Mit tanulhatunk a skandináv várostervezéstől? – ezzel a címmel jelent meg átfogó írás a BBC online kiadásán. A cikk az északi fővárosok sajátos karakterjegyeit méltatja, felvetve a kérdést, hogy azok modellként szolgálhatnak-e más országoknak. Merthogy Stockholm, Koppenhága, Oslo és Helsinki rendre a legélhetőbb huszonöt főváros listáján szerepel, s a cikk szerint ez a trend a jövőben is folytatódik.
A közbiztonságról ugyanakkor nem esik szó a BBC cikkében, ahogyan az sem derül ki belőle, hogy ez a szempont milyen súllyal esik latba a fővárosokat rangsoroló listák szerkesztésekor. A skandináv várostervezés vitathatatlan előnyei mellett ugyanis látványosan terjed az erőszak, ami különösen Svédországban okoz problémát. A jelenségről október végén közölt nagy visszhangot kiváltó cikket a brit Spectator hírportál. Paulina Neuding svéd újságíró cikke szerint 2019 januárja és júniusa között több mint száz bomba robbant fel az országban, 2018-ban a százhatvanat is meghaladta a robbantásos merényletek száma. Stockholmban előfordul, hogy egyetlen éjszaka alatt több bomba is felrobban, Neuding cikke szerint egy helyi szír ortodox templom háromszor szenvedett el pokolgépes merényletet. „Normálissá vált, ezzel írható le a legjobban az, ahogyan a helyiek viszonyulnak az erőszakhoz. Hétköznapi élmény, hogy valakit sérelem ér” – írja a svéd publicista. Nagy felháborodást váltott ki, hogy a svéd közszolgálati televízió, az SVT nem számolt be a stockholmi hármas robbantásról. A liberális Dagens Nyheter napilap pedig korábban a „biztonságtagadó” szóval élcelődött a közbiztonság miatt aggódókon, a liberális-baloldali kormány pedig kommunikációs kampányt indított a migráció hasznosságát hangoztatva. „Érveiket azonban minden egyes elhajított gránát aláássa” – jegyzi meg epésen Paulina Neuding, s a svéd újságírón túl mások is arra figyelmeztetnek, hogy nyilvánvaló kapcsolat van a robbantások és a migráció között.
Egy másik elismert újságíró, Janne Josefsson az elhibázott bevándorláspolitika ellen emelt szót. A multikulturalizmus szerinte a svédországi apartheid rendszer kialakulásához vezetett, a bevándorlás ugyanis szegregációt szült. Ezáltal mára nincs egységes állam, Svédországban párhuzamos társadalmak léteznek egymás mellett. Josefsson szerint ebből kizárólag az egymással háborúzó bűnbandák profitálnak. „A göteborgi Shumila iskolában a diákoknak egy százaléka beszéli anyanyelvként a svédet” – írta, az intézet a bűnbandák kedvelt toborzóhelyévé vált. Az itt tanuló fiúk 26 százaléka ellen indult valamilyen rendőségi eljárás. Közben a szocialista kormány folyamatosan tagad, s mikor az már kevés, lehetetlenségeket hord össze. „A társadalmunk éppen olyan, amilyet megérdemlünk” – zárja sorait az újságíró.
Szintén nagy port kavart Wilhelm Agrell biztonságpolitikai szakértő nemrég megjelent publicisztikája. A Lundi Egyetem tanszékvezetője szerint az egymással harcoló bűnbandák aláássák a svéd állam stabilitását, ezzel az erőszaknak sajátos, önmagát gerjesztő dinamikája lesz, hasonlóan az 1980-as években Bejrútban vagy a 90-es években a Balkánon történtekhez. „Az állam hatalma lépésről lépésre szűnt meg. Országunk megtört” – írta Agrell, aki szerint az erőszak a svéd politikusok vágyvezérelt gondolkodása, az ország biztonságába vetett alaptalan hit miatt szabadult el. Dick Erixon svéd író ezzel kapcsolatban megjegyzi, a kormány nem fogja meghallani a vészkiáltásokat. „Nincs meg az intellektuális kapacitás ahhoz, hogy megértsék: Svédország nem az a hely, ami húsz évvel ezelőtt volt” – írta.
Szivárványsereg
Majd a hadsereg megoldja – olvasható a bejegyzés a válságos svéd közbiztonságról szóló egyik, Twitteren zajló vitában. A cinikus felhasználó kommentárjához fotót is mellékelt, melyen a svéd hadsereg toborzóanyaga látható: ezen egy fiatal egyenruhás arcára nem a megszokott, sötétzöld álcafestéket, hanem szivárványszínű sminket visz fel. „Azért dolgozunk, hogy élhess, ahogyan szeretnél, és azzal, akit szeretsz” – írják az LMBTQ-közösséget célzó propagandaanyagban. A svéd hadsereg támogatja a homoszexualitás nyilvános vállalását, ami időnként társadalmi vitát szül. Tavaly a stockholmi Pride rendezvényen a hadsereg tagjai is felvonultak, sokak szerint ezzel politikai kérdésben foglaltak állást. (MN)
(Buzna Viktor, magyarnemzet.hu)
Oszd meg másokkal is!
