in

Nagyinterjú Kásler Miklóssal – Nem féltem a népünket, a magyarok rendkívüli életképességgel bírnak (PS-interjú)

Vezetőként nem keménykezűségben, hanem következetességben hiszek

Kásler Miklós 2018.05.11. Fotó: Horváth Péter Gyula

Kásler Miklós: Nem féltem a népünket, a magyarok rendkívüli életképességgel bírnak (PS-interjú)

 

Vezetőként nem keménykezűségben, hanem következetességben hiszek – mondta a PestiSrácok.hu-nak Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának élére felkért orvosprofesszor, az Országos Onkológiai Intézet jelenlegi főigazgatója arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök az intézete nemzetközi hírű szervezettségét szeretné-e viszont látni a rá bízott intézményrendszerben. – Orbán Viktorral általánosabb beszélgetést folytattam, számomra rendkívül megnyugtató volt, hogy a világot nagyon hasonlóan látjuk – tette hozzá. A kijelölt minisztert az Árpád-ház eredetéről szóló, nagy port kavart kutatásáról is kérdeztük. – Eddig azt tanultuk, hogy a magyar finnugor nép, most, amikor az archeogenetika bizonyítékokat szolgáltat az ellenkezőjére, azzal jönnek, hogy csak nyelvrokonok vagyunk – emlékeztetett Kásler, leszögezve, hogy végre valódi tudományos vitát kell folytatni a magyarok eredetéről. A témához hozzáfűzte azt is, hogy a történelemoktatás mai nihilista szemléletét alapjaiban kell megváltoztatni. Kásler Miklós felvetésünkre, hogy Orbán Viktor Kötcsén új feladatként a kultúrpolitika teljes megújítását ígérte meg, amire valóban nagy igény van, hiszen az elmúlt nyolc évet szinte érintetlenül vészelte át a Magyar Bálint és Hiller István által kialakított kulturális struktúra, azt felelte: nem kérdés, hogy az új feladathoz új, alkalmas személyek kellenek. Kásler Miklós az egészségügyben elsőként a sürgősségi ellátás megreformálásához szeretne hozzáfogni, de megígérte azt is, hogy tenni fog az egészségügyi korrupció felszámolásáért és az egészségipar magyar szereplőinek helyzetbe hozásáért. Filozofikusabb vizekre evezve Kásler Miklós azt is kijelentette: ma létkérdések dőlnek el Európában és ebben a helyzetben a magyar külpolitika egészen kivételes teljesítményt nyújt. A magyarságot azonban nem kell félteni, hiszen ez a nép ezerszáz év alatt megharmincszorozta magát a Kárpát-medencében.

STEFKA ISTVÁN – HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu

„Nem vagytok magyarok, ti mocskos hazaárulók, gyilkosok!” – ezt üvöltötték a „demokraták” három református vezetőnek a Parlament előtt, többek között Szenn Péter horvátországi magyar püspöknek. Meglepte Önt, hogy az ellenzéki pártok, amelyek felhergelték ezt a kereszténygyűlölő tömeget, most nem hajlandók a bocsánatkérésre?

Minden extremitás meglep, hiszen az ilyen viselkedés nem fér össze az emberi életminőség alapvető kritériumaival.

 

Önt azzal próbálták meg hitelteleníteni, hogy féli Istent és engedelmeskedik a tízparancsolatnak. Lát-e bármi javulást a baloldal lelkében, hiszen a rendszerváltás előtt, a kádári diktatúrában is épp ezt csinálták: megbélyegezték a vallásos embereket?

A Bibliában és a tízparancsolatban nem találni olyan megállapítást, amely az ember méltósága vagy java ellen szólna, ezért is érthetetlen a kereszténység elleni düh. Az üres minősítgetéssel nem lehet mit kezdeni. Én olyan orvosi környezetben, nemzetközi konferenciákon szocializálódtam, ahol érvek és értelmes gondolatok hangzanak el. Azokkal szoktam vitatkozni, de ezzel a szinttel nem tudok mit kezdeni. Ez a stílus róluk szól és nem rólunk.

