in

Józsefváros nem lehet drogosok, migránsok és hajléktalanok tanyája

De nem ám!

SÁRA BOTOND: NEKÜNK AZ ITT ÉLŐ ÉS ITT DOLGOZÓ EMBEREK BIZTONSÁGA ÉS NYUGALMA AZ ELSŐ
A vasárnapi polgármester-választás tétje az, hogy továbbra is dinamikusan tud-e fejlődni Józsefváros, a nyolc év alatt élhetővé tett kerületet meg lehet-e védeni attól, hogy a 2010 előtti rossz idők visszatérjenek – mondta el a Magyar Időknek adott interjúban Sára Botond. Az alpolgármester, aki a VIII. kerületi időközi választás Fidesz–KDNP-s jelöltje, büszke arra, hogy tíz józsefvárosi közül hét érzi a közbiztonság jelentős javulását, de arra is, hogy a bulinegyed nem terjeszkedett tovább a kerületben. Választ kaptunk arra is, miért van szüksége a VIII. kerületnek termál- és strandfürdőre.

– Múlt heti hír volt, hogy Józsefváros fürdőváros lehet. Honnan jött a termál- és strandfürdő létesítésének ötlete?
– A régi Józsefvárosi pályaudvar területéről van szó, azon belül is egy háromhektáros barnamezős területről. A fürdő ötlete onnan jött, hogy amikor a közszolgálati egyetem fejlesztése miatt állami tulajdonba került az Orczy park, akkor mi a kormánnyal tárgyalni kezdtünk, hogy az ott lévő sport- és rekreá­ciós funkciókat pótolják az elhagyott pályaudvar területén. Akkor még nem tudtuk, hogy a megújuló Orczy park ezt tudni fogja, sőt lehetőség nyílhat arra, hogy az egyetemi campus uszodáját, csarnokát is használhatják a kerületi lakosok. Volt olyan szándékunk is, ha a kormánnyal tudunk tárgyalni arról, hogy mit szeretnénk a területtel kezdeni, akkor esély nyílhat arra, hogy a közbiztonsági szempontból aggályos Négy Tigris piacot bezárja a MÁV. Létrehoztunk egy sportkoncepciót, amelynek hatására a piacot felszámolták, megkezdődött a terület több évig tartó rendezése jogi szempontból is; a telek tavasszal került állami tulajdonba. A birtokmegosztás miatt a terület egy részén az MTK utánpótlás-létesítményei épülnek fel, a kerület által igényelt területen pedig – a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-vel folytatott tárgyalásokat követően – végül a fürdőfejlesztés mellett döntöttünk.

– Van valós igény egy ilyen fejlesztésre a kerületben?
– Strandtérkép szempontjából ez Budapest ellátatlan területei közé tartozik. Mintegy 38 ezer ember lakik a környéken, akiknek távolabbi – Széchenyi, Dandár, Margitsziget – fürdőket kell igénybe venniük, ha ki akarnak kapcsolódni. Nem beszélve arról, hogy az előzetes felmérések szerint nagy valószínűséggel 1400 méter mélyen 70 Celsius-fokos, a Széchenyi fürdő vízével megegyező minőségű vízbázis áll rendelkezésre, amit vétek lenne nem kihasználni. A koncepciótervet közvélemény-kutatás előzte meg, tízből hatan úgy nyilatkoztak, hogy mindenképpen ellátogatnak majd a fürdőbe. A projekt megvalósítása érdekében a kormányhoz és Kocsis Máté országgyűlési képviselőhöz fordultunk, hogy minél előbb nekiláthassunk a terv megvalósításának.

– A nagy tervek megvalósításához komoly források szükségesek. Hogy áll a kerület pénzügyi helyzete?
– Évek óta kiegyensúlyozott és stabil a költségvetés. 2009 óta, amióta mi vezetjük a kerületet, mindig egyensúlyi és hiány nélküli büdzsét terveztünk. Ma húszmilliárd forint főösszegű költségvetésünk van, amelynek háromnegyedét a kerület fenntartására, a közfeladatok ellátására és az intézmények működtetésre fordítjuk. Saját forrásinak egynegyedét fordítjuk évről évre fejlesztésekre, amelyek tovább növelik az itt élők komfortérzetét. Ahhoz, hogy a nagyberuházásokat, a közterek felújítását, a Csarnok negyed közelgő rehabilitációját végig tudjuk vinni, állami és fővárosi forrásokra is szükség van. Egy-egy nagyobb rehabilitációs ütem három-négymilliárd forintos forrást igényel. Ezért sem mindegy, milyen kapcsolata van, hogy tud koordinálni a polgármester a kerület országgyűlési képviselőjével, a főpolgármesterrel, a miniszterelnökkel, kormánya tagjaival vagy akár csak a saját önkormányzati képviselőivel. Az elmúlt években az én feladatom pontosan ez a sokszereplős koor­dináció, szervezés volt a Józsefváros újjáépül program kapcsán, hat éven át pedig Kocsis Máté leköszönő polgármester általános helyetteseként a végrehajtást is ellenőriztem.

