Soros kézi vezérli az Európai Parlamentet

 

Izgalmas látni, hogy az Open ­Society Foundations a migrációs hullám kezdetekor kapcsolt turbófokozatra Brüsszelben és lett hivatalos akkreditációval rendelkező tucatnyi lobbistájuk.

 

Az önmagát isteni tulajdonságokkal felruházó milliárdos tőzsdespekulánsról már sok minden kiderült: hogyan döntötte be Ukrajna gazdaságát, miként provokált polgárháborús helyzetet számos országban, építette fel láthatatlan, a világot behálózó szervezetét, amit egyébként profi vállalatmenedzsmentként működtet.

Az eddig háttérből irányító filantróp az alapítványai mögé bújva, jótékonysági szervezetek sokaságán keresztül manipulálta nem csupán a pénzügyi, hanem a társadalmi folyamatokat is, majd a magyar kormány ellenállása arra késztette, hogy megszólaljon, és a világsajtón keresztül próbálta mosdatni magát: ő nem is akarta a migránsok betelepítését Európába, és minden hazugság, amit róla eddig kiderítettek.

Arról azonban hallgatott, mint a Népszabadságba tekert tükörponty, hogy az amerikai választásokon túl az Európai Parlamentben (EP) is jelentős befolyást szerzett néhány év alatt, lobbistái több millió eurót költöttek arra, hogy a megfelelő bizottsági tagokkal vagy éppen a parlament elnökével kiváló kapcsolatot ápoljanak.

Soros szervezete egészen elképesztő módon szivárgott be az Európai Parlamentbe. Izgalmas látni, hogy az Open ­Society Foundations tagjai, bár már 2008-tól jelen voltak Brüsszelben, igazán csak a 2014-es választásokra fókuszálva aktivizálták magukat, majd pedig a migrációs hullám kezdetekor kapcsoltak turbófokozatra, és lett hivatalos akkreditációval rendelkező tucatnyi lobbistájuk, akik naponta jártak be a parlamentbe és fejtették ki „áldásos” tevékenységüket.

Míg 2011-ben a hivatalos lobbisták száma nulla volt, ­2015-ben már tizenkét Soroshoz tartozó alapítványi munkatárs tevékenykedett az Európai Parlamentben. Nem is titkolják: az Open Society European Policy Institute (OSEPI) arra törekszik, hogy befolyásolja az EU politikáját: honlapjukon azt írják, hogy a brüsszeli csapat „bizonyítékokat, érveket és ajánlásokat nyújt az uniós intézmények és tagállamok döntéshozói számára”.

2011-ben a lobbizásra 10 ezer eurót szántak, és egyetlen lobbistával voltak jelen a brüsszeli döntéshozatali testületben, a 2014-es EP-s választásokra azonban már komolyan készültek, Dzsordzsi bácsi mintegy hatmillió euróval szállt be a kampányba, ahol egyebek mellett a média és a politikai intézetek támogatásával igyekezett befolyást szerezni. Ebben természetesen a magyar alapítványok, szervezetek szintén mindig jelentős támogatást kaptak.

A magyar „tényfeltáró” portálok közül a Demagóg.hu kapott nyolc hónapos intervallumra támogatást, hogy a politikusok „félrevezető” beszédét leleplezzék, de mint arról korábban részletesen írtunk, az önmagát függetlennek nevező portál, a 444.hu-t üzemeltető Magyar Jeti Kft. is szép summát, mintegy 49 500 dollárt kapott az alapítványtól.

Míg a médián keresztül a közvéleményt formálta, lobbistáival a parlamenti képviselők munkáját irányította az amerikai tőzsdespekuláns, a lobbyfacts.eu portál adatai szerint 2013-ban kettő volt, majd 2014-ben már hétre nőtt azoknak az akkreditációval rendelkező alapítványi munkatársaknak a száma, akik rendszeresen szerveztek például találkozókat bizottsági tagokkal, vacsoráztak Martin Schulz­cal, ezekről egyébként rendszeresen jelentéseket írtak a főnöknek, azaz Mr. Sorosnak.

Az egyik ilyen feljegyzésben olvashattuk, hogy Alex Soros 2016-os brüsszeli látogatását „premiernek” nevezik, Soros fia ekkor ismerkedett meg az alapítványi munkatársakkal személyesen is és egyeztetett a jövőbeli tervekről. Ebben a jelentésben egyébként Göncz Kinga neve is szerepel.

2016. január 1. és december 1. között a lobbizási költségek a hivatalos adatok szerint 2 250 000 és 2 499 999 euró közötti összeget tettek ki, ekkor a tizenhét lobbista közül tíz akkreditációval is rendelkezett az EP-ben. Találtunk egy másik listát is, ami a 2014 novembere óta tartott találkozókat foglalja össze az Európai Bizottság biztosaival, kabinettagjaival vagy főigazgatóival; az alacsonyabb szintű munkatársakkal végzett egyéb lobbitevékenységekről az Európai Bizottság nem tesz közzé információkat.

A negyvenöt találkozóról készített feljegyzés között pikáns adatokra is bukkantunk: Franz Timmermansszal és Jean-Claude Junckerrel 2015 óta rendszeresen egyeztettek az EU ügyeiről, kiemelten a migrációs helyzetről, na és persze Magyarországról is. Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy például a migránsok munkaerőpiacra történő integrálásáról szóló szavazáson csak az a három szlovák képviselő szavazott igennel, akik szerepeltek a „Soros-barát” listán, de a többi referendumon is izgalmas megnézni, hogy a 226, Soroshoz köthető képviselő rendszeresen úgy voksolt, ahogyan azt az OSEPI tagjai tették volna.

 

(Jurák Kata, magyaridok.hu)