A hazánkban működő kkv-k aránya az összes cégen belül a 2016-os előzetes adatok alapján 2013 óta alig változott: 99,1 százalék volt. A kkv-körön belül a mikro-, kis- és középvállalkozások megoszlása mind a négy évben hasonló képet mutatott: a mikrovállalkozások aránya 94,4, a kisvállalkozásoké 4,8, a középvállalkozásoké 0,8 százalék. 2016-ban – előzetes adatok alapján – 687 698 (nem pénzügyi főtevékenységű) kis- és középvállalkozás működött, ez az egy évvel korábbi értéket 2,8, a 2014. évit pedig 8,8 százalékkal haladta meg, amiben a gazdasági növekedés is szerepet játszott. A legjelentősebben a mikrovállalkozások köre bővült mind az előző, mind a 2014. évihez képest. A kkv-körbe nem tartozó vállalkozások száma nagyobb arányban (4,3 százalékkal) nőtt, mint a kkv-ké – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban, 2016 című kiadványában.

Az elemzés megállapítása szerint a kkv-körbe tartozó, illetve az azon kívül eső vállalkozások ágazati szerkezete számottevően különbözik. Míg utóbbiak viszonylag jelentős része, 2016-ban egynegyede ipari tevékenységet végzett, addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány mindössze 7,4 százalék volt. A kkv-k döntő hányada – közel 80 százaléka – valamely szolgáltató, ezen belül is 19 százaléka a kereskedelem, gépjárműjavítás, 18 százaléka a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágába tartozott. A kkv-körbe nem tartozóknál a szolgáltató szektorban tevékenykedők részaránya 12,5 százalékponttal kevesebb volt, mint a kkv-knál.

A kis- és középvállalkozások gazdasági súlya jelentős a magyar gazdaságban, bár lényegesen kisebb a számuk alapján képviseltnél. Különösen munkaerőpiaci szerepvállalásuk figyelemre méltó. Miközben a kis- és középvállalkozások a vállalkozási szférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítottak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 43, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 34 százalékával járultak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez 2016-ban.

A kkv-k a kisebb mértékű befektetéseket igénylő szolgáltatási szektorban hatékonyabban tudnak működni. A kis- és középvállalkozások árbevétele 2013-tól 2015-ig – folyó áron számítva – folyamatosan nőtt (34,0 ezerről 38,4 ezer milliárd forintra), 2016-ban viszont mérséklődött (38,1 ezer milliárd forintra). 2013 és 2016 között a kkv-k részesedése a teljes vállalkozási szektor által realizált árbevételből kismértékben, de szintén csökkent (43,2-ről 42,4 százalékra). Annak ellenére, hogy a kis- és középvállalkozások között a mikrovállalkozások számának túlsúlya a jellemző (94,4 százalék), árbevételük a kkv-kör által realizált árbevételnek mindössze 32,1 százalékát tette ki 2016-ban. Ezzel szemben a ­kkv-k mindössze 0,8 százalékát képviselő középvállalkozások árbevételének aránya volt a legmagasabb (34,2 százalék) a kkv-kon belül, míg a számuk alapján 4,8 százalékot kitevő kisvállalkozások részesedése 33,7 százalékot ért el.

Az elmúlt évben egy kkv átlagosan 11,7 millió forinttal járult hozzá a hozzáadott érték előállításához. Ugyanakkor ez az érték jelentősen változik a méret növekedésével: egy mikrovállalkozás átlagos bruttó hozzáadott értéke 2016-ban 4,4 millió, egy kisvállalkozásé már 82,9 millió, egy középvállalkozásé pedig 480,2 millió forint volt. 2016-ban a kkv-k a nemzetgazdaság összes beruházásának mintegy 27, a vállalkozásokénak 34 százalékát valósították meg. A kkv-k beruházásának viszonylag alacsony aránya visszavezethető arra, hogy a nemzetgazdaság összes beruházásában jelentős súlyt képviselnek egyrészt a külföldi érdekeltségű vállalkozások, másrészt a költségvetési szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságok, harmadrészt a háztartások lakásberuházásai is.

A beruházások volumene 2016-ban összességében 14,9 százalékkal csökkent, elsősorban az európai uniós támogatások átmeneti elapadása miatt. A kedvezőtlen (EU-költségvetési ciklusváltásból eredő) beruházási helyzet ellenére a kkv-szektor 2016. évi beruházásainak egy évvel korábbi szinthez közelítését elősegítette a Növekedési hitelprogram és a Piaci hitelprogram a keretükben igényelhető, alacsony kamatozású beruházási célú kölcsönök révén. Több évre visszamenőleg nem állapíthatók meg egyértelmű trendek a kis- és középvállalkozások beruházásaiban. Az egy kkv-ra jutó átlagos beruházásérték nem változott lényegesen a vizsgált időszakban: ez 2014-ben 2,2 millió, 2015-ben 2,1 millió, 2016-ban 2 millió forintot tett ki. A kis- és középvállalkozások az általuk előállított bruttó hozzáadott érték alacsony hányadát fordították invesztíciókra, és ez a hányad 2016-ban csekély mértékben csökkent a 2015. évihez viszonyítva.

A 2016-os előzetes adatok alapján a kis- és középvállalkozásoknál a szervezet tevékenységében részt vevők (foglalkoztatottak) éves átlagos létszáma összesen 1,989 millió fő volt. A kkv-körbe nem tartozó vállalkozások 1,003 millió fős átlagos állományi létszámát is figyelembe véve a kkv-k foglalkoztatási súlya 66,5 százalék. A foglalkoztatásnál a vállalkozások mérete alapján számbeli dominanciájukból következően a mikrovállalkozások szerepe a leghangsúlyosabb, a kkv-knál foglalkoztatottak 53,8 százalékának biztosítottak munkát, miközben a kisvállalkozásoknál 26,9, a közepes vállalkozásoknál 19,3 százalékuk dolgozott – olvasható a KSH elemzésében.

(magyaridok.hu, Jámbor Gyula)