Az alpolgármester azt mondja, illegális bevándorló nem fog náluk önkormányzati lakást kapni
Fotó: Kurucz Árpád

– Említette a turizmus előretörését. Hogyan tudja az önkormányzat megakadályozni az ezzel kapcsolatos nemkívánatos jelenségeket?
– Kevesen tudják, hogy 2017-ban a legtöbb fővárosi vendégéjszakát Józsefvárosban töltötték el a turisták. Pár éve érzékeltük azt a törekvést, hogy a romkocsmák láncolatát a kerületünk, főleg a Palotanegyed irányába akarták a vállalkozók tovább bővíteni. A lakosság igényeihez igazodva az önkormányzat olyan intézkedéseket hozott, amelyek egyértelművé tették, nem támogatjuk ezeknek a szórakozóhelyeknek a tömeges megjelenését. Az Európa belvárosa program II. ütemében inkább egy galérianegyed kialakítását támogattuk, hogy többek közt elejét vegyük a romkocsmák előretörésének. Négy önkormányzati helyiséget alakítottunk át kortárs galériává, ezt követően a Bródy Sándor utcában magángalériák is megjelentek. A tavalyi közbiztonsági konzultáción – ahol 11 ezer válaszadó volt – kiderült, hogy sok helyen problémát okoz a rövid távú szobakiadás, az Airbnb. Az önkormányzat határozatot hozott, hogy ezt a kérdést a társasházakra bízza, ha a lakóközösség kifejezetten engedélyezi a házirendben, szervezeti-működési szabályzatban, akkor lehet ilyenfajta szálláskiadás. Ugyanez vonatkozik a vendéglátóhelyek és a kisboltok 22 óra utáni nyitvatartására is. Ráadásul ez visszafelé is igaz, mivel a meglévő engedély is visszavonható, a környező társasházak kérhetik a jegyzőtől a nyitvatartás korlátozását. Ezek az intézkedéseink is azt mutatják, hogy az önkormányzatnak az itt élő, dolgozó emberek biztonsága, nyugalma az első.
– Milyen eredményeket sikerült elérni a nyolc éve megkezdett Józsefváros újjáépül programmal?
– Összetett városfejlesztési programot indítottunk el 2010-ben, első körben a különböző közintézmények felújítását kezdtük meg. Óvodák, iskolák, bölcsődék, kulturális intézmények és a polgármesteri hivatal épülete is megújult. Következő pillérként megkezdtük – ez még most is tart – a kerület köztereinek rehabilitációját. Ennek részeként 2014–2015-ben szinte minden nagyobb közterület megújult, mint például a Horváth Mihály tér, a Golgota tér, a Mikszáth tér, a Molnár Ferenc tér, a Teleki tér, a Kálvária tér és a Mindszenty József tér. Ehhez a projektpillérhez csatlakozott a főváros is, így rehabilitálták a Baross teret, a Rákóczi teret, a Ludovika teret, a Kis csibész teret és a II. János Pál pápa teret is. Ez a közös munka folytatódik a Blaha Lujza tér és az Orczy tér felújításával.

– A kerület lakásállománya elég vegyes képet mutat. Tudja segíteni a kerület a társasházak felújítását?
– A város rehabilitációs programunk harmadik és jelenleg leghangsúlyosabb eleme a társasházak felújításának támogatása. Az elmúlt három évben legalább egymilliárd forintot biztosítottunk évente a költségvetésben arra, hogy segítsük a kerületi társasházak megújítását, az ott élő lakóközösségek elképzeléseinek megvalósítását. Gyakorlatilag bevittük a házakba a közterületi fejlesztéseket. Idén ráadásul – a tavalyi megtakarításainknak hála – félmilliárddal többel, mintegy másfél milliárd forinttal tudtuk támogatni a lakóközösségek beruházásait. A jövőben is szeretnénk, hogy legalább minden évben egymil­liárddal támogassuk a társasházi felújításokat. Ha azt nézzük, hogy a lakástulajdonosok is legalább ekkora önrészt hozzátesznek a munkálatokhoz, akkor elmondhatom, hogy több mint négymilliárdot sikerült költeni az elmúlt három évben lakóépületek felújítására.

– A lakókörnyezet megújításával párhuzamosan sikerült a közbiztonságot is növelni?
– A közbiztonság javításában 2010 óta partner a magyar állam; összesen ötmilliárd forintot fordítottunk közbiztonságot növelő célokra, így például a térfigyelőkamera-rendszer teljes körű újjáépítésére, a helyi rendőrség és a közterület-felügyelet megerősítésére, a polgárőrség újjászervezésére. Megállapodásokat kötöttünk a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, és az említett összegen belül benne van erőnkhöz mérten a rendvédelmi erők eszköz-, infrastruktúra-fejlesztéseinek támogatása és az állomány anyagi elismerése, jutalmazása is.

