in , ,

Nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek a vidéki Soros Központok – Több fronton zajlik a támadás – Az elhárítás volt szakértője elemzi a helyzetet

Ideje lépni!

Több fronton zajlik a támadás

Az, hogy az amerikai külügyminisztérium pénzelni akarja a vidéki ellenzéki, szavai szerint „független” sajtót Magyarországon, Soros György pedig ugyanott Nyílt Társadalom irodákat nyit, már konkrét nemzetbiztonsági fenyegetést jelenthet. Erről beszélgettünk Horváth Józseffel, a katonai elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettesével.

– Riadó van most a hazai szolgálatoknál?

– Nem vagyok jogász, tehát nem akarok jogi definíciókkal élni. De ha valaki vagy valakik szűk hat hónappal a választások előtt külföldről befolyásolni próbálják a magyarországi voksolás végkimenetelét, azzal kiemelten kell foglalkozniuk a szolgálatoknak.

– Megvannak erre a forgatókönyvek?

– Persze. Ám az első szó a jogászoké. Pontos képet kell alkotniuk a helyzetről, hogy elkerüljük a nemzetközi bonyodalmakat, aztán jön a szolgálatok elemzése, és csak ezután kapcsolhatják magasabb fokozatba a munkát. Ezt a sorrendet be kell tartani, hogy a szolgálatok tevékenysége törvényes, arányos és célirányos legyen.

– Találkoztak már ilyen problémával?

– A választások és a demokratikus intézményrendszer védelme az alaptevékenység része, tehát a felkészültségükkel nem lehet baj. Ami gondot okozhat, az az idő rövidsége, hiszen csak hat hónap van hátra a választásokig. Egy-egy alapos titkosszolgálati munka előkészítése, az információs hálózatok kiépítése, az ügynökök beépítése viszont néha évekig, sőt van, amikor évtizedekig tart. Most azért annyival beljebb vannak a mi szolgálataink, hogy elemezhetik a külföldi tapasztalatokat, például a Majdan típusú „forradalmat” vagy a romániai kormánybuktató eseményeket, és sokat tanulhatnak belőle. Az ellenfeleink ezekhez hasonló forgatókönyvek alapján akarnak dolgozni nálunk is.

– Beépültünk talán már a soraikba?

– Erre nyilván nem mondhatok semmit. Mindenesetre a HVG nemrég már kattogó telefonokról, az ellenzéki pártok és a civil csoportok állítólagos lehallgatásáról cikkezett. Ilyen híresztelésekkel és vádakkal igyekeznek elbizonytalanítani, illetve befeketíteni a szolgálatokat, mintha Magyarországon már mindenkit lehallgatnának.

– Ez a kattogás nem a kurblis telefonok korának jelensége volt?

– A digitalizáció korában kattogásról beszélni nevetséges. Több fronton is harcol az ellenfél, a napokban jelentette be például a Jobbik és a balliberális tábor, hogy egy úgynevezett árnyékbizottságot állít fel a szolgálatok és a rendvédelmi szervek visszaéléseinek felderítésére. Itt megint csak az elbizonytalanítás és a lejáratás a céljuk. Abban reménykednek, hogy megijednek a szolgálatok vezetői, és nem teszik meg mindazt, amit egyébként a törvény betűje szerint meg kell tenniük, mert tartanak a beígért hazai és nemzetközi botrányoktól. A küzdelem olyan szintre emelkedett, hogy a külföldi érdekcsoportok már úgy látják, mindenképpen be kell avatkozniuk a dolgok menetébe, mert elmaradt a hazai ellenzéki összefogás, hiányoznak a hatásos ellenzéki médiaüzenetek, ezért az idegenek már nemcsak finanszírozni akarják a kormányváltók tevékenységét, de a gyakorlati irányítást is kézbe veszik.

– Bedől-e a társadalom a „mindenkit lehallgatnak” blöffnek?

– Nyilván nem. Az ellenzék azt állítja, hogy már megszerzett bizonyos, a szolgálatok által rögzített beszélgetéseket. Csakhogy még egyetlen ilyennel sem álltak elő. Most fel kell tennünk néhány alapkérdést. Például hogy meddig tolerálható, sőt tolerálható-e egyáltalán, hogy külföldi érdekcsoportok vagy idegen államok pénzzel avatkozzanak be Magyarország választási küzdelmeibe. Mert jogi értelemben ez nonszensz. Különben pedig, ha a szolgálatok követik ezen pénzek útját, több mindenre ráakadhatnak. Például azokra az üzleti, gazdasági célokra is, amelyek e támogatások mögött húzódnak, és nagyon előnytelenek hazánk számára. Meg kell találni és le kell leplezni ezeket a terveket, amelyeket ott bújtattak el a migrációról folytatott viták dzsungelében.

– Mi a nemzetközi gyakorlat, hogyan ténykednek a külföldi szolgálatok ilyen esetekben?

– Minden szolgálat a maga forgatókönyveit használja, pontos választ tehát nem lehet adni erre a kérdésre. A migráció kapcsán sok szó esik az európai titkosszolgálatok kívánatos együttműködéséről. Én viszont azt mondom, hogy az egyes államok szolgálatai először is végezzék precízen és hatékonyan a saját munkájukat. Ez a legfontosabb, és csak ezután jöhet az információcsere. Amúgy pedig, ha egy ország szuverenitása a tét, akkor az adott állam szolgálatai csak magukra számíthatnak.

