Magyarországot is elérte a radikális klíma- és állatvédő mozgalmak hatása. Habár itthon nem vonzott tömegeket az utcára a 16 éves svéd Greta Thunberg klímamozgalma, a zöldforradalomhoz köthető nemzetközi aktivistahálózat óriási kihívás elé állítja a magyar mezőgazdaságot. Mindez már kézzelfogható, mivel a hazai baromfi- és tojáságazat szereplői kényszerű egyeztetést kezdtek megmaradásuk érdekében a napokban a Tescóval, s várhatóan erre a többi kiskereskedelmi lánccal is sort kell keríteniük – tudta meg a Magyar Nemzet.
A tárgyalási kényszer oka, hogy a multik 2025-től nem árulnának ketreces tartásból származó tojást, a döntést a Tesco már idehaza is bejelentette. Ezt a döntést ugyanakkor nem a kelet-közép-európai fogyasztói igények miatt hozták a kiskereskedelmi szereplők, a térség országaiban – Nyugat-Európától eltérően – ugyanis nincs jelentős bázisa a radikális zöldmozgalmaknak.
Hazai ágazati szereplők úgy látják, a nemzetközi állatvédő szervezetek és az aktivistahálózatuk áltudományos szempontokkal, hatásvadász képekkel gyakorolnak nyomást a lakosság mellett az üzleti szférára. Az „embertelen körülmények” között tartott állatokról készített, manipulatív felvételek bemutatását követően – piaci pozíciójuk és jó hírnevük megtartása miatt – a multik ennek a nyomásnak a hatására rákényszerülnek a hasonló döntésekre.
A Tesco és a többi lánc eközben a gazdálkodókat és a fogyasztókat hozza lépéskényszerbe: ha el akarják adni termékeiket, akkor át kell állniuk más tartástechnológiára, ami óriási költségeket emészt fel, sok termelő pedig tönkremenne. Ezeket a költségeket pedig végső soron a fogyasztó állja, a számítások szerint a ma darabonként húsz-negyven forintba kerülő tojás ára akár száz forintra is emelkedhetne.
A tudományos élet ugyanakkor nem tartja igazoltnak, hogy az uniós kötelezettség szerint magas állatjóléti elvárásoknak is megfelelő ketrecekben tartott szárnyasokat óriási szenvedés érné. Erre a 15 éves brit Lucy Gavagham hívta fel a figyelmet. A Greta Thunberghez szinte megdöbbentően hasonlító Lucy hívta életre az End the Cage Age (Vessünk véget a ketreckorszaknak) elnevezésű mozgalmat.
A kislány rendkívül rövid idő alatt nemcsak a Tescót, a Walmartot és egyéb óriásvállalatokat „vett rá” a kizárólag szabadtartásból származó termékek értékesítésére, de európai polgári kezdeményezést is indított.
A petíció aláírói néhány hete érték el az egymillió főt, ami azt jelenti, az Európai Bizottságnak napirendre kell vennie a kérdést. Várhatóan Brüsszel keresztül is viszi a ketreces haszonállattartás beszüntetését, mivel a bizottsághoz közel álló lobbiszervezetek – ahogy korábban is írtuk – számos, a cél megvalósítását segítő tanulmányt, forgatókönyvet is letettek már az asztalra.
Gyakorlatilag az egész mezőgazdaság ki van szolgáltatva a Greta Thunberget és Lucy Gavaghamat is felhasználó, vélhetően politikai alapon szervezett zöldforradalomnak és mozgalmainak. Úgy vélik, a bolygó megmentéséhez és a klímacélok eléréséhez nemcsak az államoknak és a piacnak kell érdemben tennie, de a lakosságnak is. Több tanulmányban, köztük az Európai Unió döntéshozatalában érdemi véleményformáló csoport, az Eurogroup for Animals szerint a következő évtizedekben a felére kell csökkenteni a hús-, hal- és tojásfogyasztást a klímacélok eléréséhez.
A haszonállattartás szigorítására vonatkozó mozgalmakat a tengerentúlról is támogatják: az Egyesült Államokban működő Human League például évi ötvenezer dollárral, 15 millió forinttal támogatja a hasonló európai aktivistatevékenységet.
Greta Thunberget – ahogy korábban lapunk arról már többször beszámolt – figyelemre méltó gyorsasággal ismerte meg a világ. A kislány mögé bújtatott klímaharchoz rendre az újbaloldali, globalista gondolkodók, aktivisták sorakoztak fel, akik szerint a máshogy gondolkodó politikusok – kiemelten Donald Trump amerikai elnök vagy a populistáknak nevezett jobboldali vezetők – járulnak hozzá a klímakatasztrófához.
A The Guardian brit lap többször írt arról, hogy az eredményes klímaharchoz a társadalom és a gazdaság teljes átalakítására van szükség, de a sikerhez fel kell lépni a populisták ellen is, s ez a téma legalább olyan meghatározóvá válhat, mint a jobboldali pártok bevándorlásellenes retorikája.
Világháború, majd új társadalmi szerződés
A hústermékek és egyéb árucikkek megdrágításával ösztönözné az embereket a károsanyag-kibocsátás csökkentésére a zöldforradalom, amelyet a harmadik világháborúhoz hasonlított Joseph Stiglitz. A Világbank egykori alelnöke, Nobel-békedíjas baloldali közgazdász az Indexnek a közelmúltban adott interjújában arról beszélt, a klímaváltozás megfékezéséhez a teljes társadalmi és gazdasági berendezkedést ennek a célnak a szolgálatába kell állítani. A tengerentúl és Európában ugyanazzal az elnevezéssel ebből a célból megalkotott Green New Deal (Új zöld megállapodás) a teljes, határokon átnyúló döntéshozatal és a gazdaság átszervezése mellett a mezőgazdaság környezeti lábnyomát többek közt a magas állatjóléti intézkedésekkel, az alternatív élelmiszerek gyártásával érné el. Ezekkel a lépésekkel ugyanis oly mértékben megdrágulnának bizonyos élelmiszerek, ami már érdemben visszavetné a fogyasztást, ezzel pedig később az előállítást is.
(Nagy Kristóf, magyarnemzet.hu)
