in , ,

A DK ezt is elbukta: nem lesz európai minimálbér

A TAGÁLLAMOK NEM KÍVÁNJÁK BRÜSSZEL KEZÉBE ADNI A FIZETÉSEKKEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEKET

Legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg az Európai Unió a tagállamok minimálbér-meghatározási gyakorlatára. Magyarország és Ausztria mellett a tagállamok és a szociális partnerek többsége is elutasítja az egységes bérezés elveit, noha annak szándékával mindenki egyetért. Brüsszel kötelező iránymutatásai ráadásul hátrányosan is érinthetik a munkavállalókat és az érdekképviseletek autonómiáját.

Egyelőre alig van esély az európai minimálbér bevezetésére, vagyis az Európai Bizottság legkisebb keresetekre vonatkozó, kötelező érvényű irányelvének az elfogadására. Magyarország és Ausztria a május elején megrendezett, portói szociális csúcstalálkozón egyetértett abban, hogy minden munkavállalónak a megélhetéshez szükséges bért kell kapnia, ám azt nyíltan ellenezték, hogy kötelező uniós irányelvet kelljen figyelembe venniük a tagállamoknak a kötelező legkisebb kereset összegének a meghatározásánál.

Az Európai Bizottság múlt év végén jelentette be, hogy a minimálbér meghatározása tagállami hatáskörben marad, ugyanakkor irányelvet fogalmazott meg az összeg kialakításához. Az uniós irányelv kötelező érvényű, vagyis Brüsszel szempontjait tagállami szinten is el kellene fogadni,

a tagállamok többsége ugyanakkor hallani sem akar a bér- és munkaügyi kérdések központosításáról.

Az európai szociális körülmények javítására Portóban tett közös nyilatkozat nem tartalmazza az európai minimálbér elképzelését.

Brüsszel terveivel az uniós szervek sem értenek maradéktalanul egyet:

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az állásfoglalásában jelezte, irányelv elfogadására nem kerülhet sor, uniós szinten mindössze ajánlásokat érdemes megfogalmazni.

Rámutatnak, hogy a kollektív szerződéses lefedettség hetven százalékra emelésének a kötelezettsége és a tagállami minimálbér-tárgyalásokon is

kötelező érvényűnek szánt uniós iránymutatások nemcsak a tagországok, de a szociális partnerek autonómiáját is csökkentenék.

A kötelező európai minimálbér emellett káros gazdasági hatásokkal is járhat, és tovább súlyosbíthatja a Covid–19-járvány okozta gazdasági nehézségeket, próbára téve a kisvállalkozások teljesítőképességét. Mindezzel

végső soron a munkavállaló járna rosszabbul, mivel hátráltatná a munkahelyteremtést, és arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy a szürke- és feketezónában foglalkoztassanak.

A bizottság az iránymutatás-tervezetében azt hangsúlyozza, figyelembe kell venni a tagállamok minimálbér-meghatározási szokásait. Ennek oka, hogy a 27 uniós tagország közül hat államban – Cipruson, Ausztriában, Finnországban, Svédországban, Dániában és Olaszországban – nincs a magyarországihoz hasonló állami minimálbér. Ezekben az államokban ágazati kollektív szerződések határozzák meg az adható bérminimumot.

Ettől a gyakorlattól nem kívánnak eltérni ezek a tagállamok, ami rámutat arra is, hogy a bérezéssel kapcsolatos gyakorlatok is jelentősen eltérnek.

Magyarország minimálbér-meghatározási gyakorlata ugyanakkor a legtöbb tagországhoz képest közelebb áll a brüsszeli célokhoz.

Idehaza a javasolt szociális érdekegyeztetés határozza meg az összeget, vagyis a munkaadók és a szakszervezetek alkuja.

A magyar kormány ráadásul évek óta hangsúlyozza, hogy nem kíván beleszólni a döntéshozatali folyamatba,

ezzel meghagyva a szociális partnerek autonómiáját, igazodva az európai elvárásokhoz.

Hazánkban ráadásul a minimálbér összege az elmúlt években többször is meghaladta az egyik számítási módszer szerint elfogadható mértéket, vagyis a mediánbér hatvan százalékát.

Az idei kisebb emelés miatt most nem érjük el ezt a szintet, de a tagállamok többségénél közelebb van a mutatóhoz a magyar minimálbér.

Fontos, hogy idehaza kétféle minimálbér létezik. A statisztikákban szereplő ténylegesen kötelező legkisebb bérre a munkavállalók mindössze öt-hat százaléka van bejelentve, míg a jóval többeket érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum nem szerepel a nemzetközi statisztikákban,

noha minden elvárást messzemenően meghalad az összege.

 

(Nagy Kristóf, magyarnemzet.hu)

 

 

Oszd meg a barátaiddal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Agyhalál – Kálmán Szolga szerint túl sok a lélegezetőgép, máskor a DK pedig azt mondta, hogy kevés

Trombitás Kristóf: a Karácsony mögé beálló balliberális értelmiséget a gyűlölet tartja össze