in

Kásler Miklós begyújtotta a rakétákat

A Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum élén lehetséges változásokról, a kórházak komplex felülvizsgálatáról és az egyetemi oktatásról is beszélt az emberi erőforrás minisztere a Magyar Időknek adott interjúban

Kásler Miklós a lap szombati számában megjelent cikkben Orbán Viktor tusnádfürdői szavait úgy értelmezte, mint az esélyegyenlőség iránti igény megfogalmazását a kultúrán belül.

Magyarország politikai és gazdasági szempontból is megerősítette a szuverenitását 2010 és 2018 között, ennek kell folytatódnia a kultúra területén is”

– mondta. Egy nemzetnek kötelessége óvni hagyományait, ősi kultúráját, és lehetőséget biztosítani, hogy kibontakozzék – hangsúlyozta. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy mindenkit hagynak szóhoz és lehetőséghez jutni, arányosan és egyensúlyt tartva, a minőséget támogatva.

Fotó: MTI Fotóbank

Azt, hogy nem minősítjük fel azokat, akik középszerűek, vagy le azokat, akik az átlagnál sokkal jobbak. Közepes műveket is lehet addig sulykolni begyakorolt módszerekkel, amíg elhiszik, hogy az jó”

– fejtette ki.

A kormány megteremti a lehetőségét annak, hogy a kultúra virágozzék, de ez nem vonatkozik például olyan területekre, mint bármelyik önkényuralom kultúrájának magyarázata, vagy propagálása – mondta. A Tanácsköztársaságnak például nem volt esztétikája, mert a gyilkolásnak nincs esztétikája – utalt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) egy kiállítására, és megjegyezte, hogy művészek és átlagemberek megtévesztése átmeneti korokban, de békeidőben is gyakran előfordul, de ez nem esztétika. Kérdésre elmondta, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Prőhle Gergellyel néhány hete személyesen beszélt, és a Tanácsköztársaság dicsőítését a részéről ő sem érzékelte.

A jövőjét illetően az ő döntését nem ismerem, az én döntésemet pedig ez árnyalja”

– mondta.

Kifejtette azt is, a Nemzeti Kulturális Alap élén biztos, hogy változás lesz, hiszen a megbízatások lejártak, és „itt is egy fordulóponthoz érkeztünk”.

Új időszak jön, amihez részben vagy egészében új emberekre van szükség”

– mondta.

Kásler Miklós több olyan egyetemi szakot is említett, amelyen sokkal több szakembert kellene képezni, példaként említette, hogy az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához.

A legkorszerűbb, gyorsan fejlődő tudományokra is kiemelten figyelünk. Ezek olyan szükségletek, amelyekhez igyekszünk tehát a képzéseket igazítani”

– mondta.

A kórházak gazdálkodását illető számvevőszéki kritikákat firtató kérdésre elmondta, hogy már el is indultak a vizsgálatok azokban az intézményekben, amelyek a legrosszabb minősítést kapták a 2008-2015-ös időszakra.

Az Emmi-vizsgálatok az összes kórházra kiterjednek, és azért is kellenek, hogy az intézmények helyzetét a maguk komplexitásában lássuk”

– mondta. Kásler hozzátette, hogy a minisztérium hatékony szakmai segítséget nyújt a feltárt problémák kijavítására. A miniszter örömmel vette, hogy a kórházak is támogatják ezirányú erőfeszítéseit.

Kórházbezárások nem lesznek, de észszerűsíteni, centralizálni fognak ott, ahol szükséges, vagy éppen decentralizálni, ahol arra van szükség – hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy ehhez árnyalt megközelítés kell, és annak tudomásulvétele, hogy az egészségügyi dolgozókkal együtt, az ő lelkesedésükre és tapasztalatukra támaszkodva lehet bármiféle átalakítást keresztülvinni.

Ahol a kórházi gazdálkodás nehézségekbe ütközik, és ennek az oka a nem megfelelő kórházi gazdasági-pénzügyi vezetés, ott szavai szerint mindenféleképpen kell segítség és megoldás, ha az elindított vizsgálat eredménye szerint ez indokolt, akkor akár azonnal.

Kásler beszélt az új Nemzeti Alaptantervről is. A miniszter szerint a kormány célja, hogy

a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban.”

A tantervet ezért először véleményezi a minisztérium, majd társadalmi vitára bocsájtják és végül a kormány dönt róla.

Kásler az óvodákra és a bölcsödékre is kitért. A miniszter szerint „a kormány bölcsőde- és óvodafejlesztésre több, mintegy 110 milliárd forint fejlesztési forrást fordít 2020-ig, amit idén 10 milliárdos értékben hazai pályázati forrással is kiegészítenek.” A cél, hogy 2020-ra mintegy 60 ezer bölcsödei férőhely legyen.

(MTI, Magyar Idők)

(forrás: Bácskai Balázs, 888.hu)

HOPPÁ! – Karcag díszpolgára lett Varga Mihály

Újabb hülye a liberálisok piacán – Filippov Gábor politológus durván nekiment Orbán Viktornak