Tényleg veszélyben a jogállam – a jogot és az igazságot megcsúfoló „komcsi bírók” miatt

 

 

Gyurcsány újabb exminiszterét mentette föl csütörtökön a bíróság a korrupciós vádak alól. Ha úgy vesszük, igaza van Brüsszelnek és mind az 547 hazai „demokratikus” ellenzéki formációnak, amiért évek óta a magyar jogállamiságért aggódnak. Valóban romokban a jogállamiság ott, ahol az államkasszának tízmilliárdos károkat okozó, az országot a tönk szélére juttató ballib politikusbűnözők nincsenek börtönben.

Amit egyes bírók „független igazságszolgáltatás” címszó alatt művelnek, az bűnpártolás, illetőleg nemzetbiztonsági kockázat. Nem érzékenyítő tréningek, hanem tisztességre nevelés kéne ezeknek.

Most éppen Szabó Pált, Gyurcsány egykori közlekedési miniszterét és bűntársait mentette föl a korrupciós vádak alól a Fővárosi Törvényszék első fokon. Szabó 2006-2007-ben, még postavezérként az állami privatizációs szervezet illetékeseivel karöltve hamis költségkimutatásokat készíttetett, amelyekre hivatkozva aztán egy Wallis-cégnek (Bajnai és vidéke) elkótyavetyélték a Krisztina körúti postapalotát, és helyette horrorisztikus bérleti díjért egy irodaházba költöztették a Magyar Postát. Az ügyészség szerint ezzel tízéves viszonylatban tízmilliárdos kárt okoztak az államnak. Azt már én teszem hozzá, hogy a méregdrága bérleti díjból néhány év alatt egy saját irodaházat is építhettek volna.

Ám Szabónak, Gyurcsánynak és az egész akkori ballib kompániának nem az állam gyarapodása volt a fontos. 2002 és 2010 között végrehajtották azt a bravúrt, hogy miközben az állami vagyon tekintélyes részét eladták (mert a liberálisok szerint az állam „rossz gazda”), aközben a költségvetési hiányt az egekbe tornázták, az államot eladósították. (Most pedig ugyanők Orbánék „államosításai” ellen ágálnak.

Föl nem foghatják, hogyan képes a nemzeti kormány úgy gyarapítani az állami vagyont ezermilliárdokkal, hogy közben csökkenti az államadósságot, három százalék alatt tartja a költségvetési hiányt, és történelmi léptékű béremeléseket hajt végre. Föl nem foghatják – mivel nincsenek fogalmaik a felelős kormányzásról.) 

NEM SZÉGYELLIK MAGUKAT?

Szabó Pált és bűntársait tehát fölmentette a Fővárosi Törvényszék. Hiszen szó sincs itt semmilyen bűncselekményről! A bíróság ítéletéből következően teljesen normális, hogy állami cégek bagóért eladják impozáns székházaikat a haveroknak, és helyette irgalmatlan pénzért bérleménybe költöznek! A költségkimutatások meghamisítása sem gond. Tóth Erzsébet bírónő (vezető képünkön) is nyilván már rég eladta saját vityillóját, hogy bérlakásba költözhessen havi százezrekért, hiszen az a normális. Nevezett bírónőnek egyébként ahhoz is volt képe, hogy az ítélethirdetéskor politikai hátterű eljárásról beszéljen.

Tehát szerinte a jobboldali kormányzat eljárásokat indít politikai ellenfelei ellen. Kemény szavak ezek. Kár, hogy a postapalota-ügyben még a Bajnai-érában, 2010 elején indult a nyomozás… Hoppá!

Tisztelt Tóth Erzsébet! Miért kell egy bírónak komplett hülyét csinálnia magából, szégyent hoznia az egész testületre s az „igazságszolgáltatásnak” hazudott, de jogszolgáltatásnak sem nevezhető kutyakomédiára? Miért kell folyton-folyvást kimosni a szarból korrupt balliberális gazembereket? Hiszen maga volt az, aki tavaly egy nevetséges, felfüggesztett börtönbüntetéssel futni hagyta Fürst György volt terézvárosi szoci alpolgármestert is. (Szabó Pálhoz hasonlóan Fürst is palotaeladásban utazott, csak ő az Andrássy úton „dolgozott”.)

