Kétnapos találkozót kezdenek ma Brüsszelben a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői. A csúcsértekezlet középpontjában a tagországok védelmének és biztonságának fokozása, a katonai mozgékonyság és a védelmi kiadások növelése áll, Macedónia pedig meghívást kaphat arra, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjen az észak-atlanti szövetséggel.
Diplomáciai források szerint a találkozón nagy hangsúlyt fog kapni a méltányos tehermegosztás kérdése, ugyanis az Egyesült Államok továbbra sem tartja elégségesnek az európai tagországok elkötelezettségét védelmi költségvetésük növelése mellett.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár erről tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a legtöbb tagállam növeli kiadásait, és idén az Egyesült Államok mellett már hét európai tagország is teljesíti azt a célkitűzést, hogy fordítsa a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra.
A csúcstalálkozón Oroszország és a NATO viszonyáról is tárgyalnak majd: a NATO az elrettentés politikája mellett továbbra is párbeszédre törekszik Moszkvával a feszültségek enyhítése érdekében.
A kormányfők a várakozások szerint megállapodnak a szövetség parancsnoki szerkezetének megerősítéséről. Ennek alapján Norfolkban az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre, Ulmban pedig az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre.
Miután Macedónia nagy lépést tett afelé, hogy lezárja névvitáját Görögországgal, a csúcstalálkozón meghívást kaphat a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A meghívás annak bizonyítéka lesz, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll a csatlakozni kívánó vagy a szövetség céljaival egyetértő, társulni kívánó országok előtt – mondta Stoltenberg.
Az Egyesült Államok berlini nagykövete tovább fokozta a nyomást szerdára virradóra Angela Merkel német kancelláron azért, hogy Németország az eddigiekhez képest jelentősebb mértékben növelje a védelmi kiadásait.
Németország ígérete 2014-ben Walesben két százalék volt 2024-ig. Szívesen látnánk, ha ez az ígéret teljesülne”
– jelentette ki Richard Grenell a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva Berlinben.
Grenell emellett visszautasított feltételezéseket, miszerint az Egyesült Államok, a németek csekély fizetési hajlandóságát látva a védelmi kiadások terén, csökkentheti az amerikai csapatok németországi létszámát. „A Fehér Ház sosem követelte az amerikai katonai jelenlét felülvizsgálatát Németországban” – szögezte le a nagykövet.Június végén a The Washington Post napilap arról értekezett nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva, hogy a Pentagon tanulmányozza az amerikai katonák németországi állomásoztatásának költségeit, és a csapatok esetleges visszavonásának, vagy jelentős csökkentésének lehetőségeit.
(forrás:888.hu)
