in

Siker! – Az idei almacsatát a gazdák nyerték – 3,5 milliárd forint maradt a magyar gazdák zsebében

Az induló árhoz viszonyítva 54 százalékos emelkedést sikerült elérniük a gazdáknak a léalma felvásárlási árát tekintv

Az induló árhoz viszonyítva 54 százalékos emelkedést sikerült elérniük a gazdáknak a léalma felvásárlási árát tekintve, ez pedig azt jelenti, hogy 3,5 milliárd forint maradt a magyar gazdák zsebében. Az idei almacsatát az összefogás segítségével ugyan megnyerték a gazdák, de a léalma és az étkezési alma értékesítésében számos megoldandó probléma maradt – írja a hirado.hu.

A felvásárlók és a termelők megegyezését követően, csütörtökön megkezdődött az ipari alma beszállítása a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei feldolgozóüzemekbe. Az almatermesztők kitartása meghozta az eredményt, hiszen a felvásárlók által korábban meghirdetett felvásárlási árat az elmúlt három hét tüntetései és a tárgyalásai után sikerült 20 forintra felemelni.

Most a termelők ugyan megnyerték az almacsatát, de a legfontosabb feladat számukra a jövő szezontól a hosszú távú termeltetési szerződések kidolgozása és az alma minimális felvásárlási árának meghatározása, de szükség van a betakarításhoz szükséges gépek és eszközök vásárlásának támogatására is.

„A rendszerváltás előtti utolsó években még működött egy olyan felvásárló és feldolgozó rendszer, amely ezeket a problémákat nagyrészt lefedte” – fogalmazott a Boros Imre a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A közgazdász hozzátette, a mezőgazdaság szereplői akkor már felismerték, hogy „az a nyerő, ha a földtől egészen a fogyasztóig eljutunk”, és okosabb helyen erre még a finanszírozást is rácsatolják.

Fotó: MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

A közgazdász kiemelte, ezt a rendszerváltás lendülete szétzúzta, kezdve azzal, hogy a földek nem kerültek vissza a tulajdonosokhoz, hanem megkezdődött a kárpótlási jegyek  cirkusza, amelyen a spekulánsok nyertek, a rendszerváltás privatizációs folyamata úgy kezdődött, hogy vagy hagyták tönkremenni az élelmiszer-feldolgozókat, vagy nyugati kézbe adták. „Mindenhova beiktattak vérszívókat” – fogalmazott a közgazdász.

Óriási teendők vannak

Boros Imre úgy vélekedett: óriási teendők vannak. Kifejtette, csökken a gazdasági növekedés, ha a profitot kiviszik az országból. „Arra van szükség, hogy a fogyasztóktól kapott árbevételből képződött jövedelem mind itt maradjon, de ha az nem következik be, hanem elcsúszik valahova oldalra, például külföldi kereskedők zsebébe, akkor a gazdasági növekedésünk üteme csökken” – világított rá.

Arról is beszélt, hogy technikai fejlesztésre is szükség van, így például magyar kézben levő léfeldolgozóra is.

Példát is hozott a negatív folyamatokra: a tejből tejfölt, vajat, sajtot lehet készíteni. Ha itt Magyarországon egy külföldi feldolgozó felvásárol egy üzemet, itt dolgozzák fel a termékeket olcsó magyar munkaerővel, mégis rákerül a külföldi címke a termékre, és importtermékként adják el Magyarországon. „Nyilvánvalóan a haszon az kint, a munka meg itt” – kommentálta.

Van megoldás

A léalmáról azt mondta, nyilván a 13, vagy a 20 forintos felvásárlási árral is óriási hasznuk marad a terméken a feldolgozóknak, azonban hozott egy pozitív példát: Zala megyében egy önkormányzat megvett egy 5-6 hektáros almatermő területet, és látván, hogy milyen hajcihő alakult ki a léalma felvásárlási ára körül, elkezdték maguk a feldolgozást: készítenek almalevet és aszalványt is. „Így viszik piacra, és aztán a teljes piaci haszon ott csörgedezik, így tudnak embereket is foglalkoztatni” – tette hozzá.

(forrás:888.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

A kirgiz külügyminisztérium kitüntetésében részesült Szijjártó Péter

Az álnév mögé bújó Tibi Atya hadat üzent a fideszeseknek – Kossuth Lajost szennyeslelkűnek nevezte