– Az emberek szubjektív biztonságérzete is visszaigazolja az erőfeszítéseket?
– Az eredmények magukért beszélnek. Tíz józsefvárosi közül hét érzi a közbiztonság jelentős javulását. Felméréseink szerint míg tíz éve tízből hét kerületi polgár elvágyott innen, addig ma ez az arány megfordult. Sőt egyre többen, kerületen kívülről is lakóhelyüknek választják Józsefvárost. A turizmus folyamatos növekedése is azt bizonyítja, hogy a VIII. kerület már nem az a rossz hírű hely, ami tíz éve volt. Külföldi turisztikai lapok is ajánlják konkrét úti célként kerületünket azzal a hivatkozással, hogy kulturális értékei mellett a közbiztonsága is jó. A rendőrségi statisztikák szerint 2010 óta felére csökkent a bűncselekmények száma, a közterületei bűnesetek száma kétharmadával esett vissza, a nyomozati hatékonyság pedig jelentősen nőtt: négy bűncselekményből hármat felderítenek a nyomozók, ami komoly visszatartó erőt jelent. Például az autólopások száma tavaly mindössze nyolcra csökkent, amivel Budapesten a három ilyen téren legbiztonságosabb kerület közé tartozik Józsefváros.

– Az ellenzék folyamatosan bírálja a közegészségügy állapotát. Mi a helyzet e téren a kerületben?
– A közbiztonság mellett ugyanolyan fontos az egészségbiztonság is. A kerület a kormány által adott forrásokkal együtt több mint hárommil­liárd forintot fordított 2010 óta a közegészségügyre. Teljeskörűen felújítottuk a Szent Kozma-szakrendelőt, új eszközöket szereztünk be. Egy hete döntött a kormány arról, hogy a rendelő többi eszközének cseréjét további 230 millió forinttal támogatja a kerület 43 milliós önrésze mellett. Tavaly megnyílt az Orczy úton a mentőállomás is. Valamennyi háziorvosi rendelőt is megújítottunk, illetve jelenleg is felújítjuk a Szigony utcait is. A Gutenberg téren új gyermekorvosi rendelőt hoztunk létre, a Százados negyedben pedig egy magánerős irodaház beruházása kapcsán tárgyalunk egy új rendelő kialakításáról. Bevezettük a háziorvosi életpályamodellt, eszközpályázattal is segítünk, és hogy vonzók legyünk a kerületen kívülről érkező szakembereknek, szolgálati lakást tudunk felajánlani.

– Mi a vasárnapi időközi polgármester-választás tétje?
– Egyértelműen az a tét, hogy a Józsefváros újjáépül programot tudjuk-e folytatni, tudjuk-e még szebbé, biztonságosabbá, élhetőbbé tenni a VIII. kerületet az itt élő embereknek. Tét az is, hogy meg tudjuk-e védeni kerületünk közösségét a drogosoktól, meg tudjuk-e akadályozni, hogy a kerület hajléktalantanya legyen, és távolabbra fókuszálva az is fontos kérdés, hogy a mostani nemzetközi helyzetben meg tudjuk-e védeni ezt a városrészt a migránsoktól. Ez lehet, hogy egy budapesti, kerületi városvezetői pozícióból érdekesen hangzik, de a nyugat-európai nagyvárosokban volt és van is példa arra, hogy önkormányzati lakásokba költöztettek be bevándorlókat. Egy biztos: ha rajtunk múlik, akkor illegális bevándorló nem fog önkormányzati lakást kapni, azokat a józsefvárosi lakosoknak tartjuk fent.

– Ha a választók úgy döntenek vasárnap, hogy polgármesterként folytathatja tovább munkáját, akkor az önkormányzati ciklus hátralevő alig több mint egy évében mit lehet megvalósítani?
– Ez az idő arra elég, hogy a már elkezdődött fejlesztések folytatása mellett számos tervet elindítsunk a megvalósítás útján. Ilyen a fürdőfejlesztés, a Csarnok negyed és az Orczy negyed program vagy a társasházak önkormányzati segítséggel folytatódó felújítása. Fontos a költségvetési stabilitás megtartása, amiért a kerület lakóival együtt dolgoztunk meg. Ebben az egy évben szeretnénk mind a köz-, mind az egészségbiztonságot tovább növelni, javítani. Engem a leköszönő polgármesterhez hasonlóan úgy neveltek, hogy nem akarunk megragadni ott, ahol éppen vagyunk. A nagy problémákat megoldottuk, de még bőven van feladatunk, a város- és közösségfejlesztés szempontjából mindig lehet mit tenni. Ha felhatalmazást kapok most vasárnap és jövő ősszel a józsefvárosiaktól, akkor azon fogok dolgozni, hogy a kerület még élhetőbb, szerethetőbb legyen.

(forrás: Baranyai Gábor, magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

LIBSIK AZ MTA-n – Az Akadémia nem fordította hasznos és fontos célokra az adófizetők pénzét

Íme a libsik szerint “elszigetelt” Orbán Viktor – A kínai miniszterelnökkel találkozik Orbán Viktor