Fegyőr-féle iskolai leszámolás: a Momentum vezetője bebörtönözné a tanárokat

 

A sokat látott tüntetéskatasztrófa-turistákat is meglepte az az érdektelenség, ami a nyáron még mérhető és szabad szemmel is látható sokaságot megmozgaztó Momentum Mozgalom ma esti tüntetését kísérte. Pedig minden adott volt ahhoz, hogy újra a haladó lapok címlapjain csillogjanak, egyúttal régi tesis sztorikat osszanak meg a bizalmaskodó újságírókkal, továbbá Tiborcz István és Orbán Viktor nevével kapcsolják össze az OLAF többszörös érdeklődését kiváltó, feltételezett közvilágítás-modernizációs visszaéléseket.

Mégis, a tisztes számban összegyűlt médiamunkásokon kívül párt tucat ember érezte csak fontosnak, hogy unottan figyelje a színpadot, miközben a Szívtipró Gimi egymással még nem összeveszett tagjai próbálnak valami izgalmasat mondani.

 

Hiába várakoztak a szimpatizáns-tömegek kései beérkezésére, nagyjából tíz perc csúszás után belátták, hogy ezt a tüntetést is a kritikus tömeg nélkül fogják végrehajtani. Azért gyűltek össze, mert nem pusztán lopásról, korrupcióról van szó, hanem emberéletekről – adta meg a Szívtipró Gimi elnöke az alaphangot.

Orbán embereket ölt, és emberek életét veszélyezteti amellett, hogy 13 milliárd forinttal lopott meg bennünket – ismerkedtünk meg az ítélettel, hogy aztán az is kiderüljön, a Momentum generációjának tagjai értetlenül állnak azelőtt, hogy Orbán meg Orbán és Orbán. Nem hiszi, hogy a rendszerváltozáskor reménykedők erre vágytak, nem hiszi, hogy a fideszesek erre szavaztak – folytatta közelmúltunk értő elemzését a pártelnök, majd kifejtette: ők abban a reményben nőttek fel, hogy a politikusok értünk dolgoznak, nem magukért. Éppen csak az maradt ki, hogy a miniszter eredeti jelentése a szolga, és ehhez méltón kéne viselkedni. Fellélegeztünk.

MINDANNYIAN ELON MUSKOK VAGYUNK, ORBÁN MEG NEM

Ők a valóság és a tények generációja. Ők állnak a robotok és az informatika mögött, a gyári gépek, a banki szerverek, a közlekedési szoftverek mögött.  Az információt és az adatokat nem megmagyarázzák, hanem értik és értelmezik. Tiszteségesen vállalják a felelősséget azokért a rendszerekért, amiket működtetnek. A ránézésre kizárólag bölcsészekből, kurátorokból és lakásszínház-szervezőkből álló közönség ekkor értetlenül nézett, de Fekete-Győr már tovább is lépett.

Az Elios ügyét kapcsolta ide, mert – velük, az ő nyugatról hazahozott robotikai és közlekedésszervező (jogászgyakornok és biciklisfutár) tudásukkal szemben – az Orbánék által kiépített rendszer egyenesen rosszabb lett, és példaként a dunaújvárosi lámpákat hozta. Ott valóban rosszabbak lettek a fényviszonyok, a haladó sajtó is sokat rágódott rajta, egészen addig, amíg valaki nem szólt nekik, hogy ahhoz semmi köze nem volt az Eliosnak, mert másik cég volt a nyertes kivitelező.

De a tények és adatok értelmezőjéig ez már nem jutott el. A következő példája Kecskemét volt, ami köré az Index fúj hantalufit egy Orbánt gyilkosozó, de a cikk állításait semmivel alá nem támasztó fogalmazásban, pedig fényerősséget (2018 van, ez alap) egy sima telefonos alkalmazással is lehet már mérni. Persze a valóságra sosincs szükség a prekoncepció felállításához.

NEM, NEM, SOHA!

Mindezen bűnökön végtelenül felbosszantva magát dobta be az emigrálás kifogyhatatlan témáját.

El akartok költözni külföldre?

– szólította meg aprócska közönségét.

Nem, nem, soha!

– ismételgette saját magának válaszolva, hiszen ő sosem költözne külföldre többet, eleget szenvedett már követeléskezelő gyakornokként. A katartikusnak szánt pillanatot a momentumos aktivistákkal, újságírókkal és propagandistákkal együtt mintegy százfős közönség hevenyészett skandálása kísérte. Érződik tehát már Nemes Balázs hatása, akit a Momentum 2016-ban már elvileg kiragadott abból a fasiszta mételyből, amelyból az azóta elnémult Nem Némulunk El mozgalom egyszer már 2014-ben kiragadta.

BÖRTÖNBE AZ EGYKORI TANÁROKKAL!

Itt már arról hangoskodott a belelendült Fegyőr, hogy el kell menni szavazni, és közben úgy felpumpálta magát, mint a tarajos gyík a Jurassic Parkban az anyósülésen. Szavai szerint azért kell szavazni, hogy lemondassuk a kormányt. Ezen a ponton elbizonytalanodtunk, hogy Fekete-Győr jogi ismeretei nem terjednek ki a kormányváltás és a kormány lemondása közti különbségre, vagy pedig annyira sokat hallgatta Heller Ágnest és Rangos Katalint, hogy már nem is hisz a szabályos kormányváltásban.

A közbeszerzés- és korrupcióügyi lapszemle után Fekete-Győr váratlanul, talán a mostanában el-elmaradozó újságírói érdeklődés miatt személyesre vette az előadást. Arról kezdett el mesélni, hogy neki az ELTE jogi karán Polt Péternél és Busch Balázsnál is kellett vizsgáznia büntetőjogból, és börtönbe fogja őket zárni, mert ők a korrupt politikai elit legfőbb védelmezői.

KISCSOPORTOS LEVEZETÉS

Derült égből villámcsapásként ért minket, hogy a csillogó szemű pártelnök beszéde után nem következett semmi, hanem sebtében véget is vetettek a kínos szenvedésnek. Oszladozni kezdett az amúgy sem valami szoros tömeg, rögtönzött beszélgetőpárok találták meg egymást, hogy csacsogjanak egyet a posztorbáni világról, és még családiasabbá vált az amúgy is békeidőkbeli nagypolgári családi ebéd létszámát idéző közeg. Mi is elvegyültünk, egyikünkkel még Fekete-Győr András is szóba állt, amikor megbizonyosodott afelől, hogy nem újságíró, hanem valami más. Ekkor megnyugodva válaszolt a tények és információk magabiztos ismerője és a dunaújvárosi esti félhomály felelősei közötti feltűnő diszharmóniára, amit meglepő módon a tudatlanságával magyarázott, de megígérte, hogy majd rákeres az Interneten. Eközben egy arra bóklászó néni arról érdeklődött Fekete-Győr felé mutogatva, hogy

Ugye ő a Göncz Kinga fia?

A néni Benedek Mártonra gondolt, amiben az az igazán tragikus, hogy már a Szabadság térről se kell kimozdulniuk az ellenzék legkiválóbb élharcosainak ahhoz, hogy ne ismerjék fel őket.

A tüntetés után Hajnal Miklós bejelentette az esemény hivatalos végét, de aztán a forradalmárok pajkosságával hozzátette, hogy mindenkit a fényekkel való játszadozásra biztat a magukkal hozott lámpákkal. Ezután a szervezők bekapcsolták a mikroadományokból bérelt diszkólámpákat, de más már nem történt, úgyhogy a tüntetés véget értével megbékélve hazamentünk.
(VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ, AMBRÓZY ÁRON, pestisracok.hu)