 

Nemcsak a keresztény hitvallást, de a hagyományainkat, a magyar eredetmítoszt is folyamatosan kifigurázzák, félremagyarázzák. Önt például botcsinálta őstörténészként címkézték meg a liberális megmondóemberek!

Tudjuk miért, de az a bizonyos tanulmányunk az Árpád-házi királyok genetikai „haplocsoportjáról” egy rendkívül nívós angol nyelvű folyóiratban (Archaeological and Anthropological Sciences) jelent meg, az Országos Onkológiai Intézet irányításával zajló, III. Béla király és felesége maradványait vizsgáló kutatás eredményeképpen. Mindenkinek azt mondom, olvassa el a szakcikket! Én sosem nyilatkoztam mást a magyarok eredetéről, mint ami ebben a cikkben áll. Persze a szómágia végtelen, mindent lehet így is, úgy is magyarázni, de amikkel megpróbáltak minket nevetségessé tenni, az mind csúsztatás és hazugság. Nem véletlen, hogy többnyire csak élő adásban vállalok megszólalást, azt nem lehet kiforgatni, félrevinni, hamisan összevágni. Több ezer oldalt tesz ki az irodalmi munkásságom, több száz előadást tartottam, ha ehhez képest az ellenfeleknek mindössze néhány minősítő jelzőre futja, egészen biztos, hogy jó úton járok.

 

Itt már a Nemzeti Nagyvizit című televíziós előadássorozatáról beszélünk, amely könyv formájában is napvilágot látott.

Természetesen. Ezekkel eddig senkinek nem volt vitája, itt az intézetben, a hozzánk járó ellenzéki politikusok is gratuláltak az előadásokhoz. Mondtam is nekik, hogy terjesszék bátran a baráti körükben.

Fotó: Horváth Péter Gyula

 

Ön egyszerre orvosprofesszor és műkedvelő történész. Az EMMI élén mindkét tudására nagy szükség lesz. A történelemoktatást például még mindig nagyon sok vita övezi.

Rám húzták, hogy történész lennék, volt, hogy bejött az egyik beteg és meglepődött, mert Kásler professzort kereste, nem a televízióban látott „történészt”. A Nemzeti Nagyvizit egyáltalán nem csak történelemről szól, hanem magáról a nemzetről. A műsorsorozat 83 adásból állt, a történelem után kultúrával és sporttörténettel szerettük volna folytatni.

“A MAGYAROK EREDETÉRŐL NAGYON HATÁROZOTT VÉLEMÉNYEM VAN”

Ha már annyi vitát generált az Árpád-házi uralkodók genetikai rokonságáról szóló kutatásuk, árulja el nekünk, hogy Ön szerint fenyőmagevő uráli nép volt-e az ősmagyar, vagy a sztyeppe rettegett harcos népe? A legújabb genetikai kutatások – ahogyan az Önöké is – a honfoglaló magyarok közép-ázsiai eredetét igazolták, amire ingerülten reagált az Akadémia, hogy a genetikai- és a nyelvrokonság kérdését barbárság összekeverni.

Erről nagyon határozott véleményem van. Mi itt mindannyian azt tanultuk az iskolában, hogy finnugor eredetűek vagyunk. Most puhítják ezt avval, hogy csak a nyelvünk rokon.Pedig a nyelvészetben is nagyon sokféle hipotézis létezik egymás mellett, úgyhogy jó lenne, ha tisztáznák ezt a vitát egymás között. Ám tekintettel arra, hogy a tudósok közül senki nem hallotta beszélni a kétezer évvel ezelőtt élt magyarokat, nagy nehézségbe ütközik minden érvelés. Én nem igazságokat szeretnék kinyilvánítani, de annak örülnék, ha létrejönne egy tudományos fórum, ahol a régészek, az antropológusok, az archeogenetikusok és mindenki, akit ez a kérdéskör tudományosan érint, egymás eredményeit respektálva kialakítanának egy megalapozott álláspontot.

