A nemzeti ellenállás konzultációjának aposztrofált szabotázsakciót azután hirdette meg a Jobbik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság pénteken egyértelműség hiányában nem hitelesítette a rendkívüli munka elrendeléséről és a munkaidőkeret legfeljebb 12 hónapos tartamáról szóló népszavazási kezdeményezéseket, amelyeket jobbikos és momentumos politikusok nyújtottak be magánszemélyként.
Figyelemre méltó, hogy korábban a Jobbik vezetői és prominens politikusai számos alkalommal elítélték a plakátrongálást. Tavaly februárban, amikor feketére festették a Jobbik több hirdetési felületét, Z. Kárpáti Dániel, a párt országgyűlési képviselője hangsúlyozta: méltatlannak és gyávának tartják a plakátok összemázolását.
A múlt év júliusában Staudt Gábor, az akkor még jobbikos honatya emelt szót az ellen, hogy az országgyűlési képviselő-választás előtti kampányban tépkedték a pártja plakátjait, s emellett írásban fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez az ügyben.
– Én nem tartom jónak a plakátrongálást. Azt szeretném, ha egy olyan országban élnénk, ahol nyugodtan ki lehet tenni a véleményeket, és senki nem rongálja meg azokat, hiszen a plakátok azért vannak, hogy az embereknek üzenjenek a politikai szervezetek – hangoztatta Szilágyi György, a Jobbik parlamenti képviselője 2017 júliusában.
Még korábban, 2015 nyarán Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője nevezte eltúlzottnak a baloldal buzdítását a bevándorlásról szóló óriásplakátok megrongálására. A kettővel ezelőtti parlamenti ciklus végén, 2014 márciusában Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke panaszkodott arról, hogy „feltűnően lassan sikerül csak javítani az utángyártott” plakátokat. Vona a hirdetőfelületeik sorozatos rongálását „gőzerővel” folyó hisztériának nevezte.
Magyar Idők
(forrás:www.echotv.hu)
