in ,

Román agyhalál – Bukarest szerint a románsággal szembeni tiszteletlenség a székelyföldi autonómiatörekvés

A bukaresti képviselőház után a szenátus is megvitatta szerdán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot

Bukarest szerint a románsággal szembeni tiszteletlenség a székelyföldi autonómiatörekvés

 

A bukaresti képviselőház után a szenátus is megvitatta szerdán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldnek.

A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetet a román pártok szónokai alkotmányellenesnek, egyesek pedig sértőnek minősítették.

Előterjesztőként az RMDSZ frakciójában tevékenykedő politikus azt hangoztatta, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyet a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban meg is ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek, a székelység pedig mozgóurnás népszavazáson kinyilvánította erre vonatkozó közösségi igényét. A képviselő leszögezte: a statútum területi, nem pedig etnikai autonómiát javasol, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.

Titus Corlatean volt külügyminiszter, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a kisebbségi keretegyezmény rögzít. A PSD politikusa a “budapesti iskolának” tulajdonította, és elutasította a “magyar közösség” kifejezés emlegetését, a Romániában hivatalosan használt “nemzeti kisebbség” fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.

Fotó: AFP

A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólaló Ioan Chirtes szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot, arra hivatkozott, hogy a statútum a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat (székeket) vezetne be, és etnikai alapon olyan intézményeket hozna létre, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának, tehát sértenék az állam egységének elvét.

A csaknem háromnegyed órás vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki szenátorok a románsággal szemben tiszteletlen elkülönülési törekvésként értelmezték és elítélték az autonómiastatútum tervezetét.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora azt nehezményezte, hogy a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják. A szenátor szerint az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az Európai Unióban számos jól működő példa létezik. Az RMDSZ politikusa szerint az erdélyi magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogy jogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel.

A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.

A bukaresti képviselőház már elvetette a székelyföldi autonómiát

A bukaresti képviselőház áprilisban elvetette a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet. A kezdeményezésre minden egyes párt kivétel nélkül nemet mondott. A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. Még a nem magyar kisebbségek is az autonómia ellen foglaltak állást. A székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

A korábbi kormányfő szerint szégyenletes volt előhozakodni az autonómiával

Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő, aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat, a képviselőházi vitán is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak “nyílt és barátságos” párbeszédet nyitni ilyen témákról.

Románia szerint Székelyföld képzeletbeli régió

Az év elején Románia nekiment az Európa Tanácsnak (ET), miután a szervezet jelentésében azt írta, hogy Bukarestnek javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmén. A román külügyminisztérium ezt nem hagyta szó nélkül, és válaszoltak az Európa Tanácsnak. A dokumentum szokatlanul éles hangvételű, vádaskodó, kioktató és a valóságot több pontban eltorzítja. A román külügy mélységesen elégedetlen azzal, hogy Székelyföld létének román hatóságok általi tagadását a Hargita, Kovászna megyében élő magyarok jogainak csorbításaként értelmezték a jelentés készítői. Bukarest szerint az “úgynevezett Székelyföld”, vagyis a Hargita, Kovászna és Maros tömbmagyar vidékeit magába foglaló “mesterséges, képzeletbeli” régió soha nem volt önálló történelmi vagy közigazgatási régiója az országnak.

 

(forrás: Tóth Dalma, 888.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Megint jönnek, sivalkodnak – A Human Rights Watch egy Soros-szervezet, Soros pénzéből támadja Magyarországot és a Fideszt

Hülyeferi – A DK rémeket lát, még mindig nem fogadták el a választási vereséget