Érdektelenségbe fulladt a Magyarországról szóló európai parlamenti vita Brüsszelben, csupán harminc képviselő volt kíváncsi a hazánk ellen folytatott támadássorozat újabb epizódjára. Az Európa Tanács nevében az első hozzászóló Melania-Gabriela Ciot, a román Európa-ügyi miniszter volt, aki arról beszélt, hogy a közös értékek, a jogállamiság, valamint az emberi jogok fontos sarokkövei az Európai Uniónak, és a tanács feladata eldönteni azt, hogy Magyarország megsérti-e ezeket a jogokat. Kifejtette: komolyan figyelembe fogják venni azokat az aggályokat, amiket itt megfogalmaznak.

Az általa említett problémás kérdések pedig a szokásos témák körül forogtak: a CEU „elüldözése” és a sajtószabadság most is toplistás helyen szerepelt, csakúgy, ahogyan a közigazgatási bíróságok felállítása miatti aggodalom, illetve a korrupció. A vitát kezdeményező Frans Timmermans közölte, hogy „Magyarországgal szemben érvényesíteni kell a jogainkat”. Az Európai Bizottság alelnöke elsősorban a Stop, Soros! miatt emelte fel a szavát, ami véleménye szerint súlyosan korlátozza a menedékkérők jogait.

A nem mellesleg Soros Györggyel többször is személyes megbeszéléseket folytató Timmermans arról is beszélt, jól látható, hogy az emberek elégedetlenek, a túlóratörvény ­miatt például rendszeresek az „utcai zavargások”. Úgy fogalmazott, hogy a CEU „elüldözése” példátlan az Európai Unió történetében. Aggályosnak tartotta azt is, hogy több száz sajtótermék került egy médiaholdingba, amit „a médiahatóság ellenőrzése alól is kivontak”. A bizottság alelnöke később kijelentette, hogy senki nem kényszerítette Magyarországot arra, hogy az unió tagjává váljon. „Most elszámoltatjuk őket” – közölte.

Deutsch Tamás arról beszélt, hogy a választási kampány miatt indított a testület balliberális többsége újra támadást Magyarország ellen. A legfrissebb magyarországi fejleményekről szóló brüsszeli ülésen kiemelte: az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amelyben a magyarok elsöprő többsége – párthovatartozástól függetlenül – egészen mást akar, és ez a bevándorlás ügye.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő közölte: „Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot, és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból.” Hozzátette, hogy a magyarországi politikai csatát nem Brüsszelben, hanem hazánkban kell megvívni. Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig kijelentette, hogy a kormány „a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította”, ahol „a hatalom verőemberei már képviselőket bántalmaznak”. Szerinte azonban a nemzeti ellenállás fokozódik.

Jávor Benedek és Niedermüller Péter szerint Orbán Viktor megfutamodott és áruló, amiért nem ment el a szerdai brüsszeli vitára. Gál ­Kinga fideszes képviselő erre úgy ­reagált, hogy „ha itt van a magyar miniszterelnök, az a baj, ha nincs itt, az a baj”, majd szembesítette Niedermülleré­ket a hazugságaikkal. A képviselőnő közlése szerint az ellenzékiek is tudják, hogy hazánkban nem államosították a médiát és nem üldöztek el senkit Magyarországról. Tőkés László pedig úgy értékelt, hogy a zöldek és cinkostársaik által kikényszerített vita az illegális migrációt visszautasító ország pellengérre állítása, ami egészen egyszerűen magyarságunk megbélyegzésére irányul.

A hazánkat elítélő jelentés szerzője, Judith Sargentini felszólalásában arra hívta fel a csekély számú képviselő figyelmét, hogy az utóbbi hónapokban a magyarországi helyzet rosszabbodott, majd kijelentette, hogy „minden oka megvan az embereknek, hogy kimenjenek az utcára, például a CEU miatt”. Végül felszólította a jelenlévőket, hogy tegyenek valamit a magyarországi jogállamiság érdekében.

Hozzá intézte felszólalását Morvai Krisztina képviselő, aki felhívta Sargentini figyelmét arra, hogy „senkit nem érdekel a jelentése, az, hogy a magyarokat támadja”. Majd közölte, hogy inkább Franciaország és a macroni politika miatt kellene aggódnia. Az ülés megnyitásakor egyébként Morvai javasolta az újabb „Magyarország-vita” törlését a napirendről, rámutatva, hogy Macron Franciaországának rendőrsége valóban súlyos jogsértéseket követ el a tüntetők ellen, ezért inkább ezt kellene napirendre venni. A testület azonban nem kívánt foglalkozni a Macron-rendszer brutalitásával.

Marie-Christine Vergiat képviselő szerint Frans Timmermans jól érzékeli a helyzet súlyosságát, hiszen „2010-től figyeli a magyarokat”, az őt követő felszólaló, Olaf Stuger viszont úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnöknek szobrot kell emelni, mert megvédi a határokat és a népét.

Deutsch Tamás lapunk kérdésére azt mondta, hogy ez a vita most olyan volt, „mintha RTL 2-re rakták volna”. Közölte: Timmermans összeférhetetlen, mert a szocialisták csúcsjelöltje és az Európai Bizottság alelnöke egyben. Hozzátette: Timmermans a tényekre egyáltalán nem volt fogékony, a vádak pedig köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Aláhúzta azt is, hogy „fájdalmas volt látni, hogy az ellenzék jobban gyűlöli Orbánt, mint szereti a saját hazáját”. Niedermüller Péter, a Gyurcsány-párt képviselője a Magyar Idők tudósítójának kérdésére válaszolva viszont csak azt ismételgette, hogy ha jogállamiságról van a vita, akkor azon a miniszterelnöknek ott kell lennie, de arra nem válaszolt, hogy miért félne Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök már napokkal korábban jelezte, hogy nem vesz részt a brüsszeli vitán, amelyet Soros-szeánsznak, valamint választási gyűlésnek minősített. A kormányfő kiemelte, hogy mindig ott van, ahol a magyar nemzeti érdekekért kell harcolni, ám ezen az alkalmon azért nem lesz jelen, mert a bevándorláspártiak kampányeseményét nem fogja segíteni. – Öt hónap múlva ezek az emberek nem lesznek sehol, hiszen egy kifutó modellt képviselnek, s új parlament jön – mutatott rá Orbán Viktor.

(Jurák Kata, magyaridok.hu)