in ,

Ahol nincs rezsicsökkentés: 30 százalékkal nő az áram ára Olaszországban

Ha már az energia árát nem tudják csökkenteni, akkor inkább a növekedést csökkentik Olaszországban.7

Már késő: elveszett az olasz rezsiharc, nő az áramár

Olaszországban a háztartások és a vállalkozások októbertől többet fizetnek majd az áramért és a gázért, mivel a harmadik negyedév elején újabb meredek áremelkedés várható, annak ellenére, hogy a kormány a növekedés korlátozására irányuló intézkedéseket hozott.

Hiába tehát az olasz kormány megkésett és elkeseredett rezsiharca, a nagy európai energiaválság begyűrűzött az országba.

A háztartások villanyszámlája 29,8 százalékkal, a gázszámla pedig 14,4 százalékkal emelkedik egy átlagos család esetében, erősítette meg sajtóközleményében az olasz energiaszabályozó hatóság, az Arera.

Az új országos tarifák 2021 negyedik negyedévének (október-december) kezdetétől lépnek életbe.

Az emelésre az Európa-szerte és azon túl is emelkedő energiaköltségek közepette kerül sor.

Az olasz fogyasztókra áthárított áremelkedés az Arera szerint elérhette volna a 45 százalékot is,

ha a kormány nem lép közbe az új tarifaemelés felső határának megszabásával.

Kudarcos rezsiharc Olaszországban

Az olasz kormány a múlt héten egyébként hárommilliárd euróba kerülő intézkedéseket jelentett be, amelyek célja az energiaárak még meredekebb emelkedésének korlátozása.

Amellett, hogy a kormány intézkedései a legtöbb család számára 30 illetve 15 százalék alatt tartják az emeléseket, ami önmagában is rendkívüli, sokkszerű növekedés,

az olasz kormány csak annyit tudott elérni, hogy a legkevésbé tehetősek számára nem emelkedik a rezsi.

Ők a 8265 euró alatti jövedelemmel rendelkező háztartások, a legalább 4 eltartott gyermeket nevelő és 20 ezer euró alatti jövedelmű családok, az állami nyugdíjban vagy munkanélküli segélyben részesülők, valamint a súlyos betegek.

Az elmúlt negyedévben az áram kiskereskedelmi ára 9,9 százalékkal, a gázé pedig 15,3 százalékkal emelkedett július elsejétől. A kormány már akkor is közbelépett a költségek korlátozására, 1,2 milliárd eurós állami támogatással.

Mario Draghi olasz miniszterelnök szeptember végén azt mondta, hogy az energiaárak emelkedésének számos oka átmeneti, de felszólított a hosszú távú, többek között európai szintű fellépésre a probléma kezelésére, többek között az ellátás diverzifikálása révén.

Olaszország ráadásul nagymértékben függ az importtól, és nagy mennyiségű gázt fogyaszt. Az ország hivatalos statisztikái szerint a primerenergia-fogyasztás mintegy 40 százaléka gáz, míg Franciaországban ez az arány csak 15 százalék. A többi mediterrán ország is hasonlóan kedvezőtlen helyzetben van.

Európa a koronavírus-járványból való kilábalás során az energiaárak emelkedésével néz szembe, miközben

a tél közeledtével a földgázkészletek aggasztóan alacsony szinten állnak.

Az olasz fogyasztók pedig jelenleg az egyik legmagasabb áramárat fizetik Európában, az átlagár már 145,03 euró/mw/h (megawattóra) a Corriere della Sera című napilap szerint.

Ez azt jelenti, hogy a költségek magasabbak, mint Portugáliában és Spanyolországban, ahol a villamosenergia-árak 141,71 euró/megawattórára emelkedtek, és szeptember 9-én minden idők legmagasabb értékét érték el, miután az elmúlt 12 hónapban Európa nagy részén jelentős áremelkedés volt tapasztalható.

Magyarországon is emelte a rezsit a baloldal

A Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára közműminimumot és fogyasztáshoz kötött, progresszívan emelkedő energiaárakat vezetne be a háztartások körében, ám ez a háztartások több mint felét negatívan érintené – erről beszélt Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője korábban.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában felmerült, hogy vajon miért pont ilyen programot hangoztat a Demokratikus Koalíció, amikor a párt elnöke,

Gyurcsány Ferenc kormányzása idején folyamatosan emelkedett a rezsi, a közműveket eladták, amiket gyakorlatilag az Orbán-kormány szerzett vissza.

Az energiaszolgáltatás 2010 után végre nemzeti kézbe került, ezzel valósítható meg a rezsicsökkentés, és eljutottunk oda, hogy Európában a legolcsóbb Magyarországon az elektromos áram és a gáz, vélte az üzletágvezető.

