Van abban valami rendkívüli, hogy éppen annak a két országnak a gazdasága fejlődik a leggyorsabban, amelyeket az Európai Bizottság vezetői és az Európai Parlament túlfizetett és mára már hiteltelenné vált képviselői folyamatosan elmarasztalnak, gyaláznak és hetente megaláznak. Lehet, hogy egyszerűen csak irigyek? Mindenesetre most ismét van rá ok, mivel a lengyel és a magyar gazdaság teljesít a legjobban. Ezért az európai elitnek magától értetődő, hogy Lengyelországot és Magyarországot nem jó és követendő példaként kell állítani a többi tagország elé, hanem éppen ellenkezőleg, rossz példaként. Azoknak az országoknak az állampolgárait pedig, akiket Afrikában vagy Ázsiában sikerült különféle módszerekkel földönfutókká tenni, rá kell zúdítani Európára, hadd érezzék ott is, hogy van vesztenivalójuk.
Tanulják meg Európában is a túlzottan elkényelmesedett honfitársaink, hogy mi is az a globalizmus. Az európaiaknak se legyen jobb, mint az amerikaiaknak, afrikaiaknak, ázsiaiaknak, akárhol is él a pórnép, az maradjon pórnép, akár fiú, akár leány, akár bármi másnak gondolja magát, a lényeg, hogy lehetőleg csak az elit gazdagodjon, ez a nyílt társadalom alaptörvénye.
Ugye, kedves Juncker úr, ugye, kedves Sargentini úrhölgy, ugye, Soros úr, ugye, kedves európai elit, az a legjobb, ha az európai országok minél lassabban növekednek, akkor annál kevésbé lesz módjuk majd tiltakozni, bármit is találnak ki a nekik, pénzügyi válságot, migránsinváziót vagy klímaváltozást, önként és dalolva fognak lemondani járandóságaikról, hosszú évek alatt összegyűjtögetett kis vagyonkájukról. Aki meg ellenkezni próbál, mint a folyton renitens lengyelek és magyarok, azokat szigorúan meg kell büntetni.
Egyesek gazdasági összeomlással, a korábbi jelentős gazdasági növekedés számottevő lelassulásával riogattak a brexit, a kereskedelmi háború, az Egyesült Államok által kivetett török és orosz gazdasági szankciók és a török devizaválság kapcsán. Mindez nem következett be, az Európai Unióban 2018 második negyedévében Lengyelországban 5 százalékkal, Magyarországon 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság. De a lettek, románok, ciprusiak és szlovákok is kitettek magukért, és jóval az európai uniós átlag fölött teljesítettek. Csak nehogy majd rajtuk is bosszút akarjon állni a brüsszeli elit.
Nálunk az adatok alapján 4,6 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, de az ipar is jól teljesített.
Az ipari termelés volumene 2018 júniusában 4,2 százalékkal nőtt a tavalyi hatodik hónaphoz képest. Ebben az időszakban a feldolgozóipar egyes ágait tekintve a gumiipar, a villamosberendezések gyártása és a vegyipar teljesítménye emelhető ki. A termelés az év első hat hónapjában 3,5 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A feldolgozóipar 13 ágazatából tizenegyben mértek növekedést.
Területi bontást tekintve júniusban minden régióban emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. Míg júniusban Észak-Magyarország kibocsátása nőtt a legnagyobb mértékben, éves teljesítményt tekintve Dél-Dunántúl és Közép-Magyarország teljesítménye emelhető ki. Júniusban is növekedett az építőipar.
Az építőipar teljesítménye júniusban 28,2 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az épületeknél oktatási, ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést. A lakáspiac bővülésében jól érződnek a kormányzati intézkedések pozitív hatásai. A 2017-es év lendületes bővülése 2018-ban is folytatódott, az első negyedévben 3394 lakást vettek használatba, ami soha nem látott mértékű, 65 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. 2018 első három hónapjában összesen 9850 új építési engedély kiadása és bejelentés történt, amely még a tavalyi kimagasló teljesítményhez viszonyítva is 3,4 százalékos fejlődést jelent. Ehhez a dinamikus növekedéshez számottevően hozzájárult az Otthonteremtési program kibővítése, valamint a kedvezményes lakásáfa bevezetése is.
A gazdaság növekedése sohasem lehet önmagáért való. Többek között például azért, mert így idén is lesz fedezet az átlagosnál nagyobb kereset- és bér-, valamint nyugdíjemelésekre, az adók további csökkentésére, és növekedhetnek a lakosság megtakarításai is. Tovább folytatható a teljes foglalkoztatás megvalósítása, az oktatás és az egészségügy, a közigazgatás, a nagyvárosok után a kisebb városok és falvak megújítása, újabb lakások és kórházak építése. Az emelkedő bérek, a csökkenő adók, a fiatalokat és a családokat érintő támogatások révén többen találhatják meg a számításukat itthon, és a szegénység is tovább csökkenhet.
Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint a szegénység vagy a kirekesztettség hét uniós tagállamban a lakosság több mint egytizedét fenyegette: Bulgáriában 30,1 százalékos, Görögországban 21,1 százalékos, Romániában 19,4 százalékos, Magyarországon 14,5 százalékos, Litvániában 12,4 százalékos, Cipruson 11,7 százalékos, Lettországban pedig 11,3 százalékos volt 2016-ban. A skála másik végén Málta, Dánia, Hollandia, Finnország, Luxemburg és Svédország található. Nálunk csökkent ugyanakkor a legnagyobb arányban, 13,3 százalékkal a súlyos anyagi nélkülözéssel küzdők aránya a teljes lakosságon belül 2012 és 2016 között. Ezzel a legnagyobb javulást Magyarország érte el a szegénység visszaszorítása terén.
A jelenlegi kormány gazdasági és szociális intézkedései hatására 2012 és 2016 között több mint 1,3 millió fővel sikerült csökkenteni a szegénységben élők számát. A jövőben a reálbérek további növekedésével tovább javulhat a lakosság anyagi helyzete. A gazdaság átlagosnál gyorsabb fejlődése pedig lehetőségeket teremt a szegénység további visszaszorítására.
A szerző közgazdász, egyetemi docens
(forrás:Novoszáth Péter, magyaridok.hu)
