in ,

Nem érdemes Brüsszelnek a magyarokkal szórakoznia

Nem érdemes. Nem éri meg

A Világban mindig is léteztek olyan hatalmak, olyan erők, melyek könnyedén átrajzoltak és átrajzolnak most is térképeket, megváltoztatják egy szempillantás alatt a geopolitikát és a határokat, akár egyetlen tollvonással.
Kedvencük az ásványkincsekkel, olajjal teli területek, valamint a túlzottan rebellis, naggyá válni képes népek (magyarok pl.). Na, őket nem szeretik.

Sajnos vannak  belső ellenségeink is. A hazaáruló arról ismerszik meg, hogy rögtön azok oldalára áll, akik Magyarország ellenségei. Ilyenek voltak régen is, és vannak ma is. A kis Kun Béla reinkarnációk. Ők ma a hitvány gazemberek, a Niedermüllerek, Ujhelyik, Jávor Benedekek, és itthoni elvbarátaik.
Régen Kun Béla , és Kádár János, ma pedig egy Őszödi Böszme a szektájával.
A mai kékcédulás hitványok utcára szólítják (szerencsére nem jött össze nagy tömeg) a népet, és de facto Magyarország elleni tüntetésre buzdítanak. Most, amikor az összefogás hívószavára kellene gyűlnünk, és védeni határainkat.

Amikor határainkat ostromolják, amikor veszélyben egy egész kultúra, egy egész kontinens, mert megint itt vannak azok az erők, és hatalmak, melyek könnyedén átrajzolnak térképeket és államhatárokat, nos ilyenkor összefogásra lenne szükség, helyette belső ellenségeinkkel is küzdenünk kell. A viszonylagos béke, és jó gazdasági eredmények ellenére Magyarország veszélyben van. Nagyon nagy veszélyben.
Tudják: a hatalmak és a térképeket átrajzolni képes erők…

Nagyobb erőktől, nagyobb hatalmaktól már vagy ezer éve láthattunk kisebb, nagyobb bemutatkozót, erődemonstrációt hazánkban. Tatár, török, szovjet birodalom. És most Brüsszel, a liberális agymosó médiája, meg a Frontex.
Régen moszkoviták, ma brüsszeliták. A képlet ugyanaz. A sakktáblán a figurák már a helyükön.

Sargentini nem fontos. Guy Verhofstadt sem. Daniel Cohn Bendit sem. Az isiászos sem. Teljesen lényegtelen mit mondanak, mit gondolnak. A mögöttes hatalom és erők a lényegesek. Tudják, az a  térképátrajzolós (Trianon) Háttérhatalom.

Brüsszelnek fogalma sincs mire képes egy hátrafelé nyilazós, kreatív, szabadságszerető nagy múltú nép. Amikor annak volt itt az ideje, lovasrohammal állítottunk meg tankokat (igen, tankokat.)
Mivel gazdag a történelmünk, van miből merítenünk: nem engedtünk és ma sem engedünk sem a 48-ból, sem 56-ból.
Fingja sincs a Sargentini féléknek ott, a művelt, haladó, gender-nyugaton, mi mindent jelentenek ezek a számok nekünk.
Amikor kellett, szembeszálltunk a legnagyobb hatalmakkal, és meg is állítottuk őket ideiglenesen, vagy akár véglegesen.

 

 

Tehát, kedves Brüsszel: ne szórakozz velünk!
Javaslom Brüsszelnek az alábbiak talnulmányozását:

 

Vélemények rólunk, Magyarokról

 

FRUILI BERENGAR (845-924) itáliai király (887-915), utolsó szent római császár (915-924) lombardiai követe a magyarokról 921-ben:
Gazdagságuk pazar és szembetűnő. Hatalmas sereget tudnak kiállítani! Kürtszóra indul fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó lovaikon. Ha megindulnak megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg! Legyőzhetetlenek.

BÖLCS LEO bizánci császár (866-912):
“A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők.”

LOTHARINGIAI REGINO prümi apát ( – 915) Világkrónikájában (908) írta a magyarokról:
“A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen… karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni… Természetük dölyfös, lázadozó… természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre.”

AHMED IBN RUSZTA perzsa lexikografus és földrajzíró 930 táján írja:
“A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba… A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van… Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak.”

PRÁGAI KOZMA cseh püspök Könyves Kálmán idején Magyarországon tartózkodott. 1110-ben írja krónikájában:
“A magyar király/nép hatalmas, kincsekben gazdag, háborúban diadalmaskodó s a föld bármely királyával képes szembeszállni”

BERNARDUS AYGLIER (1216-1282) francia születésü Monte Cassino-I apát (1263-1282) 1269-ben írja:
“A magyar király hatalmas, amikor megindítja seregeit, északon, keleten mozdulni senki nem mer.”

