Tordai Bencének megmutatjuk, hogy milyen hatással van a növényekre a CO2 – Tisztázzuk

Tordai!

Te nagytudású, aki annyira küzd a klímaválság ellen (ergo: nem tesz semmit, csak pofázik), mutatunk pár érdekességet, hogy az ellenségnek kikiáltott CO2, azaz széndioxid milyen hatással van a Föld növényeire:

Biztosan hallottál már a co2-es akvarisztikáról. Nem? Akkor segítünk.

Íme egy kép:

Látod mennyire kipusztította a növényeket a co2? Nem? Mi sem.

 

Még egy kép a Co2 kezelés előttről, és a kezelést követően:

 

Most pedig jöjjön egy kis kémia, meg biológia, csak Neked!

„Malthus a XVIII. század végén azt mondta, hogy ki fog halni az emberiség, mert az élelemtermelés számtani, míg az emberiség növekedése mértani haladvány szerint fog nőni. Nagyot tévedett! Nem számolhatott azzal, hogy az ipari forradalom azzal, hogy a fosszilis energiákat felszabadítva egyre növekvő mértékben szaporítja a légkör CO₂-tartalmát, hihetetlen mértékű termésnövekedés fog alakulni.”

 

„A szén-dioxid növényi táplálék, légtrágya. A növények szárazanyag-tartalmának 1%-a kerül a talajból a növényzetbe. A tápanyagok zömét (99%-át) a levegőből veszi fel a vegetáció. Az asszimilált szárazanyag tartalom 99%-ából 50% a szén, 45% a hidrogén, 0,5-1% szervetlen anyag (P, K, Na), a többi oxigén. A növények a táplálékot vízben oldottan veszik fel, továbbá azért is van szükségük H₂O-ra, hogy a testhőmérsékletüket optimális szinten tartsák. 20-25 °C-nál a legtermelékenyebbek. A C3-as típusú növényekhez képest a C4-esek lényegesen magasabb hőmérsékleten fotoszintetizálnak és produktivitásuk is magasabb. Az első fotoszintézis folyamatban 4 szénatomot kötnek meg. ”

 

És végül egy felmérés arról, hogy pontosan milyen hatása van a CO2-nek  a növényekre:

• a teljes növény vízfelhasználása 5-20%-kal csökkent emelkedett CO₂-koncentráció mellett (Leakey, A. D. B. et al. 2009).
• Másodlagos fiziológiai hatások. Gyorsabb növekedés: a felszín feletti szárazanyag 17%-kal, míg a felszín alatti több mint 30%-kal nőtt (Ainsworth, E. A. – Long, S. P. 2005, de Graaff, M. A. et al. 2006). A növekedés megfigyelhető a haszonnövények terméshozamában: 12-14%-os hozamnövekedés a búza, rizs és a szójabab esetén (Ainsworth, E. A. 2008, Long, S. P. et al. 2006).
• Változások a növényi szövetek kémiai összetételében: a nitrogénkoncentráció a szövetekben levél-tömegegységre vonatkoztatva 13%-kal csökkent (Ainsworth, E. A. – Long, S. P. 2005). A tömegegységre jutó nem szerkezetépítő szénhidrátok mennyisége 30-40%-kal nőtt (Ainsworth, E. A. – Long, S. P. 2005, Ainsworth, E. A. 2008).

 

Na, kedves Tordai, reméljük tudtunk segíteni, és a jövőben nem beszélsz faszságokat!

Puszi!

 

mindenszo.hu

 

Oszd meg másokkal is!