”, hogy a hatalom átvétele után hogyan tennék zárójelbe a jelenleg érvényes alaptörvényt – és az ég még mindig nem szakadt le! – F. T.) A Fidesz táborának egy része eddig kétszer mutatta meg, hogy a vázolt esetben nagyon nehezen nyeli le a békát.”
Na jó. Ez tényleg gyalázatos, amit a mi jó Ferink gagyog.
Nézzük a tényeket, főleg a fiatalok figyelmébe ajánlva.
Először: a 2002-es választásokat csak egy hajszállal veszítette el a Fidesz, de számos gyanús körülmény lengte körül a választásokat. Érkeztek hírek láncszavazásról, kétszer leadott szavazatokról, szavazók választókerületek közötti utaztatásáról, de ezentúl jómagam is döbbenten figyeltem azt a jelenséget – például a választás estéjén a Duna TV-ben –, hogy a MIÉP addig a parlamenti bejutási küszöb felett volt, míg a fővároshoz nem érkezett a szavazatok összeszámlálása, s tudni kell, hogy a MIÉP – amelyik ha bejut a parlamentbe, nyilvánvalóan a Fidesz kormányalakítását támogatta volna – akkoriban a fővárosban rendelkezett a legmagasabb támogatottsággal. Azonban döbbenetes módon a MIÉP-szavazatok éppen Budapestre „érve” kezdtek csökkenni, s jutottak végül a parlamenti küszöb alá, míg az SZDSZ éppen ebben az időszakban emelkedett valamivel öt százalék fölé.
A nagyon szoros eredmény és a gyanús körülmények között érthető módon felmerült az igénye a szavazatok kézi újra számlálásának a választások után, s ezért volt néhány tüntetés is, atrocitások nélkül, jómagam is ott voltam egyiken-másikon. S mi volt erre a megalakult Medgyessy-kormány válasza? Ahelyett, hogy eloszlatták volna a kételyeket és engedték volna a szavazatok újraszámlálását, július 20-án (nem tudom feledni e dátumot) bezúzatták a papíralapú szavazólapokat. Utána pedig zajlott tovább az élet.
Másodszor: 2006-ban ez a Gyurcsány Ferenc nevű jóember a választók becsapásával, a valós gazdasági adatok elhallgatásával, hazugságok sokaságával, a készülő megszorítások elhallgatásával, tehát manipulációval nyerte meg a választásokat, melyről később Balatonőszödön vallomást is tett. Ezt az erkölcsi gyalázatot teljes joggal nem tudták elviselni az emberek, és az utcára vonultak tüntetni szerte az országban, s követelték Gyurcsány lemondását, előre hozott választásokat.
Gyurcsány válasza mi is volt? Lovasroham, tömegbe lövetés, szemkilövetés, idősek, ártatlan emberek lábbal rugdosása, taposása, és tovább undorító, diktatúrákra emlékeztető reagálások. (És Európa csendes volt, újra csendes, láthatóan már akkor elzúgtak forradalmai…)
Gyurcsány tettestársa, Szilvásy György az október 23-i gyalázat után a Napkelte című reggeli tévéműsorban hússzor ismételte el, hogy a csőcselék lázadását le kellett verni. Számára, számukra a társadalom többsége csőcseléknek minősült…
Vagyis: mindkét esetben, 2002-ben és különösen 2006-ban jogos, indokolt, erkölcsös és igazságos tüntetések zajlottak le. Ha nem lettek volna, az lett volna az igazi botrány, az lett volna szégyen az állampolgárokra és az ellenzékre egyaránt. Ezt lehetett és ezt kellett tenni.
Gyurcsány tehát orbitális módon hazudik és riogat. Ezt gondoljátok meg ezerszer is, fiatalok!
Tudjátok, miről van szó?
Egy: Gyurcsány azt akarja elhitetni veletek és a közvéleménnyel, hogy a társadalmi béke fennmaradása érdekében neki kell győznie jövő tavasszal, mert a Fidesz és köre lázító, békétlen, de ő képes arra, hogy rendet teremtsen az országban. Ő!!!
Kettő: az fog történni, hogy ha nem a balliberális szövetség győz, akkor ők fognak tüntetni és lázadást szítani, ez a napnál is világosabb. Remember! A 2018-as, sorrendben harmadik vereségük után tüntetések sokaságát tartották a Kossuth téren és másutt, azt írva a molinókra, hogy „mi vagyunk a többség!”. Érdekes, nem? Ugye milyen könnyen belenyugodtak a vereségükbe?
Vicc az egész, fiatalok, egy szavát se vegyétek komolyan ennek a politikai kalandornak.
Gyurcsánytól pedig csak annyit kérdeznék, szerényen, barátságosan: Mikor fejezed már be végre ezt, csávókám?
(Fricz Tamás, magyarnemzet.hu)
Add tovább!