 

Miniszterként tenni fog azért, hogy egy asztalhoz üljenek a vitatkozó felek és a történelemfelfogásunk, illetve -oktatásunk ne legyen olyan nihilista, mint ma, aminek a hatására az ember inkább felvágja az ereit?

Tenni fogok és számítok e küldetésben a Magyar Tudományos Akadémiára is. Lovász László elnök a legutóbbi közgyűlésen nyomatékosította is, hogy tudományos felvetéseket vár, amelyeket tudományos érvekkel lehet ütköztetni. Ez a tudományosság alapelve, nem pedig egymás eredményeinek relativizálása, kiforgatása. A legtermészetesebb részemről, hogy ezt a szemléletet a kultúra és az oktatás területén viszont szeretném látni. Értékorientált hozzáállásra van szükség, a magyar történelem gazdag és tanulságos, tele van rendkívüli államférfiakkal, hadvezérekkel, politikusokkal, mélyen hívő emberekkel, ennek meg is kell jelennie az oktatásban. A képi anyagot fel kell erősíteni, érdekes, izgalmas módon láttatni a diákokkal, hogy mi miért történt a magyarokkal.

GYÖKERES VÁLTOZÁS KELL A TÖRTÉNELEMOKTATÁSBAN

A mai liberális szemléletben nem állítunk méltó példaképeket 56-ról, vagy a Hunyadiakról, pedig Orbán Viktor Kötcsén azt mondta, ha újra győz a Fidesz-KDNP, a kultúrpolitikában jelentős változások lesznek. Ön kapta tehát a feladatot, hogy ezt végrehajtsa?

Rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, hogy az óvodától az egyetemig megváltoztassuk ezt a rossz szemléletet, ennek sok lehetőségét mérlegelném, például a jó történelmi filmek készítését. Ha már itt forgott Etyeken a Borgiák filmsorozat, miért nem készíttetünk ugyanilyen látványos és modern harminc részes filmsorozatot a Hunyadiakról, Szent Lászlóról, Vitéz Jánosról? Azt tanuljuk, hogy csak azért jöttek ide az itáliaiak, mert megfizették őket. Pedig Vitéz János udvaráról írta azt egy itáliai csillagász, hogy „tanítómesterként jöttünk és tanítványként távoztunk”. Itt a reneszánsz korban nagyon komoly tudományos és művészi tevékenység folyt, ezt el kell mondani, felkelteni a gyerekek érdeklődését! Meg kell mutatni, hogyan nézhettek ki a váradi aranyozott királyszobrok és így tovább! A magyarságnak nagyon komoly múltja van, csak nem beszélünk róla.

Balog Zoltán miniszter heroikus munkával igyekezett véghez vinni az átalakításokat ebben a nagyra hízott minisztériumban, de kétségtelen, hogy a kultúrára nemigen jutott ideje, az elmúlt nyolc évet szinte érintetlenül vészelte át a Magyar Bálint és Hiller István által kialakított személyi és szervezeti struktúra. A kötcsei ígéret valósággá válik-e az EMMI-ben?

Nincs állandóság a világegyetemben, minden változik, ezt már a görögök is tudták. A nemzeti intézményeknek, a levéltártól a Nemzeti Színházig, lényegesen nagyobb szerepet kell betölteniük az ország kulturális életének alakításában. Nagyon sok mindent át kell tehát szervezni. Tény, hogy Balog Zoltán szinte minden területen nagyon fontos változást indított el, ez a munka „virágba borult és termőre fordult”. Szó sincs arról, hogy az ő nagyszerű érdemeit elvitatnám. Az új feladathoz azonban új, alkalmas személyek kellenek, ez sem kérdés.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Elindult egy vita a keresztény értelmiség körében, amely aztán könyvben is napvilágot látott. A kötetből a Fidesz körüli elitet kritizáló megjegyzések nagy médiaizgalmat generáltak, elfedve a vita lényegét. Ez a vita Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója és Szakács Árpád, a Magyar Idők munkatársa között csúcsosodott ki a nyilvánosság előtt. Önt mennyire izgatta fel ez a polémia?

