Javuló nemzetközi megítélés

Novemberben jelent meg az Európai Unió 2017. őszi, 2019-ig előretekintő üzleti jelentése. A tanulmány alapvetően optimista képet fest az EU gazdaságának állapotáról.

Felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak az EU 28 állama, hanem a problémás mediterrán országokat magában foglaló eurózóna-tagok gazda­sága is tíz év óta újra növekszik. Az EU 28-ak ez évi növekedése várhatóan 2,3, az eurózónáé pedig 2,2 százalék lehet. Azonban 2018-ra pici lassulás várható, 2,1 és 1,9 százalékos értékre. A tanulmány következtetéseit üdvözölte a pénzügyi biztos, Pierre Moscovici, és rámutatott arra, hogy a gazdasági növekedés hátterében a világgazdaság belendülése, valamint az EU-n belüli csökkenő munkanélküliség, a növekvő beruházások és a bővülő fogyasztás húzódik meg. Persze az egyes országok között azért jelentős eltérések vannak.

A javuló munkanélküliségi adatok ellenére az eurózónában 2017-ben a várható munkanélküliség 9,1 százalék lesz, ami – bár 2009 óta a legalacsonyabb érték – nagyon magas. Ennek oka a továbbra is rendkívül nagy munkanélküliség a mediterrán országokban.

Az Eurostat szeptemberi jelentése szerint ez Görögországban 21, Spanyolországban 16,7, Olaszországban 11,1 és Portugáliában 8,6 százalék volt. A munkanélküliség 2017-ben az EU-ban – köszönhetően például a V4-ek alacsony munkanélküliségi adatainak – várhatóan 7,8 százalék lesz. Hiszen a legalacsonyabb, 2,7 százalékos munkanélküliség a szeptemberi adatok szerint Csehországban volt, de nagyon jó volt a magyar és a lengyel adat is: 4,2 és 4,6 százalék. A hátralévő időben pedig ezek az adatok várhatóan tovább javulnak.

A tanulmány ugyanakkor gyenge pontokat is említ, például azt, hogy több fejlett gazdaságú ország költségvetési hiá­nya már hosszabb ideje 3 százalék felett van. Például Spanyolország 2009 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és 2017-ben sem lesz képes 3 százalék alá vinni a hiányt. Ráadásul a katalóniai helyzet miatti bizonytalanság várhatóan visszaveti a gazdasági növekedést, ami tovább rontja annak esélyét, hogy a hiány 3 százalék alá csökkenjen. De az olasz gazdaság növekedése sem akar felgyorsulni, az elemzők csupán 1,5 százalékos értéket várnak 2017-ben.

Ezzel szemben a V4-ek előtt ragyogó kilátások állnak. A magyar gazdasági növekedést a korábban becsültnél jobbnak, 2017-re 3,7, 2018-ra pedig 3,6 százalékra becsüli az EU tanulmánya. Az előre becsült lengyel adat 4,2 és 3,8 százalék, a cseh adat 4,3 és 3, a szlovák pedig 3,3 és 3,8 százalék. Látható, hogy a V4-országok messze jobban teljesítenek, mint az EU-s átlagértékek. Mind a négy ország esetén további munkanélküliség-csökkenést is valószínűsít a tanulmány. Ezeket az eredményeket a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásával fogják elérni a V4 országok.

Magyarország esetében további pozitívumként szerepel, hogy 2019-re az államadósság GDP-hez viszonyított értéke 70 százalék alá süllyedhet. Azonban a tanulmány a várható külső és belső veszélyhelyzetekre is figyelmeztet. Jelentős környezeti bizonytalanságot képviselnek az USA protekcionista lépései, Észak-Korea kiszámíthatatlan magatartása, Kína új útra térő gazdaságpolitikája és a brexit. Az EU-n belül a spanyol helyzet mellett az olasz választások is bizonytalanságot hordoznak. Gazdasági téren elsősorban a szakképzett munkaerő hiányának növekedése és a gyenge innováció okozhat gondot.

Magyarország esetén a gyorsan növekvő bérek miatti fogyasztás és magánberuházás-bővülés erősen növeli az importot, ami viszont – mivel az export nem növelhető ugyanakkorra mértékben – rontani fogja a külkereskedelmi egyenleget. Továbbá arra is figyelmeztet a tanulmány, hogy az állami beruházásokon belül túlzottan magas – 67 százalék – az építési beruházások aránya, és alacsony – csupán 33 százalék – a gépek, berendezések aránya. Ez utóbbiak növekvő aránya pedig nagyon fontos lenne a termelékenység növeléséhez. Végül felveti a tanulmány azt a kérdést, hogy a nyereségadó és a munkaadói járulékcsökkentéssel támogatott gazdaságbővülés elég lesz-e a kieső költségvetési bevételek pótlására, mert ha nem, akkor vagy a kiadási oldalon lesz szükség megtakarításokra, vagy az egyensúly fog romlani.

Végső soron azonban a tanulmány nagyon pozitívan ítéli meg a V4-ek, közöttük Magyarország esélyeit. Ez összecseng az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank november 7-i és a Nemzetközi Valutaalap október 10-i véleményével. Mindkét intézmény felfelé módosította a magyar gazdaság várható teljesítményére vonatkozó korábbi előrejelzéseit.

Ezek után már az sem meglepő, hogy a Fitch Ratings november 10-én javította a magyar államadós osztályzatot BBB mínusz stabilról pozitívra, amelynek az az üzenete, hogy a következő jövő évi minősítésnél magasabb befektetésre ajánlott szintre emelheti az államadósság-osztályzatunkat. A Fitch Ratings egyébként, összhangban a többi elemzővel, szintén fontos eredményként emelte ki, hogy folyamatosan csökken és javuló összetételű a magyar államadósság. A hitelezők között ugyanis továbbra is nő a hazai hitelezők aránya, ez pedig csökkenti a magyar gazdaság sérülékenységét.

Az összecsengő kedvező vélemények növelik a ma­gyar gazdasággal szembeni bizalmat és csökkentik az adósságfinanszírozás költségeit. Így több pénz marad más fontos területekre, például innovációra, oktatásra és egészségügyre.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár

 

(Csath Magdolna, magyaridok.hu)