Határozottan elősegítette a vállalkozásoknál a tervezettnél magasabb fizetésemelést az idei évtől jelentős, öt százalékpontos szociális hozzájárulási adómérséklés, de magas volt azon cégek aránya is, amelyek teljes egészében a bérekre fordították a járulékcsökkentést – olvasható a Vasas Szakszervezeti Szövetség lapunkhoz eljuttatott felmérésében. A járulékcsökkentés leginkább a gazdagabb régiókban, a Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon nem érintette a bérfelzárkóztatást, itt vélhetően az intézkedés nélkül is telt volna a cégeknek a jelentősebb emelésre.
Elenyésző azoknak a foglalkoztatóknak a száma, amelyek semmilyen hatásról sem számoltak be a járulékcsökkentésnek köszönhetően – derül ki a Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyar Időkhöz eljuttatott felméréséből. A munkaadókat sújtó szociális hozzájárulási adó (szocho) az idén öt százalékponttal 22 százalékra csökkent. A kormány akkor azt kérte a munkaadóktól, a járulékmérséklést fordítsák a fizetések jelentősebb felzárkóztatására.
Fotó: Teknős Miklós
A versenyszférában az első fél évben 11,1 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek éves szinten
A Vasasok 162 munkahelyi szervezet alapján készített felmérése azt mutatja: ez a legtöbb helyen meg is valósult.
A válaszadók jelentős hányada úgy nyilatkozott: a járulékcsökkentés hozzájárult ahhoz, hogy az eredetileg tervezetthez képest nagyobb arányban emeljék dolgozóik fizetését. Így a megkérdezettek 26 százaléka nyilatkozott.
A válaszadók fele részben vagy egészben a bérrendezésekre fordította a kormány által meghagyott összeget, ám meglehetősen magas, húsz százalék azoknak az aránya, akik nem áldoztak belőle a fizetésekre. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a cégek nem emeltek, inkább arra engednek következtetni az adatok, hogy ők a járulékmérséklés nélkül is jelentős emelést terveztek. Mindössze a vállalkozások egy százaléka válaszolt úgy, hogy a járulékcsökkentés nélkül nem lett volna béremelés.
László Zoltán, a Vasasok alelnöke kérdésünkre kiemelte: a munkáltatók tulajdonosi szerkezetét, méretét vizsgálva nem találtak meghatározó különbségeket, tehát minden válaszkategóriában szerepel ötszáz fő alatti és fölötti munkáltatói létszámot foglalkoztató, hazai, külföldi tulajdonú és multinacionális cég is.
Azok a válaszadók, akik szerint a szocho csökkentése nélkül alacsonyabb lett volna a béremelés vagy nem lett volna, elsősorban a minimálbérnél valamivel magasabb szinten foglalkoztatják a munkavállalóikat. Érdekes adat, hogy a fejlett térségekben, tehát a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli, valamint a közép-dunántúli régiókban működő cégek válaszolták a legtöbb esetben azt, hogy a járulékmérséklés semmilyen formában sem befolyásolta a béremelést. Ennek vélhetően az az oka, hogy az említett térségekben az országos átlagnál magasabbak a bérek, emellett a megkérdezettek önerőből is meg tudták volna adni az emelést.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén jóval magasabb mértékben nőttek a vállalati szférában a keresetek, mint az elmúlt esztendőkben. A versenyszférában az első félévben 11,1 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek az előző év azonos időszakához képest, ráadásul a bérnövekedés dinamikája a második félévben még lendületesebb lett. A reálkeresetek átlagos bővülése a mérsékelt ütemű, 2,3 százalékos infláció figyelembevételével 8,6 százalékot ért el a versenyszektorban.
Korábban lapunk beszámolt arról, hogy több mint tízszázalékos béremelés ment végbe a múlt évhez képest augusztusban a versenyszférában is, a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésén túl szinte az összes munkavállaló részesült az elmúlt évekhez képest nagyobb keresetemelkedésben.
A középvállalkozásoknál, tehát a legalább 51, de legfeljebb 250 főt foglalkoztató magyarországi cégeknél egy év alatt átlagosan ötvenezer forintos bruttó béremelkedést mért a statisztika, ráadásul nemcsak a szellemi munkaköröket betöltő, hanem a fizikai pozíciókban dolgozók fizetésénél is.
A fizikai munkát végzők körében a növekedés mértéke idén két és félszerese volt a tavalyinak. Ez döntő részben a minimálbér és különösen a garantált bérminimum kiemelkedő mértékű növekedésére vezethető vissza.
(Nagy Kristóf, magyaridok.hu)
