in

Választási rendszerek: mi lett volna, ha? – Így nézne ki a kormány összetétele más választási rendszerekben

Több európai ország választási rendszerében is megszerezte volna legalább az abszolút többséget a vasárnap szerzett szavazataival a Fidesz-KDNP pártszövetség

 

Több európai ország választási rendszerében is megszerezte volna legalább az abszolút többséget a vasárnap szerzett szavazataival a Fidesz-KDNP pártszövetség – derül ki a felvidek.ma elemzéséből.
Forrás: felvidek.ma

A részletek kifejtése előtt tisztázni kell, hogy alapvetően háromféle típusú választási rendszer létezik: többségi, arányos és vegyes, ám ezeken belül számos specifikus eltérés lehet, amely tetten érhető akár a parlamentbe jutási küszöb nagyságában, vagy a vegyes rendszer esetében a többségi és arányos elem megoszlásában.

Az elemzésben számba vett rendszereket tekintve a brit választási rendszer tipikus példája a többségi rendszereknek, kizárólag egyéni választókerületekben megszerezhető mandátumokat eredményez. Ennek sajátossága, sőt célja, hogy stabil kormány jöjjön létre, azonban adott esetben akár aránytalan választási eredményhez is vezethet, hiszen előfordulhat, hogy jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező párt nem kerül be a parlamentbe. A Westminster-típusú demokráciákban alkalmazott választási rendszer lényege, hogy az adott országot annyi választókerületre osztják fel, amennyi megszerezhető parlamenti mandátum van és a választókerületekben a győztes mindent visz, függetlenül attól, hogy mennyi szavazatot szerzett a többi jelölt.

Az arányos választási rendszerek tipikus eleme a listás szavazat, itt pártlistákra voksolhatnak a választópolgárok és az így megszerzett arányok szerint alakulnak a parlamenti mandátumok. Európában ilyen szisztémát alkalmaznak például Szlovákiában, Ausztriában, Bulgáriában, Romániában, Hollandiában és Németországban is. Ezekben az országokban is megfigyelhetők specifikus, akár részben többségi elemek.

A magyarországi választási rendszer e két típus sajátosságait ötöző vegyes rendszer (de ilyen volt a 2014-es választást megelőzően is): 106 mandátum szerezhető meg egyéni választókerületben, 93 pedig pártlistán.

Az április 8-i országgyűlési választási eredménye szerint a Fidesz-KDNP szinte valamennyi európai országban megszerezte volna legalább az abszolút többséget, de Olaszországban és Franciaországban a kétharmadot is, az Egyesült Királyságban viszont 85,85%-os többséget ért volna el.

 

A többségi rendszert használó országokra kivetített számítás


Magyarország egyéni választókerületei és a megszerzett mandátumok eloszlása. Kép forrása: valasztas.hu


Budapest egyéni választókerületei és a megszerzett mandátumok eloszlása. Kép forrása: valasztas.hu

Az Egyesült Királyságban, ahol csak egyéni választókerületekben, egyfordulós választáson szerezhető mandátum, a következő eredmény született volna:

Fidesz-KDNP – 85,85%, MSZP-P – 7,55%, DK – 2,84%, Együtt, Jobbik, LMP, Független – 0,94%

A szintén többségi, de kétfordulós francia- és a kombinált választási rendszert alkalmazó Olaszországban is jelentős parlamenti többséget szereztek volna a kormánypártok.

 

Az arányos rendszert használó országokra kivetített számítás


A magyar választási rendszerben listás mandátumot szerzett pártok. Kép forrása: valasztas.hu

A felvidek.ma elemzése rámutat, hogy Szlovákiában kizárólag pártlistás szavazás útján szerezhető parlamenti mandátum, de csak azon pártok esetében, amelyek elérik az 5%-os bejutási küszöböt. Az ezt el nem érő pártok helyeit a bejutók között osztják szét. Eszerint a szlovákiai rendszerben a következő végeredmény alakult volna ki:

Fidesz-KDNP – 52,63%, Jobbik – 20,81%, MSZP-P – 13,19%, LMP – 7,40%, DK – 5,97%

Tehát a 150 tagú szlovák parlamentben 79 fővel kényelmes abszolút többsége lennének a magyar választáson elsöprő győzelmet arató kormánypártoknak.

A többi arányos választási rendszert használó országban – pl. Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Németországban – is hasonló eredmény született volna. Németországban azonban a listák mellett szavaznak egyéni jelöltekre is, de ott kompenzálják a listás bejutók számát akképpen, hogy megfeleljen a Bundestag (a kétkamarás német parlament alsóháza) összetétele a listás eredménynek, de az 5%-os bejutási küszöb miatt mégis ilyen eredmény születne.

Hollandiában az önálló listát állító pártoknak nincs parlamentbe jutási küszöb (a közös listát állítóknak is csak 2%), így itt a Momentum (2,84%), a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (1,69%) és az Együtt (0,64%) is szerzett volna mandátumot és a Fidesz-KDNP 49,86%-kal éppen csak, egy mandátummal lecsúszott volna az abszolút többségről.

A felvidek.ma elemzését IDE kattintva tekintheti meg.

(felvidek.ma, demokrata.hu)

(forrás:demokrata.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Május 7-én tartja alakuló ülését az Országgyűlés

Apáti Bence: Nyertünk, de ha vesztettünk volna is maradok – avagy ellenzékből is lehet szeretni a hazát