A klinika egy 1985-től 1989-ig futott NSZK-s televíziós sorozat, amely Glottertalban játszódott, és 28 milliós nézőszámával annak idején óriási nézettséget produkált. Nem elvitatva a szappanopera német sikerét, kijelenthető, hogy noha nem ekkora nézőszámmal, de hazánkban épp a rendszerváltás pillanatától játszi könnyedséggel átvettük a stafétát a német sorozattól és igen, pontosan 1989-től fut a nézettségi mutatók tekintetében napjainkra verhetetlen kórházszagú és egyes szereplőit illetően orvosért kiáltó hazai szappanoperánk.
A politika történéseire fogékony konzervatív állampolgárok stabil, 3 milliós nézőszámmal folyamatában 14 éve csak kényszerű elszenvedői a napi sugárzású tragikomédiának. Az ennek töredékét képviselő liberális-zöld-szocialista Bermuda-háromszög fanatikusai, kegyeltjei és a legfőbb hangadó „demokratikusok” azok, akik töretlen lelkesedéssel szállítják az epizódokhoz szükséges szellemi matériát. Saját fanatikusaik keservétől fűtött reménykedésük miatt a sorozat levehetetlen hazánk virtuális képernyőjéről. Gondolkodásukat a „hátha majd a következő részben sikerül” típusú álmaiknak a valósággal köszönőviszonyban sem levő reménye vezérli.
A magyar sorozat szereplőit, helyesebben kezeltjeit a produkció részére az MSZP, a DK, a Momentum, a Konzervatipikus Jobbik, a Nem Lehet Más a Politika, a Mi Hazánk, végezetül a Párbeszédképtelenek nevezetű casting-ügynökségek biztosítják, gondos válogatás eredményeként. A darab rendezője maga az élet, pontosabban a küldetéstudatos ellenzékiség.
A sorozat alapsztorija a következő: a reaktivált Lipót mezei épületkomplexumban a kezeltek egy csoportja minden áldott nap „árnyékkormányosdit” mímelnek. Van miniszterelnökük meg minisztereik és a park fáinak hűsítő árnyékában egymás között reggeltől estig dobókockás „Gazdálkodj okosan” nevű társasjátékot játszanak. A többi klinikai eset is éli saját álomvilágát, így az intézményben az előzőeken kívül vannak Napóleonok, magukat mumifikált fáraóhasonmásnak gondolók, laposföld hívők és egyéb karakteres figurák, de a fő szálát a sztorinak mégiscsak a hétfejű, illiberális diktátor, Orbán basi doktor autokráciájának bármi áron való megdöntési kísérletei jelentik. Epizódról epizódra bontakozik ki szemünk előtt a féltékenységekben bővelkedő, egymás – és „egy és más” elárulásában is jeleskedők harci virtusa.
Orbán basi doktor, aki az intézmény tényleges főorvosa, a kezeltek szemében viszont a klinika autokrata diktátora, ezért a forgatókönyv szerint buknia kell. Szuverén döntéseket hoz, nem enged be az épületbe az országhatáron illegálisan beözönlő egyéb törő-zúzó, amúgy ténylegesen kezelésre szorulót beutaló nélkül, és nem csupán az intézménye, hanem egész országa boldogulását és szellemi gyógyulását tartja szem előtt, szemben a minden és mindenki ellen lázadó forradalmárokkal. Ezért utóbbiak személyre szabott, speciális terápiájuk részeként közös napi woodoo szeánszokon a mielőbbi megnyugvásuk érdekében Orbán basi doktor szalmából készült bábújába döfködhetik ártalmatlan papírkardjaikat és műanyag késeiket, valamint a szó túltengésesek keresetlen mondanivalójuk maró lúgját is korlátlanul rálocsolhatják.
A 2023-as év epizódjainak előzetese szerint az ápoltak a klinika kertjében tartott, az épület körüli engedetlenségi felvonulásaikkal kísérletet tesznek majd az intézmény elfoglalására is és kezelésük „alaptörvényét” átírva, valamint remélt hatalomátvételüket egyeztetve a nyugati társintézményeik soros vezetőivel megpróbálják kikiáltani a magyarországi törzshelyű, Európai Egyesült Állami Klinikai Központot, amelyet az egyik példaképüknek tekintett, szintén kezelésre szoruló iránti tiszteletből Guy Verhofstadt névre, az új központhoz vezető utat pedig Dobrev Klára sétányra keresztelnék a már létező Horn Gyula sétány mintájára. Munkájukat segíteni fogja a magyar tagintézmények magukat tanárnak, liberális főművésznek, szabadverselő költőfejedelemnek, Napóleonnak, mumifikált fáraóhasonmásnak, laposföldhívőnek képzelők és egyéb, azonnali változást akaróknak a sokasága.
Izgalomban tehát nem lesz hiány, a magyar szappanopera akár egy következő évi Oscar jelölést is megérhet. A valóságos politikai életünk ellenzéki mellékszereplői a sorozat karaktereivel egyetemben figuráik kétes hitelű eljátszásáért a legjobb mellékszereplőnek járó szobrocskát is feltétlenül és mindannyian „megérdemelnék.”
Bognár Zsolt /Parabolha Fb oldal/