Jó lenne, ha megértené végre a tisztelt ellenzék, hogy Orbán Viktor nem költözik a Várba.
A munkahelye lesz a karmelita kolostorban. És végképp nem került 20 milliárd Forintba, hogy a miniszterelnök a „Várba költözhessen”. Nem.

Viszont a Budai Várnegyed felújítása igen, az több milliárd Forintba kerül, ezért is vannak a nagy felújítások.  Ezt hívják Hauszmann Tervnek.

 

Puritán körülmények között folytatja 2019 januárjától Orbán Viktor miniszterelnök a munkáját az egykori karmelita kolostor épületében a Várban. A miniszterelnök irodája egy olyan épületbe költözik, amely a felújítás után is hű maradt a korábbi évszázadok hagyományához, miszerint ez egy kolostor, ahol nincsen helye a fényűzésnek és a luxusnak. Az átalakítás során sikerült elérni azt, hogy helyreállították a XVIII. századi belsőt, miközben az egykori karmelita kolostor és a mellette felépült új épület teljes mértékben megfelel a XXI. századi kormányzás alapelveinek.

Nemzeti Hauszmann Terv

A kormány Nemzeti Hauszmann Terv a budai Várnegyed megújításáért névvel indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot (1377/2014 (VII.10.) korm. hat.). A Nemzeti Hauszmann Terv keretébe újjáépül a budai várpalota több része is:

• a lovardát,
• a Csikós udvart,
• a Főőrségi épületet,
• a Stöckl-lépcsőt és
• a Szent István-termet is restaurálják.

A palota alapterületének 34 százaléka látogatható, a beruházás a Nemzeti Galéria és a Széchenyi könyvtár kiköltöztetésével ezt kétszeresére növeli. Mélygarázsok, lift és rejtett mozgólépcső is épül, megújulnak a várkertek és a várfalak.

L. Simon László államtitkár szerint: 2014-ben mindössze 365 ezren látogattak el a három intézmény kiállításaira, miközben csak buszokkal 3,2 millió turista érkezett a várba. „Ezt a látogatottságot drasztikusan növelni lehetne, ha a palotát belülről is érdemesnek találnák megnézni” – vélekedett.

A várnegyed rekonstrukciójának folytatásáról, újrakezdéséről az 1990 utáni összes magyar kormányzat beszélt, de a nagyívű elképzeléseket általában nem követték arányosan a tettek is. Az 1985-ben az Országos Széchenyi Könyvtár várbéli megnyitásával lezárult, második világháborút követő rekonstrukció számos nyitott kérdést hagyott maga után, például a belülről romos Sándor-palotát, a torzóként meredező volt Honvédelmi Főparancsnokságot, és úgy általában az egész Szent György teret, melynek nyugati oldalán a mai napig részben feltáratlan, részben feltárt régészeti terület nyújtózik épületek helyett. Időközben a budavári palota felújításának módját is egyre többek kérdőjelezték meg. Komolyabb közéleti vita azonban a mai napig nem zajlott a kérdésről, pedig a kormányzat szándékai évek óta ismertek.

 

 

2011-ben döntöttek a Parlament elhagyásáról

2011-ben született döntés arról, hogy a végrehajtó hatalomnak el kell hagyni a Parlamentet. A közép-európai országok többségében a végrehajtói és a törvényhozói hatalom külön működik. Háromévi előkészítő munka volt annak kitalálása, hogy a kormány hogyan tudná elhagyni a Parlament épületét. A mostani kormány filozófiájának a középpontjában az áll, hogy  a Vár a magyar állam önállóságának a központja.

Éppen emiatt döntött úgy a kormány, hogy a Sándor-palota mellé kerüljön a miniszterelnök és az őt támogató infrastruktúra.

 

Szóval most már jó lenne, ha az ellenzék, az ellenzéki szavazók felfognák végre, hogy miről van szó. Nagyon hülyének kell lenni ahhoz, hogy azt hajtogassuk folyton: „Orbán Viktor 20 milliárd Forintért a Várba költözik…”

Egyébként pedig régi kommunista módi, hogy a miniszterelnök munkahelye a törvényhozás épületében legyen, ez csak a kommunista idők óta van így. Ezzel szakít most a kormány.

A kormányfő és a kabinet ettől kezdve fizikailag hivatalosan is elválik a törvényhozó hatalomtól, ahogyan az a nyugat-európai országokban jellemző.

 

 

(Források: wikipedia.hu, epiteszforum.hu, 888.hu, origo.hu)

 

mindenszo.hu