Bekövetkezhet az, amire Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már több alkalommal felhívta a figyelmet: újra több tízezer migráns indulhat útnak Európa felé. Brüsszel három év alatt sem talált megoldást az illegális bevándorlási válságra, sőt a brüsszeli javaslatok jellemzően bevándorláspártiak és a betelepítési kvótát támogatják, Soros György migránssimogató szervezeteivel karöltve.
A gyenge határvédelem miatt új útvonalat választottak az illegális bevándorlók. A Görögországból induló, Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián át vezető útvonal az embercsempészek figyelmét is felkeltette.
Sok esetben az illegális bevándorlók embercsempészek közreműködésével utaznak az új útvonalon, több ezer eurót is kifizetnek azért, hogy eljussanak Nyugat-Európába, az új útvonal tagországai pedig nem voltak felkészülve arra, hogy a bevándorlók rajtuk keresztül próbálják meg bevenni Európát. Horvátország NGO-kal és bűnszervezetekkel küzd, Bosznia-Hercegovina kész kirendelni a katonaságot, míg Montenegró határkerítés felállítását helyezte kilátásba. Így próbálják megakadályozni az ellenőrizhetetlen illegális bevándorlást.
GÖRÖGORSZÁG ISMÉT KEZD MIGRÁNSTÁBORRÁ VÁLNI
Szijjártó Péter néhány hete Athénban hívta fel a figyelmet, hogy Európa déli határai továbbra is tárva-nyitva vannak, így könnyen megismétlődhet a 2015-öshöz hasonló tömeges bevándorlási válság.
A magyar külügyminiszter állítását támasztja alá, hogy Görögországba 2017. május végéig csaknem 7 ezren érkeztek illegálisan, míg a 2018-as év ugyanezen időszakában már több, mint 18 ezren. Athén központi Viktória terén is ismét megjelentek migránscsoportok, a téren alszanak, megnehezítve a környék lakosainak hétköznapjait. Az égei-tengeri szigeteken a hivatalos adatok szerint jelenleg 16.660 regisztrált bevándorló tartózkodik.
Albánia osztrák támogatást kért, miután már 2166 migráns tartózkodik az országban, tavaly ugyanilyenkor viszont még csak 1090-en voltak. Montenegrót a migránsválság első hulláma elkerülte, az új útvonal viszont már ezen az országon is keresztülmegy. Idén eddig 1555 főt regisztráltak, ezért a magyarországihoz hasonló kerítést terveznek az Albániával közös határszakaszon. Magyarország, egy korábbi ígérete nyomán, 25 kilométernyi határvédelmi drótot adományozna Montenegrónak.
Egy sor, amelynek nincs vége (kép forrása: hirado.hu)
60 EZER MIGRÁNS A BALKÁNON VÁRJA A LEHETŐSÉGET
Bosznia-Hercegovinában az év eleje óta erősödik a migrációs nyomás, idén 5116 illegális határátlépést regisztráltak, míg a tavalyi évben összesen 755 illegális migráns érkezett az országba. Fennáll a veszélye, hogy az ország migrációs hotspottá válik, és a hivatalos szervek sem számítanak a nyomás enyhülésére, egy komolyabb migrációs hullám kezelése viszont meghaladná a pénzügyi lehetőségeit. A bosnyák-horvát határ boszniai oldalán fekvő Bihácson és környékén felütötte a fejét a tetvesség és a rühesség, ezért a Vöröskereszt beszüntette az önkéntesek ételosztását.
Innen Horvátország a következő célpontjuk, ahol folyamatosan nő a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma. A horvát belügyi szolgálatok a migrációs létszám 40 százalékos emelkedését regisztrálták, és a valós szám ennél is magasabb lehet.
A schengeni ambíciókat dédelgető Horvátország kifelé igyekszik elfedni a problémát, miközben hatóságai komoly harcot vívnak az embercsempészekkel és az NGO-kkal. Horvátországból a kiépített határvédelmet nélkülöző Kupa folyó átszelésével jutnak át a migránsok Szlovéniába, innen pedig szabad az útjuk Nyugat-Európa felé. Emiatt az ország határkerítést tervez a Kupa folyó mentén és más szakaszokon is. Boštjan Šefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára szerint jelenleg 50-60 ezer olyan migráns tartózkodik a nyugat-balkáni útvonalon, aki Nyugat-Európába akar eljutni.
forrás: Origo
(pestisracok.hu)
