in ,

Fricz Tamás – A Soros-terv részei

A tények azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben a világban keletkező jövedelmeknek elképesztő vagyonkoncentrációja valósult meg egy nagyon szűk elit kezében. Az Oxfam nevű nemzetközi jótékonysági szervezet 2014-es jelentésében leírja, hogy a világ 85 leggazdagabb embere annyi vagyon felett rendelkezik, mint a világ legszegényebb 3,5 milliárdja (Independent, 2014). A szervezet szerint a világ leggazdagabbjai 1700 milliárd dollár vagyonon ülnek.

A tények azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben a világban keletkező jövedelmeknek elképesztő vagyonkoncentrációja valósult meg egy nagyon szűk elit kezében. Az Oxfam nevű nemzetközi jótékonysági szervezet 2014-es jelentésében leírja, hogy a világ 85 leggazdagabb embere annyi vagyon felett rendelkezik, mint a világ legszegényebb 3,5 milliárdja (Independent, 2014). A szervezet szerint a világ leggazdagabbjai 1700 milliárd dollár vagyonon ülnek.

Az Oxfam azt is kiszámolta, hogy a világ vagyonának a felét, 110 ezer milliárd dollárt a népesség egy százaléka birtokolja. Az emberek 70 százaléka pedig olyan államokban él, ahol a gazdagok és szegények közötti különbség nőtt az utóbbi 30 évben. A szervezet szerint mindez komoly hatással van az országok politikai és gazdasági berendezkedésére, mivel az átlagpolgárok egyre inkább elszeparálódnak a gazdasági és politikai hatalomtól, ez pedig társadalmi feszültségeket okozhat, ami teljes káoszba torkollhat. Az Oxfam jelentésében azt is megjegyezte, hogy becslésük szerint a világ gazdagjai 18,5 ezer milliárd dollárt rejtegetnek offshore-számlákon.

Az Oxfam 2016-os jelentésében (oxfamamerica.org, 2016) már az áll, hogy a világ 62 leggazdagabb emberének vagyona felér a teljes népesség szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd ember vagyonával. Itt jegyzik meg, hogy öt évvel ezelőtt még 388 szupergazdag vagyona kellett ugyanehhez, vagyis időközben a leggazdagabbak még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek.

Emellett a világ 62 leggazdagabb emberének vagyona 44 százalékkal, 1760 milliárd dollárra emelkedett 2010 óta, miközben a legszegényebb 3,5 milliárd emberé 41 százalékkal csökkent. Ami mégis a legmegdöbbentőbb, az az Oxfam 2017-es jelentése: ebből már azt tudhatjuk meg, hogy a 2016-os hatvankettő személlyel szemben immáron a világ nyolc (!) leggazdagabb emberének vagyona teszi ki a teljes népesség szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd embernek a vagyonát (oxfamamerica.org, 2017).

Ám a világ vagyonának összpontosulása egy nagyon szűk elit kezében csak az érem egyik, inkább csak látványos oldala. A globális elitokrácia létrejötte szempontjából az igazán döntő a nemzetközi piacot alkotó transznacionális cégek és pénzintézetek közötti összefonódások és a hatalom hihetetlen mértékű koncentrálódása egy nagyon szűk, főleg bankokból álló csoport kezében.

A Zürichi Egyetem kutatói által elkészített tanulmány a világ 43 060 transznacionális vállalatát és az azok közötti tulajdonosi hálózatot vizsgálta. Ennek alapján felállították a globális gazdaság magját alkotó 1318 vállalatot feltüntető térképet.

A kutatás megállapította, hogy a csoporton belül 147 vállalat egy szu­peregységet alkot, ami a csoport vagyonának 40 százaléka felett rendelkezik. Valamennyien tulajdonosai egymás cégei egy részének vagy teljes egészének. James Glattfelder, a zürichi Svájci Állami Intézet rendszerelméleti kutatója szerint a cégek kevesebb mint 1 százaléka irányítja az egész hálózat 40 százalékát. Mindehhez hozzátehető: a 147 cég, pénzintézet nagyjából 300 szupergazdag bankárdinasztia kezében van (David Rothkopf Superclass című, 2008-ban megjelent műve részletes tájékoztatást ad a csúcselitről).

A globális piac e rendkívül szűk, de annál nagyobb hatalmú elitjétől korántsem áll távol egy új, egységes világrend és valamifajta koncentrált, globális intézményrendszer, világkormányzás felépítése – sőt, talán helyzetükből fakadóan éppen egy ilyen paradigmatikus fordulat szolgálná leginkább érdekeiket és céljaikat.

Vannak szerzők, akik a fenti csúcselitet szervezett magánhatalomnak nevezik, szembeállítva azt – teljesen indokoltan – a szervezett közhatalommal, az állammal, pontosabban a nemzetállammal. A szembeállítás azért adekvát, mert amíg a szervezett magánhatalmat senki nem választotta és csak önmagát képviseli, addig a szervezett közhatalom választott, tehát demokratikus, legitim hatalom.

Egy informális hatalmat gyakorló elitokrácia áll szemben egy választott, ellenőrzött, demokratikus nemzetállammal, tehát, másfajta megfogalmazásban, indokoltan lehet szervezett magánhatalom és választott közhatalom közötti törésvonalról és – bizony – élet-halál harcról beszélni, amelyben a jelenlegi legfontosabb küzdelmet Donald Trump közhatalma vívja a magánhatalommal szemben, finoman szólva váltakozó sikerrel.

Korábban arról írt az info-direkt.at (Rothschild und die Asyl-Industrie – Rothschild és a menekültipar), hogy az osztrák és német menekülttáborok üzemeltetését egy ORS nevű svájci cég végzi, amelyben többségi tulajdonos a Barclays Bank, a Rothschild dinasztia fő bankja. Soros György a Rothschildokhoz ezer szállal kötődik. Európa elárasztása migránsokkal pedig nyilvánvalóan az európai nemzetállamokat gyengíti.

Végezetül hadd említsem meg a magyar baloldali ellenzék abbéli mantráját, amely szerint a migrációval és a nemzetállamokkal kapcsolatban olyan, hogy Soros-terv, egyáltalán nem létezik. S szerintük bizonyára globális pénzügyi elit sem létezik. Rendben. Akkor legyen elég ideidézni magát Soros Györgyöt. Soros a magyar kormány migránspolitikájával kapcsolatban nemrég így nyilatkozott: „Orbán a nemzeti határok védelmét tekinti célnak, a menekülteket pedig akadálynak. A mi tervünk a menekültek védelmét tekinti célnak és a nemzeti határokat akadálynak.” Ezen túl Soros az elmúlt két évben számos alkalommal leírta (például a Project Syndicate című honlapján), illetve elmondta terveit a migránskérdésben. Már 2016 júliusában előadhatta elképzeléseit az Európai Parlament előtt, ez év tavaszán ezt többször megismételhette az unió legmagasabb fórumain. De nincs Soros-terv…

Azt hiszem, hogy akik hazánkban arról beszélnek, hogy nincs Soros-terv, azok már valójában a terv részei.

A szerző politológus

 

(Fricz Tamás, magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hálásak, mi? Ag­resszív mig­rán­sok zak­lat­ják a ma­gyar or­vo­so­kat

Mivel a kormány “szétlopta” az országot, tovább épül az M0-ás.