Az MSZP három kérdésben kezdeményezett népszavazást. Az első arra vonatkozott, hogy a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra történő belépésért ne kelljen belépődíjat fizetni.
Az NVB tagjai 6:5 arányban úgy döntöttek, hogy a kérdés nem hitelesíthető, mert az alaptörvény módosítását célozza, arról pedig nem lehet népszavazást tartani. Az NVB többsége egyetértett abban, hogy az önkormányzatok alaptörvényben biztosított tulajdonosi joggyakorlását korlátozná, ha a sikeres népszavazás után nem szedhetnének belépődíjat. A strandok kérdése helyi közügy, a választópolgárok a képviselő-testületen keresztül vagy helyi népszavazással jogosultak dönteni róla, egy országos népszavazásnál azonban épp a helyi választópolgárok lennének kisebbségben és kizárva a döntésből, hogy a területükön lévő ingatlannal hogyan rendelkezzenek – állapította meg az NVB.
A második kérdés azt célozta, hogy az Országgyűlés rendeljen el a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra a 2020. augusztus 1. napján fennálló állapothoz képest építési és változtatási tilalmat. Az NVB 7:4 arányban ezt a kérdést sem hitelesítette, többek között arra hivatkozva, hogy a változtatási tilalomról az önkormányzatok, az építési tilalomról pedig a kormányhatározat alapján az önkormányzatok és állami hatóságok dönthetnek, nem pedig az Országgyűlés. Országos népszavazást márpedig csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani.
Emellett egy eredményes népszavazás után legkorábban 2021-ben tudna jogszabályt alkotni az Országgyűlés, vagyis felmerül a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközés is. Az NVB szerint a kérdésben azért sem lehet népszavazást tartani, mert korlátozná a helyi önkormányzatok tulajdonhoz való jogát, amit az alaptörvény garantál.
A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés rendeljen el a természetes tavak melletti köztulajdonban álló strandokra elidegenítési és változtatási tilalmat. Az NVB 6:5 arányban úgy döntött, ez a kérdés sem hitelesíthető, részben a korábbi kérdéseknél már ismertetett érvek miatt, részben pedig azért, mert az elidegenítési tilalmat csak egy jog biztosítására lehet bejegyezni, a biztosított jog fennállásának időtartamára, ebben az esetben azonban nem tudható, mi az elidegenítési jog korlátozásának az alapja.
Az NVB határozatai nem jogerősek, 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani ellenük a Kúriához. Az MSZP elnöksége azt közölte: az MSZP minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog, így „előbb-utóbb lesz népszavazás” a természetes tavak „hozzáférhetőségével” kapcsolatban. Molnár Zsolt pártelnök szerint politikai színjáték zajlott a testület erről döntő ülésén, a bizottság többsége pedig végül mondvacsinált okokból utasította el a népszavazás kiírását 6:5 arányú szavazással.
A pártelnök szerint a hatalom fél attól, hogy a nép véleményt nyilvánítson, ha kell, a Kúriáig is elmennek a jogorvoslati szándékukkal, de azzal is megelégszenek, ha a kormány – a vasárnapi boltzár eltörléséhez hasonlóan – megfutamodik és eleget tesz követeléseiknek. – A csata még nem dőlt el, és meg fogjuk nyerni – jelentette ki Molnár.
(magyarnemzet.hu)
Oszd meg másokkal is!