„Nem lesz gázáremelés”: rezsikáoszt teremtene a DK

A Századvég elemzői tanulmányozták, hogy hogyan érintené a háztartásokat a DK javaslata. Az alsó kategória alá eső magyar háztartásoknak az aránya kevesebb mint öt százaléka; a felső kategória fölé esőket, a háztartások több mint a felét negatívan érintené, ráadásul a téves szakmai koncepciót jól mutatja az is, hogy azok a háztartások, amelyek a leginkább rászorulók, nem kerülnének a kedvezményes kategóriába, mert jellemzően nem villamos energiát vagy földgázt használnak fűtésre, hanem szilárd tüzelőanyagokat – emelte ki Hortay Olivér.

A legtehetősebb háztartások helyzetét pedig nem nehezítené meg, mert ezek jellemzően energiahatékony infrastruktúrával felszereltek. Azonban a nagycsaládosokat mindenképp hátrányosan érintené, mert nagyobb háztartást visznek és alsó középosztálybeliek. Ez a szakértő szerint azzal járna, hogy a jelenlegi rezsiprogram felborulna, és a családok többségének megemelkedne a rezsiszámlája.

Az elmúlt nyolc évben az Európai Unióban Magyarországon csökkent a legnagyobb arányban az energiaszegény háztartásoknak az aránya,

tehát azok, akiknek anyagi probléma miatt gondot okoz befizetni a rezsit, vagy nem tudják felfűteni a a lakásukat, ezeknek az aránya Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben.

Európában ma Magyarországon a legalacsonyabbak a rezsiköltségek, és ez minden háztartásnak, minden embernek segítséget jelent, a kormány jelenlegi rezsiprogramja az egyik legsikeresebb program.

Azzal, hogy a Demokratikus Koalíció a háztartásoknak több mint a felét gazdagnak minősíti, és jelentősen növelni akarja az energia díjait, ez az eredmény megszűnne.

A Századvég elemzése szerint egyértelműen látszik, hogy

a DK programja leginkább azokat a családokat sújtaná, ahol sok gyerek van, és a nagyszülők is ott élnek.

Ez egy 2018-as korábbi program, amit most Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje újrakeretezett, és zöldprogramként próbálja eladni, azonban ez nem egy zöldprogram. A rezsicsökkentés egyik pozitív hatása környezetvédelmi szempontból az az, hogy a gázár drasztikus csökkenésével megnőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek szilárd tüzelőanyagról átálltak gázra, és ennek köszönhetően a szállópor-koncentráció, a légszennyező anyagok kibocsátott mennyisége csökkent – hangsúlyozta Hortay Olivér a hirado.hu tudósítása alapján.

A legdrágább helyett a legolcsóbbak közt a magyar áram az unióban

Vásárlóerő paritáson számolva 2010-ben a rezsiköltségek Magyarországon a legmagasabbak közé tartoztak az unióban. A magyar rezsicsökkentési politikának köszönhetően azonban mára a helyzet megfordult és ez számos országban szemet szúrt.

És itt nem csak a hazánkat a nagyon kedvező magyar-orosz gázszerződés miatt diplomáciai értelemben megtámadó Ukrajnára gondolunk, hanem arra is, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint más országokkal ellentétben Magyarországon az ár tízéves összehasonlításban nem nőtt, hanem egyharmadával csökkent.

Magyarországon egy kilowattóra áram 10,31 eurócentbe kerül, ami az európai átlag fele, és a németországi ár harmada – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung az áramár-emelkedés kapcsán a magyarországi alacsony árakról. A német lap szerint

más országokkal ellentétben Magyarországon az ár tízéves összehasonlításban nem nőtt, hanem egyharmadával csökkent.

Hazánkban azonban a háztartási árakat törvény határozza meg, ennélfogva eddig nem történt politikai beavatkozás. Magyarországon az atomenergia mellett a hagyományos fosszilis energiaforrások – földgáz, kőolaj, szén – dominálnak – közli az újság a Mandiner szemléje szerint.

Nem véletlen, hogy egyre több ország tervez a magyarhoz hasonló rezsicsökkentési programot, csakhogy az energiaválság miatt sokan már elkéstek azzal.

Úgy tűnik azonban, hogy Magyarország az előrelátó tartalékolásnak is köszönhetően kivédheti a nagy európai energiaválság első hullámát, amiről egyes lapok most mélyen hallgatnak. Ők voltak azok, akik korábban kifejtették, teljesen érthetetlen és szakmailag indokolatlan a gáztározók feltöltése, amivel Orbánék célja mi más, mint a magyarok pénzének lenyúlása. A 24.hu szerint pedig a rezsicsökkentésen keresztül az állam kiveszi a pénzt az emberek zsebéből, hogy extraprofitra tegyen szert. A valóság azonban a lehető legtávolabb áll mindettől, mutatta be a Makronóm elemzése.

 

(mandiner.hu)

 

 

Add tovább!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hont Bandi megint kiakadt, és nekiment Pulainak: ha egy héttel az előválasztás előtt a Publicus mér Karácsonynak 32 százalékot, míg a jelölt kap 27-et, és második lesz; akkor hány centi bőr van Pulai András képén?

Pilhál Tamás átigazolt a Magyar Nemzethez, rögtön brutális cikket írt a libsikről