V. MIKLÓS pápa 1449-ben, III. CALLIXTUS pápa 1455-ben:
“A Kereszténység védő pajzsa” címmel tüntette ki Magyarországot.

II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadala után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében:
“Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.”

JEAN LEMAIRE DE BELGES (1473-1525) francia /vallon/ író 1511-ben írja:
“Magyarország a kereszténység védőbás­tyája.”

CHARLES-LOUIS MONTESQIEU (1689-1755), francia filozófus:
“A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről,
hősi bátorsá­gáról.
Vendégszeretetének legendás híre van.”

JULES MICHELET (1798-1874) francia történész:
“A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.”

ELISÉE RECLUS (1837-1916)
“Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában.”

G. HERRING angol utazó 1838-ban kiadott útiraj­zában írja:
“Magyarország gátja volt a török terjesz­kedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadság­nak és a vallási türelemnek.”

EDUARD SAYOUS (1842-1898) francia történész:
“A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelye­ket Magyarország tett a civilizációnak, elő­ször, amikor testével vetett gátat a barbariz­musnak, majd midőn tántoríthatatlan bátorság­gal ragaszkodott szabadságához.”

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879) francia író, kritikus:
“A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.”

THEODORE ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette:
“Az egész civilizált világ adósa Magyaror­szágnak az ő múltjáért.”

HANS NORMAN 1883:
“Magyarország összes népei közül kitűnnek az igazi magyarok… jóalkatú, kemény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból faragottak… szemeik tüzesek”.

RENÉ GROUSSET (1885-1952) francia történész, szakterülete Ázsia és a Kelet:
“Magyarország Európa előőrse volt Ázsia felé. Árpád országának a kereszténység felvétele óta az volt a szerepe, hogy megállítsa a Kárpátoknál, vagy a Dunánál a mongol hódítókat. S az ő hősies ellenállása kényszerítette megállásra a törököt.

Szent PIO született FRANCESCO FORGIONE (1887-1968) olasz kapucinus szerzetes jövendölése:
“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyöngyörű madár fog kirepülni.
Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Írigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.
Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

LEON TAPIER:
Európa nem ismerte fel idejében a szolidaritás fontosságát Magyarországgal szemben, melyre a török ellen folytatott háborúk teljes súlya nehezedett. A magyar nemesség a kereszténység lovagja szerepét töltötte be. A 12-15. századokban Magyarország bebizonyította, hogy azonos szinten áll Európa nagy államaival.

VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja:
“Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa.”

GABRIELE D’ANNUNZIO
(1863-1938) olasz költő 1926-ban:

“Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni.
A háború igazi megcsonkítottja Magyarország.”

JEAN COCTEAU (1882-1963) francia költő, festő, akrobata, zenekritikus, színész írta “Hommage dés počtes français aux počtes hongrois” című könyvében (1957):
“Drága Magyarok ti csillagok az égitestek között – s mindannyian költők a tett tragikus lírája által.”

ALBERT CAMUS (1913-1960) francia nobeldíjas író 1957. október 23-án tartott beszédéből részlet:
“A magyarok vére. Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe, – a nyugati világ szemeláttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házipapucsát, mint a futball szurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után.
Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével gavalléroskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.
A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásnak visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhángú bojkottját az elnyomókkal szemben.

HELMUT KOHL (1930-) német konzervativ politikus, kancellár 1982-1998-ig:
“A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki.”

XIV. DALAI LÁMA TENZIN GYATSO született LHAMO DÖNDRUB (1935- ) az 1980-as évek második felében kinyilatkozta, hogy
“a Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van.”

2006. október 11-én Prágában a Dalai Láma üzente a magyaroknak:
“Magyarok! Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagymúltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem dolgozzanak továbbra is keményen és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor – és ez a politikusokra különösen igaz – elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes.
Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm.”

Nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért.
Most “vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt.”

TANPAI RINPOCE a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája magyarországi tartózkodása idején (2007) így szólt a magyarokhoz:

“Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök örszágában, a Pilisben található.
Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!”

CARDAILHAC JÁNOS alexandriai pátriárka így jellemezte Nagy Lajos magyar királyt (1342-1382), akit személyesen ismert:
“Isten a tanúm, hogy nem ismerek oly nagy és hatalmas uralkodót, aki oly alázatosan és szerényen viselkednék, és becsülete megsértése nélkül annyira óhajtaná a közbékét és nyugalmat.

mindenszo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Salvini: ezerszer is nevet válthatnak, akkor sem köthet ki az Aquarius Olaszországban!

Nyílt levél az Orvosi Kamarának, Dombóvári Zalán ügyében