Ma adja át az Inter Traction Electrics Kft. a Debrecenben készre szerelt ötven Mercedes-Benz Conecto Next Generation városi szóló autóbuszból álló flotta utolsó darabjait a Volán Buszpark Kft. képviselőinek. Az ITK Holding leányvállalata ezzel megmutatta, hogy képes az előre megállapodott időben, mennyiségben és minőségben teljesíteni a vállalásait. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert ez több hazai vállalkozásnak nem sikerült az elmúlt években, évtizedben.
Az ITK Holding korábban városi és elővárosi buszok prototípusait mutatta be. Azok a járművek Mercedes-Benz Reform néven futnak. Sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon mennyiben Mercedes és mennyiben magyar konstrukció az, ami kigördül az üzemből. Iparági források úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a Reform buszokat magyar mérnökök tervezték különféle beszállítók alkatrészeiből. Ezek között van a Mercedes-Benz, amely önjáró alvázat biztosít több méretben és kiszerelésben. Az autóbuszok többnyire – ellentétben a ma gyártott személyautókkal – különálló alvázra épülnek. Az alváz tartalmazza a motort, az erőátviteli berendezéseket, a futóművet, a féket és a kormányművet.
A Reform márkájú buszokon ehhez hozzátartoznak még a Mercedes-Benznél megszokott járműbiztonsági és menetstabilizációs rendszerek, mint például a vezető éberségét figyelő, a sávelhagyásra figyelmeztető vagy a vészfékező automatikák. Az alvázra Debrecenben épül rá a karosszéria, az ablaküvegek, a padló, a belső borítások, az ülések, a kapaszkodók, a csomagtartók, a fűtés-hűtés, a világítás, az utastájékoztatás, az önműködő ajtók, összesen több száz tétel. A sofőrsegéd elektronikák mellett legalább ugyanannyi informatikai eszközt fejlesztettek ki az utastájékoztatás érdekében, valamint fedélzeti diagnosztikai és kontrolleszközöket, amelyek üzemelési, működési adatokat szolgáltatva teszik lehetővé a járművek távoli ellenőrzését. A hazai hozzáadott érték meghaladja a termék árának 60 százalékát.
Az elismerés jele, hogy a modell az orrán viselheti a Mercedes-csillagot
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Ugyanakkor fontos, hogy a modell az orrán viseli a Mercedes-csillagot, ezzel a gyártó a saját gyártmányaival egyenértékűnek ismeri el a magyar változatot. Így az itt készült termékekre érvényes a Mercedes-Benz garanciája, képesek javítani bármely márkaszervizükben, biztosított az alkatrész-utánpótlás, részesülnek a későbbi fejlesztésekben. Emellett a használt járművek is piacképesek lesznek, ezért a bankok finanszírozást biztosítanak a megvásárlásukhoz. Ez utóbbi fontos szempont: számos hazai buszgyártó vállalkozás azért feneklett meg, mert nem kapott megfelelő finanszírozást. A használt járművek forgalmazása egyébként kulcskérdés: enélkül az üzemeltető az optimális futásteljesítményt elérve nem tud megválni a járműtől, az abból származó bevétel nem támogatja az új jármű megvásárlását, megakad a gazdasági körforgás, ami olyan fontos az üzemeltető szempontjából.
Az első körben évente 300 busz gyártását tűzték ki maguk elé az ITK-nál, amelynek többségi tulajdonosa tavaly óta a Mol. Azonban ha kész lesz az új gyáruk, amely a debreceni repülőtér mellett épül fel, és az első, tízezer négyzetméteres alapterületű csarnokot újabbak követhetik a 15-20 hektáros területen, akkor műszakonként háromszáz, összesen évi 700-800, a két üzemrészben együtt pedig évi 1000-1200 busz készülhet majd.
A hazai autóbuszgyártás jelenleg nem túl sok szereplős. A Kravtex 2010 óta évente 100-120 buszt adott át, majd 2016-ban 140-et, 2017-ben 245-öt. 2018-ra közel 260 darab a várható értékesítés, és 2019-re akár a 300-at is elérhetik. Az Ikarus Egyedi tönkrement a BKV-nak szánt csuklós buszok legyártása során. A székesfehérvári Ikarus Volvo-alapokra épített, katonai, katasztrófavédelmi célú járműveket gyárt. A kínai BYD komáromi üzeméből egyetlen elektromos járművet értékesítettek hazánkban.
(forrás: Jámbor Gyula, magyarnemzet.hu)
