Ha mégis valakinek kétségei támadnak, hogy a liberális Bősz Anett felvetése szerint anya helyett keresztnevén szólítsa az édesanyját, az sétáljon haza és döntse el maga: Ildikónak vagy édesanyának jobb-e szólítania azt a nőnemű személyt, akitől az életét kapta? – írja a PestiSrácok.hu-nak küldött publicisztikájában Tisóczki Flóra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség külügyekért felelős alelnöke.
Véleménye szerint ha nem szólítanánk a szeretett szülőt anyának, akkor hol maradna a szeretet, a tisztelet, a megbecsülés és az a családi közösség, aminek lelki értelemben is a fő “alkotóeleme” a nő, az édesanya? Tisóczki Flóra úgy véli, érdemes lenne arról is értekezni, hogy a liberális felfogásnak milyen hatásai vannak a fiatalokra, és hogy miért nyilatkozta több fiatal az egyik internetes portál videóinterjújában a múlt héten, hogy ő bizony nem akar gyereket. Tisóczki Flóra publicisztikáját teljes terjedelmében alább közöljük.
Van, amikor nem lehet szó nélkül csak úgy elmenni bizonyos társadalmilag fontos viták vagy témák mellett. Bősz Anett például nem szereti, ha anyukának szólítják. Aki nem tudná, hogy kiről van szó: Bősz Anett a mérhetetlenül nagy támogatottságú Magyar Liberális Párt politikusa. A politikus még múlt hét csütörtökön osztott meg egy képet Facebook-oldalán, amely szerint az anya szó helyett keresztneveket kell használni.Vagyis, értsük jól: édesanya, anyuci, anyuka vagy anya helyett Ildikónak, Katalinnak vagy épp Anettnek kellene szólítania a kisgyermeknek az anyukáját, de semmiképpen sem ANYÁNAK.
Magam is nehezen tudom kikerülni az anya szót, miközben e sorokat írom. Joggal tehetjük fel tehát a kérdést, hogy a mélyen tisztelt politikus asszony bejegyzése nyomán meghirdetett „anyaforradalom” valójában milyen küldetést is hivatott beteljesíteni? A magyar nyelv egyértelműen és szépen kifejezi mit is jelent az édesanya. Az anya a nőnemű szülő, a megszületendő gyermek szülőpárjának biológiai és/vagy szociális, jogi nőtagja. Az életben különféle társadalmi, kulturális, vallási, jogi vagy genealógiai szerepe létezik: van édesanya, mostohaanya, biológiai anya, béranya stb. Jogi értelemben az a biológiai vagy a családba házasság útján bekerült nőnemű szülő is anya, aki nagykorúságukig az apával közösen neveli a gyerekeket és testi-lelki egészségükért felelősséggel tartozik. Biológiai értelemben az anya a gyermekek világra hozója, génállományuk felének átadója.
Ha a fentebbeket még egyszer elolvassuk, talán egyetértünk abban, hogy a vitának nem igen van helye. Ha mégis valakinek kétségei támadnak, az sétáljon haza és döntse el maga: Ildikónak vagy édesanyának jobb-e szólítania azt a nőnemű személyt, akitől az életét kapta?
Ha nem szólítanánk a szeretett szülőt anyának, akkor hol maradna a szeretet, a tisztelet, a megbecsülés és az a családi közösség, aminek lelki értelemben is a fő “alkotóeleme” a nő, az édesanya?
Tisóczki Flóra, az IKSZ külügyi alelnöke.
A józan ész és a szeretet logikája felülírja azt, amit bizonyos gondolatok esetén még a nyelvtan sem képes. Az irodalom, a művészet, a festészet és a zenetörténet számos nő és anya példáját állítja elénk. A nő és az anya képe egybeforrt az idők során. Aki megélheti az anyaság csodáját az tudja: nőnek és anyának lenni misztérium. Anyának lenni a nőiség teljes megélése és felbecsülhetetlen ajándék egyszerre, amit az anya szó használatának negligálásával tagad meg az, aki így vélekedik. A vita és a témával való mélyebb foglalkozás tehát úgy gondolom értelmetlen. Arról viszont érdemes lenne értekezni, hogy a liberális felfogásnak milyen hatásai vannak a fiatalokra? Miért nyilatkozta több fiatal az egyik internetes portál videóinterjújában a múlt héten, hogy ő bizony nem akar gyereket?
A politikus azóta revideálta álláspontját, mert szerinte félreértették őt. Gondolkozzunk csak el a szavak súlyán és értelmén nem csak etimológiai, hanem társadalmi és erkölcsi szempontból is. A romboló és káros hatások kivédhetetlenek, de ha mindezt az erkölcsi rombolást tudatosan teszi valaki, az már más tészta.
Az meg megint más, ha valaki nem tud pontosan fogalmazni és félreértik a mondanivalóját. Vagy ha mások nevében akar beszélni, úgy hogy meg sem kérdezi őket. Ez mindenkinek a saját felelőssége, aki nyilvánosan közli a „véleményét”.
Az biztos, hogy a felháborodás után többen hangot adtak véleményüknek a sértő és az édesanyákat bántó poszt miatt, de mégis bárki bármit is mond, egy dolog kétségtelen: nincs annál szebb dolog a világon, amikor egy kisgyermek az édesanyja karjai közé úgy szalad, hogy közben anyának szólítja.
A vezető képen Bősz Anett látható. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
(forrás:pestisracok.hu)
