Noha a HVG munkatársai már nagyon szeretnének Bicskétől Lovasberényig utazni a Vál-völgyi kisvasút vonatain, erre még jó ideig várniuk kell. Szemben ugyanis azzal, amit a HVG a 2019. július 9-én megjelent „Újabb milliárdos kisvasút-fejlesztésekre készül az Orbán-kormány” című cikkében sugalmaz, nincs a kormány előtt olyan előterjesztés, amely a Vál-völgyi kisvasút bármilyen irányú meghosszabbítását kezdeményezné, illetve erre bármilyen forrás biztosítását javasolná.
A cikk azt látszatot kelti, hogy a Vál-völgyi kisvasút meghosszabbítása Bicskéig ebből a csomagból a következő két évben megvalósulna. Az előterjesztés alapján a 2. ütemben 18 kisvasút felújításához és tervezéséhez biztosítanának forrásokat, de ezek között nem szerepel a Vál-völgyi kisvasút!
A kormány alapvető célja az értékeink megőrzése, ezért hagyta jóvá 2017-ben az I. ütemet, és ezért folytatja a II. ütemmel most. Több kisvasút az elmúlt években rendkívüli módon elhasználódott, a balesetveszély miatt a felújításuk sürgető, mert állapotuk miatt több vonalszakasz is bezárásközeli állapotba került.
A még el nem fogadott előterjesztés tervezete a kisvasút-felújítási program második üteméről szól, mely olyan hazai turisztikai célú kisvasutak fejlesztésére biztosít forrást, melyek a két évvel ezelőtti első ütemből kimaradtak, és esetükben pályafelújítás vagy épp gördülőállomány fejlesztése vált szükségessé.
A kormány célja valamennyi hazai kisvasút fennmaradásának, működésének biztosítása, mivel e kisvasutakon évente mintegy 1,5 millió utas utazik, akiknek biztonságos utazását a kormány kiemelten fontosnak tartja, szemben elődeivel, akik 2002 és 2010 között 200 km hosszú kisvasutat szüntettek meg. A kisvasutak megőrzése ipari és kulturális örökségvédelmi, környezetvédelmi és vidékfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőséggel bír nemcsak hazánkban, hanem például a szomszédos Ausztriában, Szlovákiában vagy Romániában is.
A kisvasutak fejlesztése sokak örömére kormányokon átívelő prioritás. 2002 és 2010 között valósult meg a hortobágyi kisvasút teljes egészének, a Mátravasút Lajosháza és Szalajkaháza közti vonalának a megépítése, illetve a Balatonfenyves és Somogyszentpál közti szakasz teljes felújítása. Ebben az időszakban is volt több példa a kisvasútfejlesztéshez uniós források felhasználására, például a hortobágyi kisvasút építése, vagy a lillafüredi hibrid hajtású mozdony megépítése során.
A kormány-előterjesztés alapvető célja, hogy azon kisvasutak felújítására is sor kerüljön, amelyekre a kormány 2017-ben nem tudott forrást biztosítani. Ennek keretében a kormány céljai között szerepel a 2002-ben bezárt Balatonfenyves-Csiszta, illetve a 2009-ben bezárt Nyíregyháza-Sóstó szakasz ismételt üzembe helyezése is.
Salgótarjánból egy kisvasutat is magában foglaló komplex fejlesztési javaslat érkezett, amelynek megvalósítása még nem eldöntött. Észszerűségéről, megalapozottságáról a megvalósíthatósági tanulmány alapján lehet döntést hozni, ennek előkészítését tartalmazza az előterjesztés. Talán nem vitatott, hogy Salgótarján térségére erősen ráfér a térség komplex fejlesztése.
A két leglátványosabb ilyen fejlesztése az alsó-ausztriai Mariazellerbahn, illetve a Salzburg tartományban található Pinzgauer Lokalbahn fejlesztése, amelyek mellett további kisebb fejlesztések is megvalósultak. Az elmúlt években egyedül a Mariazellerbahnra 117 millió euró (38 milliárd forint) forrás jutott, míg a Pinzgauer Lokalbahnra 2006 és 2014 között 63,5 millió eurót (20 milliárd forintot) költöttek. Összehasonlításul: a kormány 2017 óta Magyarország szinte összes kisvasútjának felújítására és fejlesztésére három évre elosztva 14 milliárd forintot hagyott jóvá.
(Zelenka Dóra, 888.hu)
