in , ,

Indulhat a sivalkodás Brüsszelben: a lengyelek megszavazták az igazságügyi reformjukat

Többórás éles vita után megszavazta pénteken a lengyel alsóház az Andrzej Duda államfő által előterjesztett két bírósági törvényt. A törvény miatt várhatóan össztűz zúdul majd Varsóra.

Többórás éles vita után megszavazta pénteken a lengyel alsóház az Andrzej Duda államfő által előterjesztett két bírósági törvényt. A törvény miatt várhatóan össztűz zúdul majd Varsóra.

Az első, a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabály mellett a 460 fős szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelenlévő 233 képviselőjén kívül 6 független honatya is szavazott, 171 ellenzéki képviselő viszont ellenezte ezt, az ellenzéki Kukiz´15 tömörülés 21 jelen lévő tagja tartózkodott – írja az MTI.

A jogszabály egyik előírása alapján 70 évről 65 évre – a jelenleg érvényes korhatárra – csökkentenék a bírák nyugdíjkorhatárát. A szolgálati idő meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformról.

Jaroslaw Kaczynski azzal akasztotta ki az ellenzéket és került be a hírekbe, hogy az igazságügyi reform vitája közben a Macskák Atlasza című könyvet olvasgatta.

A törvény olyan hatáskörrel is megbízná a legfelsőbb bíróságot, hogy úgynevezett “rendkívüli panaszok” nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is.

A legfelsőbb bíróság jelenleg is a legfelsőbb fellebbviteli szintet jelenti, nem hoz azonban érdemi ítéleteket, csupán az alacsonyabb szintű ítélőszékeknek küldi vissza az ügyeket újratárgyalásra.

A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenének. Az ülnökök az újonnan létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnének, mely az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozna.

A szejm pénteki napirendjén szerepelt a lengyel bírósági reformot szintén előkészítő másik törvény zárószavazása is, az említett jogszabály az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) szól.

E törvény szerint a 25 tagú KRS 15 bírótagját az alsóház választaná meg, mégpedig egy olyan listából, amelyet a parlament igazságügyi bizottsága a bírói csoportosulások javaslatai alapján állítja össze, és minden parlamenti frakció legalább egy jelöltje szerepel rajta. A KRS bírótagjait az első fordulóban háromötödös többséggel, eredménytelen szavazás esetén a második fordulóban abszolút többséggel választanák.

A heves, az ellenzék részéről a “diktatúra!” bekiabálásokkal is kísért parlamenti vitát követő zárószavazáson a  jogszabály mellett a PiS jelenlévő 232 képviselőjén kívül öt független honatya is voksolt, 166 ellenzéki képviselő viszont ellenezte ezt, 22-en – többségükben a Kukiz´15 képviselői – ez esetben is tartózkodtak.

A vita során az ellenzéki padokból az a kérdés is elhangzott, hogy a Velencei Bizottság éppen pénteken hozott, a két törvényre is vonatkozó bíráló véleményét figyelembe veszik-e a PiS képviselői. A kormánypárt nevében megszólaló Dominik Tarczynski erre leszögezte: a Velencei Bizottság egy tanácsadó testület, a nem kötelező erejű véleményét meghallgatják.

Mindkét jogszabályt a PiS-többségű szenátusnak és az államfőnek kell még jóváhagynia. Kommentátorok szerint Andrzej Duda aláírása nem kérdéses. Az elnök, Andrzej Duda még júliusban megvétózott két azonos tárgykörű törvényt, majd szeptemberben beterjesztette saját tervezeteit. Az ezekhez fűződő módosító javaslatokról többször is tárgyalt Jaroslaw Kaczynskivel, a PiS elnökével.

(Bácskai Balázs, 888.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Az új lengyel miniszterelnök szintén elutasítja a kvótákat – ő sem a migránssimogató libsik barátja

Lázadás az EU-ban?? Tusk: A kötelező kvóta hatástalan