Egyre többen követik a valóságalapú magyar politikát
Alakul az unióban a Magyarország melletti koalíció, a régióban pedig egyre többen képviselik az illegális bevándorlás terén a valóságalapú magyar politikát.
áróka Líviát, a Fidesz EP-képviselőjét a múlt héten választották meg az Európai Parlament (EP) alelnökévé. A Magyar Időknek adott interjúban hangsúlyozta: bár a bevándorláspolitikával kapcsolatban egyértelműen ütköznek a vélemények az unióban, és erős nyomás alatt áll Magyarország, mellette is kialakulóban van egy koalíció.
A LIBE (az Európai Parlament belügyi, állampolgári, jogi és igazságügyi szakbizottsága) által elfogadott tervezetről, amely a migránsok felső határ nélküli kvóta alapján történő elosztásáról szól, kifejtette, „személyesen is osztom a magyar álláspontot, amely szerint nem a migrációval kellene megoldani a demográfiai problémákat. A mélyen átpolitizálódott kérdés megoldása során fontos lenne a magyar érvekben is megmutatkozó szakmaiság mentén folytatni párbeszédet. Szeretnénk, ha megértenék, mi azt tartjuk fontosnak, hogy a más földrészek konfliktusos, háborús helyzeteiből menekülő emberek rövid, de hatékony integrációt követően, európai tudással felvértezve térhessenek vissza saját hazájukba”.
Gyűlnek az európai támogatók a magyar bevándorláspolitika mellett
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette: a visegrádi együttműködés egy sikertörténet, ha az elmúlt két évet vesszük figyelembe, akkor ez különösen igaz. Az egyik legfontosabb összetartó erő az az, hogy a V4-ek országai felismerték, hogy az illegális bevándorlás kérdésében egységesen tudják a leghatékonyabban érvényesíteni álláspontjaikat.
Robert Fico szlovák, Orbán Viktor magyar, Beata Szydlo lengyel és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a visegrádi országok soros elnökségének ünnepélyes átadásán Varsóban (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
A szakértő arra is rámutatott, hogy ennek az együttműködésnek történelmi jelentősége is van, ugyanis egyes országok az utóbbi időszakban is vállaltak konfliktusokat a másikkal szemben. A magyar diplomáciának pedig különösen sikere van ebből a szempontból, ugyanis a visegrádi országok összefogásának a magyar fél, de részben a lengyelek is a motorjai voltak.
A nyugati sajtó „azzal van tele”, hogy repedés látszik a V4-es együttműködés falán, ugyanis az uniós munkavállalók kérdésében máshogy szavaztak. Fodor Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem kell minden kérdésben egyetérteni, azzal kapcsolatban pedig, hogy Nyugaton mit írnak a V4-ekről, fontos megérteni, hogy az ottani elitnek szálka a szemében, hogy a kelet-közép-európai országok egy konkrét ügy mentén ilyen egységesen tudnak fellépni.
Arra is rávilágított, hogy a Magyarország által képviselt migrációs politika terjedőben van a régióban: azok a pártok szerepelnek jól, vagy a korábbi eredményeikhez képest jobban, amelyek valóságalapú politikát folytatnak a migráció terén. A Nyugaton megjelent írások és vélemények mögött pedig ott van az is, hogy megpróbálják megosztani a V4-es együttműködést.
Ausztriával kapcsolatban sok a nyitott kérdés
Fodor Csaba szerint azt még nem tudni, hogy Ausztria frissen megválasztott, leendő jobboldali vezetése hogyan szavaz majd a visegrádiakhoz képest, például a betelepítési kvóták ügyében. Véleménye szerint a németországi belpolitikai válság miatt le fog lassulni az uniós döntéshozatali mechanizmus is.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
(hirado.hu)