– Soros vidéki irodáival kapcsolatban jó tudni, hogy ilyenekkel komoly sikert ért el Ausztráliában…

– Meg Kanadában is, Justin Trudeau választási kampányában! Ami minket illet, Soros György nagy médiahadjáratot is indított a magyar kabinet ellen, tehát több fronton zajlik a támadás. Az, hogy immár vidéki irodákat akar létrehozni, és ezzel elvileg az egész országot be akarja vonni a kormány elleni harcba, a szolgálatok számára vörös felkiáltójel kell legyen.

– Elég bizarr, hogy egybeesik az amerikai külügy és Soros György akciója. Ön szerint mi történik a tengerentúlon?

– Donald Trump és környezete továbbra sem képes a washingtoni kormányzati struktúra nagyobb részét uralni. Az amerikai külügy, amelynek működését nagyon is megtapasztaltuk Obama elnöksége idején, a kitiltásoktól kezdve André Goodfriend budapesti tevékenységén át Hillary Clinton számos, hazánkat támadó megnyilvánulásáig, most egy ilyen utánlövéssel próbálkozik. És persze itt is szerepet kellett játszania Soros Györgynek, akiről közismert, milyen jó barátságban van Hillary Clintonnal, nagy összegekkel támogatta az elnöki kampányát is. Összehangolt akcióról van szó ellenünk.

– Ön még mindig Goodfriendet emlegeti? Mikor szabadulunk meg ettől az embertől?

– A tüntetések, amelyeken oly szívesen vett részt az amerikai ügyvivő, próbák és tesztek voltak. Azt figyelte az ellenfél, hogyan reagál a magyar kormány, hogyan reagálnak a rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok. És látni, hogy már használják is az akkor szerzett tapasztalatokat.

– Soros Györgyöt és a szervezeteit már több országból is kiutasították, Izraelben pedig most jutottak a kiutasítás szélére. Magyarország nem tudna búcsút inteni nekik?

– Izrael folyamatos feszültségben él, más sem hiányzik ennek az államnak, mint Soros aknamunkája, amely a társadalom megosztásához vezetne. Magyarországi kiutasítása viszont a választások előtt kontraproduktív eredménnyel járna, hiszen a kormány új frontot nyitna nemzetközi téren. Szembe kell nézni azzal, ami következik, vagyis, hogy Soros megcélozta Pécset és Debrecent az irodáival. Ismerjük a közelmúlt budapesti eseményeit, a köztársasági elnöki palota elleni támadást, az Oktogon elfoglalását, és még sorolhatnám. Az effajta tüntetések rezonanciáit veszi majd át a két vidéki város, a balliberális média pedig olyan tudósításokat szerkeszt az eseményekről, mintha már országos szintű tiltakozás indult volna a kormány ellen. Ezt állítja majd a nyugati sajtó is. Ne legyenek illúzióink, bármi történik, Soros tovább építi a vidéki hálózatát. Látni, hogy tehetséges, okos, de pénzzel korrumpálható fiatalokat igyekszik megnyerni.

– Ha már pénz.. Amennyiben megcélozza például a szegénységben élő romákat is, többdimenziós konfliktusrendszer jöhet létre. Nem először használná fegyverként a cigányokat a balliberális oldal…

– Szerintem a romákkal nem kezdenek. Soros és hívei számára idegen ez a világ, inkább egyfajta elittudat jellemzi őket. Nem feltétlenül akarnak tömegbázist építeni, élcsapatnak gondolják magukat, amely azt szeretné megmutatni, mennyire rosszul mennek Magyarországon a dolgok, ezért tüntetések, tiltakozások robbannak ki, a kormány pedig képtelen kezelni a felfordulást. Bezzeg ha ők jönnének, minden egyenesbe kerülne.

– Amennyiben szervezkedni kezdenek vidéken, nem áll fenn a veszélye annak, hogy a Soros-hálózaton keresztül üdülőtáboroknak álcázott bázisokat próbálnak kialakítani, amiket Nyugatról hozott migránsokkal tömnének tele?

– Nagyon is fenyeget ez a veszély. Ennek most nyáron volt a főpróbája, üdülőtáborokról szóló hírekkel provokálták egyes falvak lakóit, majd azt híresztelték, hogy mennyire szélsőségesek a magyarok, hozzátéve, hogy persze nem eredendően rosszak, csak a kormány hergelte fel őket. Sorosék annak örülnének a legjobban, ha valahol fizikai harc robbanna ki egy ilyen „üdülőtábor” körül.

– Működésbe kell lépniük a magyar szolgálatoknak, de a washingtoni külügy irányultsága miatt szembekerülhetünk a nagy NATO-testvér szolgálataival. Dolgozhatnak egy baráti országra a magyar szervek?

– Egy volt Modszad-főigazgató azt mondta, hogy baráti országok talán vannak, de baráti titkosszolgálatok biztosan nincsenek. Mert minden szolgálatnak első-, másod-, sőt harmadrendű kötelessége is saját nemzetének védelme. Csak ezután jöhet a barátkozás.

Sinkovics Ferenc

(Sinkovics Ferenc, Demokrata.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

(videó) Fiatalok reakciói amikor megtudják, hogy a Nemzeti Konzultáció rekordott döntött. :D

Ebből hatalmas liberális sivalkodás lesz – Időzített bomba volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer