Lengyelország és Magyarország „rosszfiúkként” vannak elkönyvelve Brüsszelben, de ez nem mentség arra, hogy aljas módon támadják őket – nyilatkozta a Magyar Időknek Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek európai parlamenti (EP-) csoport társelnöke. A lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt EP-képviselője arról is beszélt: a jövőben akár össze is kapcsolhatják a magyar és a lengyel ügyet, így akadályozva meg, hogy a két kormány egymás segítségére siessen az Európai Tanácsban.
– Az Európai Konzervatívok és Reformerek csoport egyértelműen elutasítja a magyar jogállamiság helyzetét bíráló jelentést. Miért?
– Egész egyszerűen felháborítónak és szégyenletesnek találjuk a folyamatot. Lengyelország épp egy hasonló támadás alatt áll, így jól ismerem a receptet: összegyűjtik az összes kormányellenes véleményt, és kovácsolnak belőle egy dokumentumot. Elméletileg kiegyensúlyozott és átfogó érvkészletet kellene alkalmazni, de ennek nyoma sincs.
Egy aljas támadással állunk szemben, nem is beszélve arról, hogy a budapesti kormánynak hatáskörében áll megváltoztatni bizonyos szabályokat, például a Közép-európai Egyetem esetében. Természetesen nem kell egyetérteni a lengyel vagy a magyar kormány minden lépésével, de a nemzeti hatáskörök tisztelete feltétlen kellene hogy legyen. Nekünk sem tetszik sok minden, ami Németországban, Franciaországban vagy épp Portugáliában történik.
A lengyel képviselő aljas támadásról beszélt
Fotó: Európai Parlament
– Mennyire befolyásolhatja a szavazás kimenetelét Orbán Viktor strasbourgi beszéde?
– Orbán Viktor igazi harcos, és úgy gondolom, maga is hisz abban, hogy megváltoztathatja a helyzetet, különben nem jött volna Strasbourgba. Szerintem még élvezi is, hogy a többséggel szemben állhat ki az igazáért.
A szavazás kimenetelével kapcsolatban csak annyit mondhatok, hogy Magyarország legalább az Európai Néppárt egy jelentős részének a támogatását élvezi. Lengyelországról ez sem mondható el. Önök ennyivel mindenképp jobb pozícióban vannak. Látok rá esélyt, hogy nem megy át a Sargentini-jelentés.
– A lengyel és a magyar kormányt mégis sorstársakként emlegetik Brüsszelben. Mit tehet a budapesti és a varsói kormány azért, hogy leküzdje az előítéleteket?
– Semmit. Mi itt rosszfiúkként vagyunk elkönyvelve. Bárki, aki kicsit is kritikus a „még több Európa” koncepcióval szemben, erre a sorsra jut. A bevándorlási válság pedig csak egyetlen tényező a régóta tartó küzdelemben.
– A Jog és Igazságosság és Fidesz–KDNP sem rosszfiú a hazai választók szemében. Ez megmutatkozhat az európai választások során? A feje tetejére állhat a brüsszeli politika?
– Nagyon bízom benne, mert egyre többeknek van elegük a jelenlegi rendszerből. Brüsszelben azt állítják, hogy nem a magyar és a lengyel népet vetik meg, csupán a vezetőiket.
Azt viszont nem látják, hogy a szóban forgó kormányokat a választók egyértelmű többsége támogatja. Szerencsére ez az ellentmondás is egyre nyilvánvalóbb. Úgy gondolom, elérkezett az idő arra, hogy a brüsszeli elit felhagyjon a zsarnokoskodással.
– Lát arra esélyt, hogy a jövőben a magyar és a lengyel ügyet összekapcsolják, így akadályozva meg, hogy a két kormány egymás segítségére siessen az Európai Tanácsban?
– Már annyi mindent tapasztaltam ezek között a falak között, hogy ezt is könnyen el tudom képzelni. A magyar és a lengyel folyamat összekapcsolása nyilvánvalóan a jogszabályok megsértésével járna, de ha egyszer meg tudják tenni, akkor meg is teszik.
(forrás: Judi Tamara, magyaridok.hu)