Most összekapcsoltuk a Magyar Időket és az Idők Jelei című vitakötetet, utóbbinak társszerzője voltam. Szerintem keresztény értelmiségi az, aki a keresztény értékekből vezeti le a teendőit. Az Idők Jelei ezekről az értékekről szól, arról, hogy megváltoznak a célok és megváltoznak az eszközök, szükséges tehát, hogy változzanak az emberek is. Én nyitott vagyok a vitára. Még az ellenzéktől is azt várom, hogy konstruktív legyen. Minden értelmezhető javaslatukat végig fogom gondolni.

A SZERETETNEK RENDKÍVÜLI JELENTŐSÉGE VAN A GYÓGYÍTÁSBAN

Az Aristo írói néven publikáló népszerű kollégánk kérdését idézzük Önhöz: milyen szerepet játszik a gyógyításban a szeretet?

A szeretetnek rendkívüli jelentősége van a gyógyításban, hiszen az orvos-beteg viszony alapja, hogy a páciens megbízzon az orvosában, érezze, hogy az orvos érti, amit tesz és azt érte csinálja. Ez a viszony tehát a szeretetből ágazik le, jó esetben. Ha szeretettel közeledünk a kiszolgáltatott beteghez, jó úton járunk. Itt az onkológiai intézetben az a szabály, hogy mindig a betegnek van igaza, még akkor is, ha nincs. Egyszerűen azért, mert vele közölték, hogy egy nagyon súlyos betegségben szenved. Érthető, ha erre extrém módon reagál, amit az orvosnak meg kell értenie és szeretettel kell viszonoznia. Nálunk a betegelégedettség évek óta kilencven százalék fölötti, pedig majdnem hétszázezer ember fordul meg itt egy évben. Közép-Kelet-Európában ez az egyetlen onkológiai intézet, ami a legmagasabb európai akkreditációval rendelkezik. Mindezt úgy értük el, hogy az intézetünk fejlesztése a vidéki onkológiák gépparkjának teljes megújítása után kezdődött csak meg. Két alkalommal kezdeményeztem az országos sugárterápiás fejlesztést. Az első 1999-2001 között volt, amiből az Országos Onkológiai Intézet nem kapott egy gépet sem. Ezután 2012-ben, az összes vidéki sugárterápiás központ fejlesztése után jutott csak az intézetünk új gépekhez. E fejlesztésekkel magas színvonalú ellátási szintre emelkedett az ország sugárterápiás parkja, megduplázódott az MR és CT kapacitás.

A SZÁMOKKAL NEHÉZ VITÁZNI

Az egészségügy körül éppen az a legfőbb vita, hogy a kormány sosem látott fejlesztésekről beszél, miközben az ellenzék képeket mutogat a fővárosi János- vagy Margit kórházról, amelyek tényleg egészen elképesztően lepusztultak.

Lehet itt is mellébeszélni, de a számokkal nehéz vitázni. A vidéki egészségügy fejlesztésére kerekítve ötszáz milliárd forintot költöttek el az elmúlt években. Mikor jutott ennyi pénz az egészségügyre? Soha! Most pedig folytatódik az ágazat fejlesztése, a fővárosban és környékén élő négymillió embert érintő intézményfejlesztés, amire hétszáz milliárd forint fog jutni! Ilyen sem volt soha.

Kapott rá világos ígéretet, hogy ez a pénz meglesz, mert a fővárosiak valóban elhanyagoltnak érzik magukat az ellátás minőségét illetően?!

A vidéki kórházak egynémelyike évtizedeken át rosszabb állapotban volt kénytelen működni, mint a János kórház. Teljesen egyetértek azzal, hogy a fejlesztést mindig ott kell elkezdeni, ahol a legrosszabbak a viszonyok.