Azt hiszi, ezt a végtelenségig megteheti? Addig csűrheti-csavarhatja a jogot, míg a korrupt disznók megússzák a börtönt? Sőt, még áldozati trónust is faraghat nekik? Honnan veszi a bátorságot, hogy politikai hátterű eljárásról hadováljon, amikor az államot tízmilliárdos kár érte? Mit művel?

És mit művel a magával egyívású Mészár Róza kúriai bíró, az MSZP alkotmánybíró-jelöltje, aki néhány napja mentette föl a hazaárulással fölérő vádak alól Gyurcsány másik exminiszterét, Szilvásy Györgyöt, előzőleg pedig az ingatlanmutyiba keveredő MSZP-s Molnár Gyulát? És mit képzelnek azok, akik a sokmilliárdos károkat okozó ingatlanpanamák (például Kerki-ügy) elkövetőit fölmentik? Kicsit sem szégyellik magukat?

Napestig sorolhatnánk a példákat arra, hogyan szabotálják el évek óta a balliberális politikai bűnözők elszámoltatását egyes bírák. Mert megtehetik.

Mert ők a törvények felett állnak, lebegnek. És ha véletlenül lelepleződik, hogy a létező összes eljárási szabályt fölrúgták, plusz lövésük sincs a hatályos törvényekről, miként a Budaházy-ügyben vagy a vörösiszapperben, annak sem lesz semmilyen következménye. A bírói pimaszság ékes példája volt, amikor a 2006 őszi hatósági visszaélések ellen született semmisségi törvény végrehajtását bírók egy csoportja elszabotálta, az Alkotmánybírósághoz fordulva húzták az időt, ezzel tovább gyötörve az áldozatokat.

Aztán persze kiderült, a semmisségi törvény nem ütközik alaptörvénybe. Ha már 2006 ősze: annak sem lett semmilyen következménye, hogy az elsőfokú bíróságok akkoriban futószalagon helyezték előzetesbe az utcán levadászott, ártatlan embereket. A másodfokú bíróság viszont elsöprő többségüket szabadon engedte, és kimondta: törvénytelen módon börtönözték be őket. Hány bíró kapott büntetést a törvénytelenségekért?

Egy sem! És hánynak vonták le a fizetéséből azt a kártérítést, amelyet a dilettantizmusuk miatt az állam kénytelen volt kifizetni az áldozatoknak? Egynek sem!

PEDIG NEM MIND KOMCSI

Az viszont már nem csupán pimaszság, hanem a jogállam sárba tiprása volt, ahogyan a Kúria a közelmúltban – jogtalanul – megsemmisített négyezer külhoni szavazatot, elvéve ezzel egy parlamenti mandátumot a Fidesztől.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a Kúria döntése törvénytelen volt. Mint fogalmaztak: „Az a bírói ítélet, amely figyelmen kívül hagyja a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.”  Orbán Viktor tavaly novemberben azt mondta: „a teljes bírói kar nem komcsi”. Ha a teljes nem is, egy jelentős része igen – tehetnénk hozzá. Sokszor úgy tűnik: a bíróság nem önálló hatalmi ág – hanem önálló állam.

Állam az államban. Valódi következménye a bíróságokon csak annak van, ha a bűnözőnek nem elég tágas a cellája, vagy – mint szegény Hagyó Miklós – penészfoltokat talál benne. Az ilyesmire rendkívül érzékenyek a bírók, akiket újabban a migránsok és a homoszexuálisok exkluzív előjogaira, privilégiumaira is külön érzékenyítenek, tréningeznek erre szakosodott ügynökszervezetek.

Ám van, amire még senki nem tréningezte Tóth Erzsébetet, Mészár Rózát és hasonszőrű társaikat: igazságra, tisztességre.

(forrás: Pilhál Tamás, pestisracok.hu)