Egy tök jó kezdeményezés – Modern gyárak éjszakája

Tizenegy megye 25 üzemében ismerkedhetnek meg a látogatók a korszerű ipari termeléssel és az okosgyárak működésével holnap a Modern gyárak éjszakáján. Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára szerint a hazai kis- és középvállalatok előtt még állnak kihívások, hogy a nemzetközi termelői értékláncok részé­vé válhassanak, azonban kedvezőek az előjelek, így a gazdasági kormányzat szerint a járműipar mellett további ágazatok is jelentősebb részt vállalhatnak a gazdasági növekedésben.

 

– Az elemzők a legutóbbi statisztikai kimutatás után idén éves szinten öt százalék körüli bővülést várnak a hazai ipari termelésben. Ez megfelel az NGM mostani helyzetértékelésének?
– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén az év első kilenc hónapjában az ipari termelés 5,2 százalékkal erősödött a múlt évhez képest, és az esztendő hátralévő részé­ben is hasonlóan kedvező folyamatokra számítunk. A növekedés több lábon áll, a feldolgozóipari új megrendelések növekvő tendenciája, az ipari beruházások első fél évben regisztrált 16,6 százalékos bővülése és az élénkülő nemzetközi konjunktúra is az ágazat termelésének dinamikus bővülését vetíti előre.

– Mi a célja a Modern gyárak éjszakája rendezvénynek, és kiknek szól? Mit vár tőle az NGM?
– Ipar 4.0 néven megkezdtük egy átfogó program kidolgozását, amely a digitális átalakulásra, az informatika és az ipar összeolvadásából eredő gyorsuló változásokra fókuszál. Ez a technológiai forradalom magával hozza az oktatás átalakulását és a gyártás korszerűsítését is. A Modern gyárak éjszakája éppen ennek a folyamatnak a megismerésére kínál lehetőséget: az ellátogató vállalkozók, szakemberek vagy épp pályaválasztás előtt álló fiatalok betekintést nyerhetnek a legújabb technológiai megoldásokba, munkafolyamatokba. A kezdeményezés nem titkolt célja, hogy mindezzel a hazai kis- és középvállalkozások korszerűsítésében is segítséget nyújtson.

– Terjedő trend, hogy a termelésben a gépesítéssel váltják ki az emberi munkaerőt. Az NGM szerint ez megoldás lehet a magasabb hozzáadott értékű termelés megvalósítására Magyarországon is?
– Pontosítok: a gépesítés nem váltja ki teljes egészében az emberi munkaerőt, hiszen a gépek vezérléséhez, irányításához szükséges emberi kompetenciákat továbbra is biztosítani kell. A gépesítés, az innováció jelentősége abban rejlik, hogy a korszerű technológiák alkalmazása révén a vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékeket állíthatnak elő, aminek köszönhetően javul a versenyképességük, könnyebben válnak beszállítóvá vagy léphetnek külpiacra.

– Mit lát a legnagyobb kihívásnak a hazai kkv-k működésében az NGM, ami gátolhatja őket egy magasabb hozzáadott értékű termelési modellre való áttérésben? Hogyan lehet a problémákat kezelni?
– Ahhoz, hogy a magyar vállalatok és vállalkozások részt vehessenek az ipari digitalizáció folyamatában, a nemzetközi értékláncokhoz kapcsolódjanak és termelésük magasabb hozzáadott értéket képviseljen, hatékonysági, technológiai és minőségi kihívásokat kell leküzdeniük. A kormány támogatást nyújt a hazai kkv-knak ahhoz, hogy elsajátíthassák azokat az ismereteket, amelyek egyrészt a már említett beszállítói pozíció megszerzéséhez, megtartásához, másrészt az ipari digitalizáció folyamatában való részvételhez és az Ipar 4.0 szemléletváltáshoz szükségesek. Ezekre a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program részeként mintegy 5,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A szemléletformálás mellett pedig a kapacitásbővítést is támogatjuk. A beszállítói státusban lévő vállalkozások fejlesztései­hez, illetve az Ipar 4.0 alkalmazások beszerzéséhez a 2017–2018-as években 34 milliárd forintot biztosítunk hazai és európai uniós forrásokból.

– Az ipar modernizálásában hét területet jelölt ki a kormányzat. Melyek váltották be eddig a reményeket, illetve hol elégedetlen a fejlődés ütemével a tárca?
– Kiemelten fejlesztendő terület a járműgyártás, a specializált gép- és járműgyártás, az egészségipar és -turizmus, az élelmiszeripar, a zöldgazdaság, az infokommunikációs szektor és a védelmi ipar. Ezek közül az egészségipar és -turizmus, az elektronika, valamint a járműipar kiemelkedően teljesít, de a többi stratégiai ágazatban is jelentős dinamizmus, fejlődési potenciál rejlik. A kormány célja, hogy a jövőben ez utóbbi területek esetében is a járműiparéhoz hasonló sikereket érjünk el, ugyanis mindez elengedhetetlen a gazdasági növekedés tartósan magas ütemben tartásához. Az Irinyi-terv a hét kiemelten fejlesztendő terület megnevezése mellett azt a célt is magában foglalja, hogy az ipar aránya a GDP 30 százalékára emelkedjen.

(magyaridok.hu)