Amikor Orbán Viktor Önt kérte fel a miniszteri posztra, nyilván megfogalmazódott benne az igény, hogy az Országos Onkológiai Intézetben meghonosított szervezeti kultúrát ültesse át a teljes egészségügybe. Van-e akkora fejsze, ami ehhez a fához elég lesz?

A beszélgetésünk általánosabb volt ennél. Számomra rendkívül megnyugtató volt, hogy a világot nagyon hasonlóan látjuk. Természetes, hogy Orbán Viktor világos célt tűzött ki, amikor rám bízta a feladatot.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A PestiSrácok.hu számos oknyomozó cikkben (például ITT és ITT) hívta fel a figyelmet az elmúlt években, hogy miként malmoznak meg egyes intézményvezetőket a multicégek, akár két-háromszoros áron adva el nekik kellékeket, például laboreszközöket, milliárdokkal károsítva meg az egészségügyi költségvetést. Ön felveszi-e a kesztyűt az ilyen visszaélésekkel szemben, igyekszik-e helyzetbe hozni az egészségipar hazai szereplőit?

Olvastam ezeket a cikkeket, nem feltétlenül kórházigazgatók voltak az érintettek.

Így van, egyetemi kórházakról volt szó, ahol a felelős a rektor és a kancellár. Nyilván most általánosságban kérdeztünk rá a problémára. Főigazgatóként Önre is nehezedett nyomás a multicégektől?

Én például sosem voltam nyomás alatt, ugyanis 1992-től kezdve, mióta vezetői pozícióban vagyok, gyógyszercéggel négyszemközt sosem tárgyaltam. Mindig volt bent egy-két kollégám, így még csak kísértésnek sem voltam kitéve.

ÁTSZERVEZÉSSEL LEHET CSÖKKENTENI AZ EGÉSZSÉGÜGYI KORRUPCIÓT

Hogyan lehet kiiktatni az egészségügyi korrupciót?

A feladatmegosztást kell újragondolni. A párhuzamosságokat meg kell szüntetni és a döntéseket a minisztériumban koncentrálni. Az aktatologatás és a nem világos felelősségi kör mindig rontja a hatékonyságot. Szerencsére nagyon jó egészségügyi államtitkárom lesz és annyit még elmondhatok, hogy a nők háromszoros többségben lesznek az államtitkári karban.

Lehet-e helyzetbe hozni a magyar gyártókat az unió szigorú szabályai között?

Egészen biztos, hogy találunk rá megoldást és nemcsak itthon, hanem a magyar cégek külföldi terjeszkedése terén is. A harmadik világban óriási egészségügyi fejlesztések indultak el és sok komoly magyar vállalatnak van esélye arra, hogy fontos pozíciókat foglaljon el.

Az egészségügyben mihez nyúl hozzá elsőként?

A legfőbb halálokokat jelentő betegségekre jobban figyelünk majd, a keringési és daganatos betegségek gyógyítására és megelőzésére tehát többet kell költeni. Prioritás a gyermekgyógyászat és a családpolitika együttes fejlesztése. A sürgősségi ellátásnál nem állapot, hogy hat-nyolc órát várakoznak a betegek, sokszor olyanok mögött állva a sorban, akik csupán azért vannak ott, mert a szakrendelésekre nem mentek el. Itt is sürgős átalakítást tervezek. A családorvosok csoportpraxisait szeretnénk jobban támogatni, azaz az olyan alapellátást, ahol többféle szakvizsgával rendelkező orvos érhető el. Sok törvényi gátat le kell bontani, a helyi diagnosztikára, műszerezettségre sokat kell fordítani, csak hogy kiragadjak párat a legfontosabb feladatokból. A kórházak finanszírozásának elszámolásán is változtatni kell. 1993 óta toldozgatjuk ezt a rendszert, pedig bátran újra lehetne gondolni az úgynevezett HBCS-pontok kiosztását,ami kórházra szabott és az egyik kórházból a másikba átküldött beteg nem viheti magával ezeket a pontokat. Nyilvánvaló az is, hogy az elfogadott kormánydöntés értelmében, az egészségügyben és az oktatásban is folytatni kell a béremeléseket. Az ápolók szociális helyzetét, lakáshoz jutását például segítenünk kell.

