A Magyar Honvédségnek és a rendvédelmi szerveknek köszönhetően ma Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa – jelentette ki a honvédelmi miniszter szerdán Budapesten, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti meghallgatásán.

Simicskó István elmondta: a Magyar Honvédség alapvető nemzeti és nemzetközi feladatai között az illegális migrációs helyzet kezelésében mintegy 17 ezer katona vett részt a déli határok védelmében a rendvédelmi szervekkel közösen. A missziós létszámot idén Irakban és a nyugat-balkáni térségben is növelték, három kontinens 14 országában mintegy ezer katona teljesít külszolgálatot.

Személy szerint az egyik legfontosabb fejlesztésnek nevezte a tartalékos rendszer új alapokra helyezését, a területvédelmi tartalékos rendszer elindítását. Elmondta: mostanáig több mint ezren regisztráltak az új rendszerbe. Azt tervezik, hogy 2026-ra mind a 197 járásban legyenek tartalékos egységek. A tartalékos állomány céllétszámát húszezerben határozták meg.

Azt mondta: a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési programmal – amelyhez hozzá vannak rendelve a költségvetési források is – a Magyar Honvédség Közép-Európa meghatározó haderejévé fog válni, és a NATO szövetségi rendszerét is tovább erősíti majd.

Mindemellett a Magyar Honvédség aktívan részt vesz a Közép-európai Védelmi Együttműködésben és a V4-ben is, és hamarosan mindkét szervezetben egy időben látja el Magyarország az elnöki feladatokat.

Nincs olyan fegyvernem, ahol „előbb-utóbb” ne következne be fejlesztés – mondta Simicskó István.

Kifejtette: a szállítórepülőgép- és helikopterflotta megújításával is foglalkoznak. Utóbbi kapcsán elmondta: felújítások mellett, ha a források rendelkezésre állnak, új helikopterek beszerzését is tervezik.

A szárazföldi haderőnem eszközfejlesztése is része a programnak, mindemellett az elmúlt időszakban arra is törekedtek, hogy a Magyar Honvédség működőképességének megtartása mellett elindítsanak olyan fejlesztéseket is, amelyekkel az új típusú kihívásokra is reagálni tudnak.

A haderőfejlesztési program része a magyar hadiipar újraélesztése is, aminek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő ereje is van.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években a honvédségnél sikerült megállítani az elvándorlást, a Magyar Honvédség kiszámítható életpályát és társadalmi megbecsülést jelent a magyar katonáknak.

A Zrínyi 2026 program döntései is katonacentrikusak – jegyezte meg.

Simicskó István elmondta: 1,2-1,3 milliárd forint költségvetési forrásból a Honvéd Egészségpénztár károsultjai közül valamennyi igényjogosultat sikerült kártalanítani.

Kitért arra is, létrehozták a honvédelmi sportszövetséget, elindítottak egy lőtérfejlesztési programot és egy kadétprogramot is, ennek keretében több középiskolával kötöttek szerződést. Kiemelte továbbá, hogy a felsőoktatásban is népszerű a honvédelmi ismeretek tantárgy. Ennek kapcsán szólt arról, hogy aki egyetemi tanulmányai mellett vállalja a tartalékos alapképzést, komoly ösztöndíjban részesülhet.

Beszámolt arról is, hogy az első világháborús évforduló kapcsán az emlékművek, hadisírok helyrehozása is jó ütemben halad.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes elnöke elmondta, nem régóta tölti be a testület elnöki posztját, de már ezalatt is azt tapasztalta, hogy a folyamatos „leépítés, megtűrtség, lezüllés” érzése helyett a magyar katonák az elmúlt néhány évben már azt érzik, hogy komoly fejlesztés indult meg a Magyar Honvédségnél.

Firtl Mátyás, a bizottság KDNP-s alelnöke megköszönte a Magyar Honvédség teljesítményét.

Vadai Ágnes, a bizottság független tagja is azzal kezdte felszólalását, hogy a magyar katonáknak tolmácsolja a Demokratikus Koalíció köszönetét, ugyanis – mint fogalmazott – sokat tettek azért, hogy a Magyar Honvédség megbecsültsége a nehéz körülmények ellenére is elfogadható legyen.

A DK politikusa ugyanakkor hiányolta a miniszteri beszámolóból a Zrínyi 2026 program konkrétumait, a szállítórepülőgép- és a helikopterbeszerzési tendereket, azok pontos költségvetési forrásait.

Ennek kapcsán Vadai Ágnes a szállítógépek beszerzését nevezte a legsürgetőbbnek, hogy – mint felidézte – „ne fordulhasson elő még egyszer”, hogy a magyar katonák nem tudnak időben hazajönni a misszióból, vagy a köztársasági elnök nem tud felszállni a Magyar Honvédség szállítógépével.

Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke pedig – honvédelmi adatokra hivatkozva – azt mondta, drámai létszám- és eszközhiány van a Magyar Honvédségnél, és az általa hivatkozott beszámolók szerint több ponton működőképességi zavar van.

Németh Szilárd erre reagálva kiemelte, hogy az általa is ismert titkos minősítésű anyagokban nem olvasott olyat, hogy „a Magyar Honvédség romokban hever”. Ezzel együtt megjegyezte, eljárás is indulhatna Harangozó Tamás ellen titoksértés miatt.

Harangozó Tamás a titoksértés vádjára védekezésül elmondta, következtetését például a honvédség létszámadatai alapján mondta, és mivel konkrét számot nem közölt, nem követett el titoksértést. Ennek nyomán viszont fel is vetette a honvédelmi vezetésnek, hogy a honvédségi létszámadatok legyenek nyilvánosak.

(MTI)

(kormany.hu)