in

A kormány hamarosan nullás költségvetést mutathat fel – A libsik már magzatpózban sírnak

Karnyújtásnyira van a magyar költségvetés a régóta áhított “német” állapottól, vagyis, hogy egyáltalán ne termeljen hiányt és így nominálisan se növekedjen az államadósság.

Durva számok: ennyire közel lenne Orbán Viktor álma, a nullás költségvetés?

Karnyújtásnyira van a magyar költségvetés a régóta áhított “német” állapottól, vagyis, hogy egyáltalán ne termeljen hiányt és így nominálisan se növekedjen az államadósság. A jelek szerint azonban a kormányra komoly nyomás helyeződik, hogy a mozgásterét ne a deficit csökkentésére használja fel, hanem a munkát terhelő adók csökkentésére.

 

Megjöttek a csökkentő hangok

Épp csak elkezdődött a 2018-as költségvetési év, máris felerősödtek az adócsökkentést szorgalmazó hangok:

  • Matolcsy György jegybankelnök egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy “átfogó versenyképességi reformokat szükséges indítani, aminek kulcseleme kell, hogy legyen a személyi jövedelemadó további csökkentése”.
  • Pár nappal később Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke pedig újabb szja-csökkentést és járulékmérséklést szorgalmazott, szerinte ugyanis tovább kell csökkenteni az adóéket. A fenntartható kifehérítés híve.

Azt már csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy mindketten tagjai a háromfős Költségvetési Tanácsnak, mely rendszeresen véleményezi (a jegybanki és számvevőszéki stáb számításai segítségével) a fiskális politikát és van rálátása a kormány költségvetési mozgásterére.

Durva számok: ennyire közel lenne Orbán Viktor álma, a nullás költségvetés?

Domokos László és Matolcsy György. MTI Fotó: Kovács Attila

Egyik kijelentés sem előzmények nélküli. Az MNB stábja a versenyképességi javaslatok között rendszeresen megfogalmazza az szja-kulcs további csökkentésére vonatkozó igényét. Legutóbb a versenyképességi jelentésben azt hangoztatták, hogy a járulékcsökentések után is magasabb a munkát terhelő adók mértéke a közvetlen versenytársainkhoz viszonyítva, ezért

előnyös lehet a további csökkentés a költségvetési mozgástér függvényében.

Domokos László pedig ezt megelőzően azt nyilatkozta, hogy nem indokolt a 1,5%-os elvonást jelentő munkaerőpiaci járulék további fenntartása. “Az ÁSZ elnökeként és egyben a Költségvetési Tanács tagjaként azt vetem fel: a kormány csökkentse a másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot például fél százalékra” – mondta.

Mit gondol erről a kormány?

Hogy megbecsüljük, mekkora a kormány költekezési mozgástere, érdemes kiindulni a Nemzetgazdasági Minisztérium 2018-as előrejelzéséből. A tavaly év végén bemutatott kitekintés részletezi például, hogy idén mit okoz a hatéves bérmegállapodás a költségvetésben. Ez nagyban meghatározza a további adócsökkentések lehetőségét.

Ezek alapján idén a szocho kulcs csökkentése halmozottan már 584 milliárd forintos bevételkiesést okoz. Ezt ellentételezik részben a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből érkező többletbevételek, valamint a bértorlódás miatti béremelések hatása. A közszférában végrehajtandó béremelések (a minimálbér emelése miatt) és a minimálbérhez kötött ellátások emelkedése viszont csökkentik az előnyt.

Durva számok: ennyire közel lenne Orbán Viktor álma, a nullás költségvetés?

Forrás: Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés 2017-2021, NGM

A kormány az idei évre 2,4%-os költségvetési hiánycélt tűzött ki eredményszemléletben azok után, hogy 2017-ben a hiánycél 1,9% körül teljesülhetett a GDP arányában. Vagyis már ebből is látszik egy óvatos lazítás a választás évében (a nyugdíjasok például megint jól járnak), ám ezek alapján nem neveznénk választási költségvetésnek a 2018-as büdzsét.

Az OTP elemzői legutóbbi anyagukban azzal kalkuláltak egyébként, hogy idén 2% körül lehet a költségvetési deficit, vagyis ezek alapján lenne mozgástere a kormánynak.Közben pedig idén nagyobb mértékben folynak be az uniós források, melynek köszönhetően az adósság csökkentése is könnyebb lesz, ha nem lesz szükség a projektek előfinanszírozására. Várakozásaik szerint a költségvetési politikát övező kockázatok (közszférában jelentkező bérnyomás, EU-s elszámolások, kamatpálya, esetleges statisztikai felülvizsgálatok) miatt a kormány óvatos lesz idén, ezért a komolyabb költségvetési lazítás esélye jelenleg mérsékelt.

Majd hosszabb távon

Az NGM egyébként azzal számol, hogy 2020-ra, illetve 2021-re alakul ki jelentős mozgástér a költségvetésben. Az adócsökkentési és fejlesztési alap összege ugyanis 2020-ra 440 milliárd forint lehet, 2021-re pedig 710 milliárd forintot érhet el. Egy ekkora összeget három célra használhat fel a kormány (vagy ezeket vegyítheti):

  • Elképzelhető, hogy ezzel az alappal a kormány már az elapadó uniós források következményeire készül fel és ebben a két évben forrást teremt nagyobb beruházási programok finanszírozására (mint például Paks II),
  • Az is lehet, hogy a régóta vágyott egyszámjegyű szja-kulcsra készül fel.
  • Vagy az alappályán kialakuló hiányt csökkentheti.

Ha ugyanis összehasonlítjuk az alap 2020-ban és 2021-ben kimutatott összegét, akkor megállapíthatjuk:

két év múlva közel nullás, három év múlva pedig teljesen nullás lehetne a költségvetés, ha a (jelenlegi ismereteink szerint számolt) teljes költségvetési mozgásteret a deficit lefaragására fordítaná a kormány.

Más kérdés, hogy a korábban bemutatott nyilatkozatok alapján a kormányra adócsökkentési nyomás helyeződik és emiatt elképzelhető, hogy a választások előtt a kormánypártok részéről még inkább felpörög az ezzel kapcsolatos kommunikáció.
(portfolio.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

BRÉKING! – Politikai puccs: Simicska átvette az LMP irányítását

Elemző: Durva kampányra kell felkészülni – A liberális Fake News mindent elönt