Olvasóink tudják, a közoktatás körül sok rémhírt eloszlattunk a PestiSrácok.hu-n és semmiképpen nem szállunk be a KLIK-kek körüli hisztériakeltésbe, de tény, hogy az önkormányzatok több beleszólást követelnek az oktatás ügyeibe. Ön nyitott-e a korrekcióra?

Nagyon szövevényes ez a kérdés, hiszen a cél épp az volt, hogy a szegényebb települések diákjai ne járjanak rosszabb iskolákba, tehát ez a vita a családpolitikát és a szegénység elleni küzdelmet is érinti. Konzultációt kezdünk, addig nem tudok állást foglalni.

A MAGYARSÁG EZERSZÁZ ÉV ALATT MEGHARMINCSZOROZTA MAGÁT

Visszatérve a filozofikusabb gondolatokra, Cseh Tamás és Bereményi Géza Születtem Magyarországon című dalának az a refrénje, hogy „száz év múlva ki beszél itt magyarul?”

Hát mi! Nem féltem a magyarságot, amely ezerszáz év alatt megharmincszorozta magát a Kárpát-medencében. Ez a tény rendkívüli életképességet tanúsít. Ha vissza tud térni az értékeihez és tovább tudja építeni magát, akkor ennek a nemzetnek nagyon szép jövője lesz. Ami pedig a külpolitikai irányvezetést illeti, azt egészen kivételes teljesítménynek tartom. Végre újra a magyar tradícióknak megfelelő, a társadalmi- történelmi folyamatokat érzékelő külpolitikát folytatunk.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ön szerint is létkérdések dőlnek el ezekben az években?

A migráció egy létkérdés például, hiszen az iszlám térhódítása 622 óta zajlik, száztíz év alatt elfoglalták a Bizánci Birodalom összes területét a Földközi-tenger között, átkeltek Herkules oszlopainál, elfoglalták Hispániát és ha Martell Károly Poitiersnél le nem veri őket, Párizs ma nem csak félig, hanem teljesen muszlim lenne már évszázadok óta.1400 év alatt harmincezer keresztény templomot romboltak le, Gárdonyi Géza is leírta, hogy vendégként jöttek és itt felejtették magukat a pogányok. Ugyanez folyik most is, csak másféle háború formájában.

Önre azt is ráragasztották, hogy az onkológiai intézetben feudális szigort épített ki. Ön tehát egy keménykezű vezető?

Mit értünk a feudálison: frank típusú vagy magyar típusú feudálist? Magyarországon sosem volt igazi feudalizmus, itt a Szent Korona jelentette a rendezőelvet, amelynek javait sem a király, sem az alattvalója nem birtokolhatta, csak szolgálhatta. Ebben az intézetben én mindig minden véleményt és érvet meghallgattam. Más kérdés, hogy itt emberéletekről van szó, ha tehát egy döntés megszületik, akkor további vitának helye nincs. Ez nem keménykezűség, hanem következetesség. Abban viszont hiszek. A II-es szegedi sebészeti klinikán, ahol a pályámat kezdtem, a timpanonban olvasható az a szentencia, hogy „Fortiter in re, suaviter in modo”, azaz „Határozottan a lényegben, de könnyedén a végrehajtásban”. Ez a sebészet lényege és ebben hiszek én is.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
(Pestisracok.hu, Huth Gergely, Stefka István

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

Hozzászólások

hozzászólás

NA VÉGRE – A Stop Soros törvénytervezetet és az Alaptörvény passzusát is szigorítani fogják – mondta el Rogán Antal

Orbán: a közös jövő is összeköti a magyar és lengyel népet