A pártot korábban támogatók személyes adatai és aláírásai is felkerülhettek a Jobbik európai parlamenti választási aláírásgyűjtő íveire, de az érintettek tudta nélkül – tudta meg a Magyar Nemzet.
Információik szerint több, korábban a Jobbikkal szimpatizáló személy azzal a megkereséssel fordult a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hogy kikérjék, adataik mely pártok ajánlásai között szerepelnek.
Az iroda válaszaiból kiderült, nevük, címük, személyi azonosítójuk, sőt aláírásuk is úgy került a Jobbik ajánlóíveire, hogy ők azt nem írták alá. Vagyis a Jobbik az EP-választási aláírásgyűjtése kapcsán oly módon hamisíthatta az íveken szereplő adatokat, hogy nem létező, illetve közvetlen hozzájárulást nem adó személyek is szerepelhetnek a vonatkozó listán.
Tudvalevő, minden állampolgárnak lehetősége van arra, hogy adatai megadásával elektronikus úton kikérje a választási irodától, hogy mely párt(ok) ajánlóívén szerepel a neve.
Mindez addig tehető meg, amíg az NVI meg nem semmisíti az íveket. Ezzel a közérdekű adatigényléssel többen is éltek, s megdöbbenve tapasztalták, hogy – dacára annak, hogy már nem szimpatizálnak a Jobbikkal – szerepelnek a párt EP-választási ajánlásait rögzítő ívek egyikén.
Ez történt Bertók Mártonnal is, aki a lapnak elmondta, 2018-ban szakított végleg a Jobbikkal, annak balratolódása miatt, de korábban számtalanszor támogatta a pártot különböző aláírási ívek kitöltésével.
Kikértem a választási irodától, mely pártokat támogattam, és a válaszukból megdöbbenve értesültem, hogy a Jobbikot is, noha ez egyáltalán nem történt meg”
– állította a Csongrád megyei fiatalember, aki az információk szerint csak egyike azoknak, akiknek személyes adataival a Jobbik visszaélhetett.
Az adatok kikérésének hátterében az állhat, hogy a Jobbik idén alig 48 óra alatt gyűjtött össze több mint húszezer aláírást, ami a pártot jól ismerők szerint példa nélküli teljesítmény.
Amennyiben ilyen cselekmény a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési céllal vagy jelentős érdeksérelmet okozva történik, felmerülhet a személyes adattal visszaélés vétsége”
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője.
Mint fogalmazott: amennyiben pedig az adatgyűjtési tevékenység hamis közokirat készítését eredményezheti, alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogász emlékeztetett: ez nem az első eset, hogy a Jobbik választási visszaélés gyanújába keveredett, tavaly Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Kövér László házelnöknél a jobbikos Farkas Gergely képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség akkor úgy értékelte: megalapozott gyanú merült fel abban a tekintetben, hogy az érintett képviselő a 2018-as országgyűlési választás jobbikos jelöltjeként 600 ezer forintot ajánlhatott fel az LMP egyik jelöltjének, amennyiben az illető visszalép a megmérettetéstől.
Mindkét esetkör egy identitását vesztett politikai formáció elkeseredett küzdelmének bizonyítéka a fennmaradásért”
– fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán.
A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste az NVI-t is, ahol közölték, az EP-választás kapcsán eddig mintegy 2100 megkeresés érkezett az irodához, amelyekben a beadványozók arról érdeklődtek, hogy mely pártok ajánlóívein szerepel a nevük.
Horrorkoalíció Fotó: MTI
A választópolgár a kézhez kapott tájékoztatás alapján az illetékes nyomozó hatóságnál tehet feljelentést, ha az adott párt ajánlóívét nem írta alá, ennek alapján büntetőeljárás keretében vizsgálják ki a jogszabálysértést – tájékoztatott a hivatal, hozzátéve, az ajánlóíveket a szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon kell megsemmisíteni, de ez természetesen nem érinti azokat az ajánlóíveket, amelyeket a nyomozó hatóság az eljárás során lefoglalt.
A lap megkérdezte Szabó Gábort, a Jobbik pártigazgatóját is, előfordulhatott-e, hogy az ajánlóíveikre olyan személyek adatai, aláírása került, akik most nem támogatták a Jobbikot.
A politikus úgy válaszolt: nincs tudomásuk arról, hogy ilyen eset náluk megtörtént volna, s szerinte mindez csak úgy fordulhatott volna elő, ha valaki a gyűjtőiknél a sajátja helyett más személy adatait adta meg, és írta alá helyette a dokumentumot.
(Horváth Tamás, 888.hu)
